CEFTA csúcstalálkozó Pozsonyban

A Közép-Európai Szabadkereskedelmi Megállapodás (CEFTA) idei kormányfői találkozója szombaton Pozsonyban lesz, ahol a felek áttekintik az együttműködés fejlődését, tárgyalnak a problémákról, s véleményt cserélnek a feladatokról.

A tárca által a találkozóról készített előzetes tájékoztató szerint az idei CEFTA csúcstalálkozón vendégként részt vesz Horvátország miniszterelnöke is. Horvátország tavaly nyáron kérte felvételét a CEFTA-ba, s miután mindegyik tagország támogatta azt, idén megkezdődtek, s várhatóan az év végéig be is fejeződnek a csatlakozási tárgyalások.
A CEFTA-megállapodást 1992. december 21-én Krakkóban írták alá Csehország, Lengyelország, Szlovákia és Magyarország külgazdaságért felelős miniszterei.
Magyarország a megállapodást 1993. március 1-jétől alkalmazza, míg Szlovénia 1996. január 1-jétől, Románia 1997. július 1-jétől, Bulgária pedig 1999. január 1-jétől csatlakozott a CEFTA-hoz.
A CEFTA célkitűzése a kereskedelem liberalizálása, s ezáltal a gazdasági együttműködés fejlődésének elősegítése volt. Ennek érdekében az ipari termékek kereskedelmében a vámok, az azokkal egyenértékű terhek és a vámon kívüli akadályok fokozatosan történő, teljes mértékű felszámolását irányozta elő. Az agrártermékeket illetően pedig meghatározott kedvezményeket nyújtanak egymásnak a tagországok.

A CEFTA létrehozását követő években az ipari vámlebontás üteme jelentősen felgyorsult, ily módon az ipari szállítások túlnyomó része már az átmeneti időszak lejárta előtti években vámmentessé vált. Az átmeneti időszak végével, vagyis 2001. január 1-jétől a maradék vámok, illetve még létező mennyiségi korlátozások is megszűntek.

Az elmúlt években az agrárium területén is számottevően bővültek a kedvezmények. Az 1996. január 1-jétől alkalmazott, a sok- és kétoldalú kedvezmények sajátos ötvözetét jelentő koncessziós rendszer az agrárkereskedelem több, mint 80 százalékáét érinti valamilyen mértékben: a termékek egy részénél mindegyik ország 0 százalék, más áruk esetében pedig minden viszonylatban azonos mértékű, csökkentett vámokat alkalmaz. Ezen túlmenően a tagországok kétoldalúan is adnak egymásnak további koncessziókat.

Az elmúlt évi CEFTA kormányfői találkozó alkalmával, 2001 novemberében aláírt 10-es számú kiegészítő jegyzőkönyv alapján magyar-cseh és magyar-szlovák viszonylatban az idén januártól tovább bővültek az agrárkedvezmények.

A növekvő kedvezmények a Külügyminisztérium értékelése szerint jótékony hatást gyakoroltak a CEFTA-országok egymás közötti kereskedelmére: Magyarország esetében ez azt jelenteti, hogy a CEFTA-t létrehozó országokkal megvalósított kereskedelem 1996-ban már közel kétszerese, 2000-ben több mint háromszorosa, 2001-ben pedig 3,3-szerese volt a CEFTA alkalmazását megelőző utolsó 1992. évinek. A csatlakozott országokkal realizált szállítások szintén lendületesen fejlődtek – állapítja meg a KüM. Különösen látványos volt a növekedés Románia esetében, ahol a 2001. évi kölcsönös szállítások értéke már több mint két és félszerese volt a szabadkereskedelmi megállapodást megelőző utolsó teljes 1996. évi forgalomnak – áll a tájékoztatóban.

A Külügyminisztériu által idézett adatok szerint: tavaly a CEFTA-országokkal megvalósított kereskedelem növekedési üteme exportban 20 százalék, míg importban 10 százalék volt, ami egyformán lényegesen meghaladta a teljes magyar külkereskedelem növekedését.

A 2001. évi CEFTA export értéke közel 2,8 milliárd dollárt, míg tagországokból származó import csaknem 2,7 milliárd dollárt tett ki.
Az idei év első hét hónapjában a forgalom alakulása kevésbé volt kedvező. A megelőző év hasonló időszakához viszonyítva az export csak 4 százalékkal, az import viszont 13 százalékkal nőtt. A folyamatok tehát eltértek a magyar külkereskedelem egészének alakulásától, hiszen azt a kivitel behozatalt meghaladó ütemű növekedése jellemzi.

Az idén január-júliusban a CEFTA országokba irányuló magyar export 1,655 milliárd dollár, míg az import 1,713 milliárd dollár volt.
A CEFTA-nak saját szervezete, illetve székhelye nincs. A megállapodás megvalósításának a felügyelete, illetve irányítása teljes egészében az évente legalább egyszer ülésező vegyesbizottság hatáskörébe tartozik: az idei ülést július 3-án, Pozsonyban tartották.

A vegyesbizottság, illetve az általa létrehozott albizottságok és munkacsoportok keretében folyó munka koordinációja a vegyesbizottság elnökének feladata: 2002-ben Szlovákia a soros elnök, jövőre Szlovénia lesz.