A rossz kormányzás a buktató

A rossz kormányzás a legnagyobb buktató a vállalkozások számára, és nem pedig a terrorizmus veszélye vagy a biztonsági kockázatok - állapítja meg az Economist Intelligence Unit új kockázatfelmérő szolgálatának, a RiskWire-nek az elemzése.

A londoni székhelyű gazdaságkutató csoport szakemberei rámutatnak arra, hogy a terrorizmus, a fegyveres konfliktusok és a bűncselekmények kisebb veszélyt jelentenek a vállalkozások nyereségességére, mint a korrupció vagy a bürokrácia. Bár a biztonsági kockázatokat soha nem szabad figyelmen kívül hagyni, azok csak bizonyos államokra és egyes országok bizonyos térségeire összpontosulnak. A bürokrata vagy korrupt kormányzat azonban fennhatósága területén mindenütt érezteti hatását és általában hatással van a legtöbb külföldi érdekeltségű vállalkozásra, gyakran nagyon komolyan károsítva a nyereségüket – fogalmaz a jelentés.

Az EIU elemzői hatvan országot vizsgáltak Szingapúrtól kezdve a feltörekvő piacokon át Nigériáig, a legkevésbé kockázatos országoknak A minősítést, a legkockázatosabbnak E minősítést adva az összeállított ranglistán. A szakemberek tíz tényező alapján mérik az országkockázatot: a kormányzati hatékonyság, az infrastruktúra, a jogszabályozási keretek, a pénzügyi, a politikai stabilitás, a munkaerő piac, a makrogazdaság, az adópolitika, a biztonság és a külkereskedelem kockázatai alapján.

Az „A” minősítéssel Szingapúr, Németország, az Egyesült Államok és Hong Kong vezette ranglistán Magyarország a kilencedik helyen áll „B” minősítéssel, a közép-kelet-európai gazdaságok közül Észtország és Szlovénia előzi meg. Csehország a 12., Lengyelország a 20., Szlovákia a 22. helyen van. A legrosszabb minősítést Argentína, Irán, Kenya és Nigéria kapta a londoni elemzőktől.

A kormányzat minősége kapcsán az elemzők rámutatnak arra, hogy ez a mutató takarja egyebek között a korrupció fokát, a közigazgatás minőségét az adott országban. A feltörekvő piacok országainak adminisztrációi az elmúlt években általános javulást mutattak. Ám sokkal könnyebben tudták elfogadtatni a szabadpiaci szabályozás törvényi kereteit, mint hatékonyan megvalósítani azokat – állapítja meg a jelentés.

Magyarország a tíz vizsgált tényező közül, legmagasabb „A” minősítést a biztonsági kockázatra kapta. A legalacsonyabbra, „C”-re értékelték a makrogazdasági kockázatot, az összes többi terület „B” minősítést kapott a londoni elemzőktől.

Mint Matthew Sherwood, az EIU közép-európai térséggel és Magyarországgal foglalkozó szakértője elmondta, a feltörekvő piacok országai közül Magyarország a legjobbak között van, minősítése egy-egy ponttal marad el Szlovéniáétól és Észtországétól. Az „A” biztonsági kockázat megegyezik a NATO országok minősítésével.

A kormányzati hatékonyság „B” minősítése tekintetében Magyarország még Szlovéniát is megelőzi a térségben. A minősítés általában véve tükrözi az Európai Uniós joganyag harmonizálásának a fokát, egyebek között a közigazgatási reformban meglévő hiányosságokat. Bár mind az előző, mind a jelenlegi kormány tett lépéseket közigazgatás korszerűsítésére, létszámának csökkentésére, munkája minőségének emelésére, a bérek rendezésére e téren még hiányosságok vannak, a korrupciót, a megvesztegethetőséget még nem sikerült leküzdeni – mondta Sherwood.

Mivel a kormányzati hatékonyság visszatükröződik a jogszabályozási keretek kockázati tényezőiben is, a bírósági reformban mutatkozó elmaradást is jelzi a minősítés. A makrogazdasági kockázat „C” minősítése az elmúlt évi makrogazdasági mutatókhoz képest beállt rosszabbodást jelzi. Különösen a költségvetésnek a tervezettnél jóval nagyobb hiánya, a maastrichti feltételektől való elmaradása kockázatos – mondta az elemző.