Járai Zsigmond a monetáris politika alakulásáról

Nincs szükség változtatásra a monetáris politikában, ha a kormány képes lesz a tervezett és az Európai Uniónak bejelentett mértékre csökkenteni az államháztartás túlköltekezését, a termelékenység növekedésének megfelelő mederben tartani a bérkiáramlást - hangsúlyozta Járai Zsigmond, a Magyar Nemzeti Bank elnöke pénteken.

A jegybankelnök így reagált Medgyessy Péter miniszterelnök csütörtöki, az Economist konferenciáján elhangzott kijelentésére, amely szerint üdvözölne egy jegybanki kamatcsökkentést.

Járai Zsigmond – miként azt a konferencia második napján, pénteken is kifejtette – az MTI-nek nyilatkozva kiemelte, hogy a jelenlegi helyzetben a meglévő kamatszintet tartja megfelelőnek.

– Ugyanakkor az említett feltételek teljesülése esetén kialakulhat egy olyan kedvező gazdasági környezet, amelyben lehetőség nyílhat a kamatok csökkentésére – tette hozzá az MNB elnöke.

Kiemelte azt is, hogy szerinte a nemzetközileg megszokottnál nincs több konfliktus az MNB és a kormány között, a jegybank támogatja a kormány által összeállított, az Európai Unióhoz benyújtott gazdaságfejlesztő programot, és tevékenységével szolgálja ennek megvalósulását.

A jegybankelnök utalt arra, hogy az MNB teljesítette az elmúlt évben kitűzött céljait, augusztusban a pénzromlás üteme a rendszerváltozás utáni gazdaságtörténet legalacsonyabb szintjére, 4,5 százalékra csökkent, és minden esély megvan arra, hogy az év végére kitűzött 5,5 százalékos szint alatt marad.

Járai Zsigmond aláhúzta azt is, hogy az utóbbi időben kedvezőtlenül alakul a nemzetközi gazdasági környezet, szerinte a bizonytalanság ma nagyobb a világban, mint az elmúlt húsz évben bármikor. – Pesszimistábbak lettek az amerikai és az európai gazdasággal foglalkozó elemzők is, tovább folytatódhat a recesszió, megnőtt a háborús kockázat, s ezek a tényezők a magyar gazdaságra is kedvezőtlenül hatnak – mondta a jegybankelnök.

Az eredetileg tervezett 2,5 milliárd eurónál lényegesen magasabb, akár 3 milliárd euró feletti folyó fizetésimérleg-hiányt is elképzelhetőnek tart az idén.

Kijelentette: az idén a vállalkozói szektorban a vártnál magasabb volt a béremelés, és az ezáltal indukált kereslet többletimportban csapódott le. Az MNB azzal számolt, hogy a vállalkozói szektorban a bérek maximum 8 százalékkal emelkednek az idén, ezzel szemben a jelenlegi adatok szerint a 12 százalékot is elérheti a béremelkedés mértéke. Járai Zsigmond ezzel kapcsolatban utalt arra, hogy a jövő évi monetáris folyamatok szempontjából meghatározó lehet, hogy milyen mértékű béremelésről sikerül megállapodniuk a szociális partnereknek.

– A jegybank támogatja a kormányzat 3 százalékos béremelésre vonatkozó javaslatát, és örül annak, hogy ezt a munkaadók is elfogadhatónak tartják. A középtávú gazdasági folyamatok szempontjából Járai Zsigmond szerint meghatározó lesz Magyarország számára az európai uniós, és különösen az eurózónához történő, 2007-re tervezett csatlakozás.

Magyarország polgárai akkor lesznek igazán európai polgárok, ha Magyarországon is bevezetik az eurót – jelentette ki Járai Zsigmond.

A jegybankelnök utalt arra, hogy az ország csatlakozása az eurózónához majdnem 1 százalékponttal emeli majd meg a gazdasági növekedést, ezért szerinte mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a csatlakozáshoz szükséges feltételek mihamarabb teljesüljenek.

Az eurózónához történő csatlakozás nyújtotta előnyök közül kiemelte, hogy növekednek a vállalatok exportlehetőségei, drasztikusan csökkenhetnek a kamatok, a kereskedelem költségei, az állampolgárok egyszerűbben és olcsóbban utazhatnak majd, és a pénzromlás is szinte eltűnhet.