Alginit, az alig ismert nemzeti kincs

Sok a gyenge homoktalaj a Duna–Tisza közén, amelyen legfeljebb szőlőt és gyümölcsöt lehet eredményesen termeszteni. A konyhakerti növények soványan fizetnek errefelé. A homok minden vizet elnyel, nem tartja meg a nedvességet, mert kevés humuszt tartalmaz. Így volt ezzel Koncz Jenő fülöpjakabi gazda is, amíg meg nem ismerte az alginitet. Eredményeiről beszámolt a Sárközy Péter Alapítvány a Biokultúráért nevű szervezet szakembereinek is.

Pethes József
2002. 09. 20. 6:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Amióta a talajba szerves trágyát és négyzetméterenként 5-8 kilogramm alginitet dolgoznak be, a talaj vízháztartása jelentősen javult. Kevesebbet öntöznek, két-három centiméter mélyen mégis vizes a homok, és a talaj is laza marad. Régebben ugyanis az intenzív öntözés hatására szinte betonkemény lett a föld, és nehézkes volt a burgonya, illetve a gyökérzöldségek betakarítása. A növényeken látszik, hogy minden tápanyagot megkapnak. Szépek, erőteljesen hajtanak, gyorsabban fejlődnek. Ilyen eredményt akkor sem tapasztaltak, amikor régebben műtrágyát használtak. A homokban ugyanis minden „elszaladt”, a gyökérzónában nem volt semmi, ami megtartotta volna a tápanyagokat. Az alginit megfogja a vizet. A talajban oldódva folyamatosan ellátja a növényeket tápanyaggal, és az sem utolsó szempont, hogy a sárga homok kezd barnulni, látszik, hogy megindult benne a talajélet.
A gazdálkodó földjeinek egyötöde középkötött barna erdei talaj, amely az esők, és az öntözés után cserepesedett, megkeményedett. Amióta alginittel javítja, ez a gondja is enyhült. Azt mondja, kár, hogy korábban nem ismerte ezt az ásványt, amelyet a növényekre lehet permetezni. Koncz Jenő száz liter vízben felold 10-12 kilogramm őrölt alginitet, és hozzákever egy liter élő algatenyészetet. Az algák két hét alatt teljesen elszaporodnak az oldatban, és élővé teszik a holt anyagot. Ezzel a szépen bezöldült oldattal öntözik a virágokat, a palántákat, az epret. Így nem csak a talajból, hanem a levélen keresztül is megkapja a növény a számára fontos tápanyagokat. A termés keményebb, jobban eltartható lesz. Ehhez az algás-alginites oldathoz lehet más permetezőszert is keverni, például rézoxi-kloridot, nedvesíthető ként. Sokszor a javasolt permetezőszer fele, háromnegyede is elég. Szép eredményeket értek el így például az őszibarack tafrinás levélfodrosodásának gyógyításában.
Az alginit hasznos az állattenyésztésben is. A gazda a baromfifélék (tyúk, pulyka) alomjához hetente alginitet kever. A tyúkoknál nincs kannibalizmus, elmaradnak a bélrendszeri betegségek, és megszűnt az ammóniaszag. A tojás több, nagyobb és keményebb héjú lett. A sertések alomjára is kerül alginit, sőt esznek is belőle. Az állatokban nincsenek bélparaziták, megszűnt a légyinvázió, nem bűzös az ól és a trágyadomb környéke. A gazda szerint nagy baj, hogy sokan nem ismerik az alginitet, ezt a nemzeti kincset, amelynek sajnos még nem megoldott a forgalmazása. Talán többen is hozzájutnának, ha az országban több helyen létesítenének lerakatokat, és állami támogatás is segíthetné az alginit terjesztését.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.