Add egy hajszáladat, s megmondom, te vagy-e az apa

Olykor bizony előfordul, hogy az emberben kétely támad vér szerinti rokonságával kapcsolatban. Az örökösödési perekben például nemegyszer ádáz csata dúl az ellenérdekelt felek között annak bizonyításáért, hogy az örökös biológiai rokonságban áll-e az örökhagyóval, mert ha nem, akkor megtámadható a végrendelet, és új alapokra helyezhető az osztozkodás. De az sem ritka manapság, hogy a megromlott párkapcsolatokban fölüti a fejét a kétely: a gyermeket nevelő férfi azonos-e a biológiai apával?

Valló László
2002. 09. 20. 6:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az apasági vizsgálatok, mondhatni, egyidősek az emberiséggel. Hosszú időn át csak a külső jegyek, így a például a fejforma és a testméretek összevetése alapján lehetett következtetni, később, ahogy fejlődött az orvostudomány, a vércsoportvizsgálatok jelentettek nagy előrelépést. E módszert mindmáig széles körben alkalmazzák, azonban mivel a vércsoportok nem mutatnak olyan egyedi változatosságot, amely egyértelmű bizonyítékot szolgáltatna, az esetek mintegy ötödében nem lehet minden kétséget kizáróan megállapítani az apa személyét. Napjaink DNS-technológián alapuló származástani és apasági vizsgálatai azonban kizárnak mindenféle esetlegességet, és – az egypetéjű ikrek kivételével – teljes bizonyossággal mutatnak rá a vér szerinti kapcsolatokra.
A vizsgálat alapja a DNS (dezoxiribonukleinsav) molekula, amelyben két ellentétes irányú szál (lánc) kapcsolódik és csavarodik egy – képzeletbeli – tengely köré. (A kettős spirál.) A láncot alkotó dezoxiribózfoszfátok a kettős spirál külső részén foglalnak helyet, az általuk létrehozott csavart henger belsejében pedig a nukleinbázisok találhatók. Ezek az adenin (A), a tinin (T), a guanin (G) és a citozin (C). Ezek száma, illetve kapcsolódási módja hatalmas számú variációs lehetőséget jelent, amelynek egy molekulán belüli konkrét elhelyezkedési rendje az úgynevezett egyéni DNS-profilt adja. A különböző hosszúságú DNS-láncok alkotják a tulajdonságok örökítése szempontjából fontos sejtösszetevőket, a kromoszómákat. Az emberi sejtekben 23 pár, azaz 46 kromoszóma van. Az ivarsejtek azonban kivételt képeznek, mert azokban a 23 pár kromoszómából csak páronként egyet, azaz összesen 23-at találunk. A megtermékenyítés során, amikor a hímivarsejt és a petesejt egyesül, velük egyesül a hímivarsejt, illetve a petesejt 23-23 kromoszómája is. Így jön létre az utód 46 kromoszómából álló genetikai állománya. A gyermekek tehát az újonnan létesült génállomány egyik felét az anyától, másik felét pedig az apától öröklik. Így a géntérképek (a DNS-profilok) ismeretében, illetve azok öszszevetésével meghatározható a szülő és a gyermek közötti vérségi (biológiai) kapcsolat.
Az új DNS-technológián alapuló módszerek napjainkra az Egyesült Államokban és Nyugat-Európában teljesen kiszorították a korábbi személyazonosító vagy apasági vizsgálatokat. Mivel az ember minden tulajdonsága minden testi sejtjében jelen van, mégpedig a genetikai állományában (DNS-profiljában) kódolva, ezért a vizsgálathoz bármilyen emberi sejt fölhasználható (az ivarsejtek kivételével). A mintavételi eljárások közül a gyakorlatban a szájnyálkahártya-kaparék terjedt el leginkább. Ilyenkor a páciens kis kefével hámsejteket sodor le a nyálkahártya felszínéről, és a kefe sörtéi között összegyűlt sejtek adják a vizsgálati anyagot, hiszen mindegyikük tartalmazza a vizsgálandó személy teljes genetikai állományát. Ez a módszer jár a legkevesebb komplikációval, mert például a vérminta alapján eszközölt apasági vizsgálathoz gyakorlott szakemberre van szükség, továbbá speciális tárolási körülményekre is. A hajmintavétel is egyszerű, azonban a haj genetikai vizsgálatára csak azok a szálak használhatók, amelyeken rajta van a hajhagyma is.
Óvatos becslések szerint Németországban mintegy hétezer olyan gyermek születik évente, akinek más a biológiai apja, mint akit annak tartanak. Nem csoda hát, hogy megugrott az apasági vizsgálatokat végző magánlaboratóriumok száma. Hazánkban mintegy háromezer olyan bírósági tárgyalás zajlik évente, amelynek témája a gyermek származásának tisztázása. Mivel ma már hazánkban is végezhetők DNS-technológián alapuló származástani és apasági vizsgálatok, adott a lehetőség, hogy a jövőben megbízható és gyors döntések születhessenek az apasági perekben. A hazai laboratóriumok egy része költségvetési pénzből gazdálkodik, de megjelentek a piacon magánvizsgálók is. Bizalmas adatkezelést és gyakorlatilag százszázalékos biztonságot garantálnak a megrendelőnek. A vizsgálat fájdalommentes, egyszerű, a mintavétel otthon is elvégezhető. Szolgáltatásuk az egész ország területéről elérhető, a vizsgálati eredményt tíz munkanapon belül közlik. Egy vizsgálat ára százötvenezer forint.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.