Azonnali kérdések órája
A külügyi tárcánál végrehajtott személycserék ügye, a bortermelők helyzete és a Széchenyi-terv jövője állt a felszólalások középpontjában kedden a parlamentben, az azonnali kérdések és válaszok órájában. Németh Zsolt (Fidesz) azt mondta, hogy a kormányváltás óta a Külügyminisztériumot elérte a tisztogatási hullám harmadik fázisa. Az ellenzéki képviselő tudomása szerint a nyár folyamán a külügyi tárcánál nyolc főosztályvezetőt „tettek parkoló pályára”.
Kiss Elemér kancelláriaminiszter válaszában jelezte, hogy a külügyi tárcánál összesen 44 szervezeti egység van. Hozzátette, a 44 főosztályvezető közül 12 beosztása változott meg, és közülük csak ketten nem fogadták el a felajánlott munkát, így végkielégítéssel távoztak a minisztériumtól. Elmondása szerint a 12 főosztályvezető közül többen kerültek külszolgálatra.
Herényi Károly (MDF) a balatonfenyvesi kisvasút sorsával kapcsolatban kérdezett. Hangsúlyozta, hogy az ötvenéves kisvasút turisztikai látványosság és ezen kívül fontos szerepet tölt be a régió közlekedésében. Sajnálattal állapította meg, hogy a MÁV szeptember eleje óta ideiglenes üzemszünetet hirdetett az említett pályaszakaszon, ezért nem közlekedik a vasút. Szalay Gábor, a gazdasági tárca államtitkára válaszában elmondta, hogy az üzemszünet valóban csak ideiglenes, mert a pályát most korszerűsítik.
Balogh József (MSZP) azt tudakolta: az illetékes tárca tervezi-e a Mosoni-Dunánál, hogy az árvédelemmel összefüggő munkálatokat egybekapcsolja a vízszint-stabilizálási munkálatokkal. Kis Zoltán, a környezetvédelmi tárca államtitkára reagálásban hangsúlyozta, hogy az Dunánál tervezik egy árvízvédvonal kiépítését.
Arnóth Sándor a Széchenyi-terv jövőjéről kérdezte a gazdasági minisztérium képviselőjét. Rámutatott arra, hogy számos nyertes pályázó a megkezdett beruházásához mostanáig nem kapta meg az állami támogatást.
Szalay Gábor államtitkár biztosította a képviselőt afelől, hogy a kormányzat folytatni fogja a Széchenyi-tervet. Rámutatott ugyanakkor arra, hogy az előző kormány a Széchenyi-terv finanszírozására ez évre előirányzott összeget a kormányváltásig az utolsó forintig elköltötte. Ezen felül – mint mondta – a jövő évi, előre odaítélhető keretnek is csupán az egyharmada maradt meg.
Magda Sándor (MSZP) a szőlő- és bortermelők problémáira hívta fel a figyelmet. Azt firtatta, milyen intézkedéseket tervez a kormány annak elkerülése érdekében, hogy a termelők alacsony áron értékesítsék a termést. Szanyi Tibor földművelésügyi államtitkár hangsúlyozta: valóban az a cél, hogy a mezőgazdasági termelők minél magasabb áron adják el termékeiket. A kormány intézkedései közül kiemelte a 382 ezer hektoliter bor exportjához nyújtandó támogatást és a közraktározási lehetőségek bővítését.
Font Sándor (MDF) ügyrendi felszólalásában nehezményezte, hogy a karzatról két személy az ülést vezető elnök, illetve a képviselők asztalán lévő papírokról készített fényképfelvételeket. Mint mondta, információi szerint az egyik személy Mandur László, az Országgyűlés szocialista alelnökének személyes tanácsadója, a másik pedig az MSZP-frakció szakértője volt. Az elnöklő Wekler Ferenc ígéretet tett arra, hogy a házbizottsághoz továbbítja a képviselő észrevételét.
Határozathozatalok
Az Országgyűlés több nemzetközi szerződéssel, köztük a robbantásos terrorizmus visszaszorításáról elfogadott ENSZ-egyezménnyel kapcsolatban hozott határozatot keddi ülésén. Az Országgyűlés egyhangúlag elfogadta az afrikai-eurázsiai vándorló vízimadarak védelméről szóló, Hágában, 1995. június 16-án aláírt nemzetközi megállapodáshoz történő csatlakozásról szóló határozati javaslatot.
Kóródi Mária környezetvédelmi és vízügyi miniszter expozéjában elmondta: a 172 madárfaj védelmét garantáló megállapodáshoz való csatlakozás különösebb többletterhet nem ró a magyar környezetvédelemre, hiszen eddig is megtettek mindent a vízimadarak védelmében. Megszüntetné azonban – 2005. augusztus 15-ig – a mérgező ólomsöréttel történő vadászatot a vizes területeken.
Az Országgyűlés szintén egyhangúlag fogadta el a robbantásos terrorizmus visszaszorításáról New Yorkban, az Egyesült Nemzetek Közgyűlésének 52. ülésszakán, 1997. december 15-én elfogadott nemzetközi egyezmény kihirdetéséről szóló törvényjavaslatot.
Bársony András, a Külügyminisztérium politikai államtitkára az egyezményről szólva kiemelte, hogy az újabb jogi hátteret ad a terrorizmus elleni nemzetközi összefogásnak. Hozzátette: az Országgyűlés által már megerősített és 2001. december 13. óta Magyarországon is hatályos egyezmény törvénnyel történő kihirdetése azért indokolt, hogy annak a belső jogba történő átültetésére minél hamarabb sor kerüljön.
Az Országgyűlés 339 igen szavazattal, 1 nem és 1 tartózkodás ellenében fogadta el a terrorizmus finanszírozásának visszaszorításáról New Yorkban, az Egyesült Nemzetek Közgyűlésének 54. ülésszakán, 1999. december 9-én elfogadott nemzetközi egyezmény megerősítéséről szóló határozati javaslatot.
Hankó Faragó Miklós, az Igazságügyi Minisztérium politikai államtitkárának expozéja szerint az egyezmény megerősítése a terrorizmus elleni harc hatékonyabbá tételét szolgálja. Az államtitkár rámutatott arra: az egyezmény azért meghatározó jelentőségű a terrorizmus elleni fellépés terén, mert annak finanszírozását állítja a középpontba.
Az Országgyűlés 339 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, egy tartózkodás mellett fogadta el a Magyar Köztársaság és a Horvát Köztársaság között 1996-ban létrejött, a beruházások ösztönzéséről és kölcsönös védelméről szóló megállapodás kihirdetésére vonatkozó törvényjavaslatot.
A Ház 341 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül hagyta jóvá a magyar és a macedón kormány által 2001-ben aláírt, a beruházások ösztönzéséről és kölcsönös védelméről szóló megállapodás kihirdetéséről rendelkező előterjesztést. A szavazás előtt Burány Sándor, a pénzügyi tárca államtitkára a javaslatok kapcsán elmondta, azok célja a külföldi befektetések megerősítése és védelme.
A parlament 339 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül fogadta el a Magyar Köztársaság és a Lengyel Köztársaság között a kettős adóztatás elkerülésére és az adóztatás kijátszásának megakadályozására a jövedelem és vagyonadók területén létrejött megállapodások kihirdetéséről szóló törvényjavaslatot. A határozathozatal előtt Burány Sándor kiemelte, hogy az előterjesztés elfogadásával kedvezőbb helyzetbe kerülnek a Lengyelországban élő magyar nyugdíjasok.
Ugyancsak ellenszavazat és tartózkodás nélkül hagyta jóvá a Ház az új növényfajták oltalmára létesült nemzetközi egyezmény Genfben, 1991-ben felülvizsgált szövegéhez történő csatlakozásról szóló országgyűlési határozati javaslatot.
Nem fogadta el az Országgyűlés többsége azt a fideszes kezdeményezést, amelyben egy nyári rendkívüli ülés összehívásával kapcsolatban született ügyrendi bizottsági állásfoglalás elutasítását szorgalmazták.
Az előterjesztés keddi vitájában Salamon László (Fidesz) emlékeztetett arra, hogy a Fidesz június 24-ére rendkívüli ülés összehívását kezdeményezte a választási eljárásról szóló törvény módosítása ügyében. Elmondta: a házelnök – a Fidesz szerint a házszabállyal ellentétesen – nem hívta össze a kezdeményezett napra a rendkívüli ülést, hanem az eredetileg javasolt előterjesztést a június 25-i és 26-i rendkívüli ülés napirendjére tűzték ki, a tárgyalást azonban a többségben lévő kormánypárti képviselők elutasították. Mint mondta, nem mindegy, hogy egyetlen együttes, vagy két külön rendkívüli ülést tart a parlament.
A fideszes képviselő szerint a házelnök lépésével megfosztotta az ellenzéket a napirend előtti felszólalás lehetőségétől. Salamon László a kedden tárgyalt kezdeményezésükről szólva jelezte: az ügyrendi bizottság azon határozatának megsemmisítését kérik, amelyben megerősítették a házelnök eljárását.
Csiha Judit, az ügyrendi bizottság MSZP-s elnöke hangsúlyozta, az említett időszakban a parlament egyébként is rendkívüli ülést tartott. Megjegyezte: az előző négy év során is többször előfordult, hogy a kormánypárti többség elutasította az ellenzék által javasolt napirend-kiegészítést.
Az Országgyűlés egyhangúlag elfogadta az európai szabadalmi egyezményhez való csatlakozásról és annak felülvizsgált szövege megerősítéséről szóló határozati javaslatot. Az egyezmény 1973-ban Münchenben született, szövegét 2000. november 29-én módosították a részes országok.
Hankó Faragó Miklós igazságügyi államtitkár felhívta a figyelmet arra, hogy az egyezményhez való csatlakozással Magyarországra is kiterjedően lehet európai szabadalmat igényelni és szerezni. Hangsúlyozta: a csatlakozás célja, hogy indokolatlanul korlátozó szabadalmi jogok ne akadályozzák a magyarországi vállalkozásokat.
A Ház szintén egyhangúlag hagyta jóvá a magyar és a lett kormány közötti visszafogadási egyezmény kihirdetéséről szóló törvényjavaslatot.
Lamperth Mónika belügyminiszter elmondta, hogy az egyezmény 2001. október 17-én Budapesten született. Rámutatott, hogy a visszafogadási egyezmények célja általában az állampolgárok saját hazájukba történő visszajuttatása igazgatásrendészeti eszközökkel, valamint az illegális migráció kezelése.
A parlament egyhangúlag támogatta a Magyarország és Hollandia között létrejött, az Európai Rendőrségi Hivatalnál (Europol) működő összekötő tisztek kiváltságairól és mentességeiről szóló megállapodást megerősítő határozati javaslatot.
Lamperth Mónika elmondta, hogy az Europol Hollandiát hatalmazta fel, hogy valamennyi tagországgal ilyen tartalmú megállapodást kössön. Emlékeztetett arra, hogy az Europol minden tagjának összekötő tisztet kell küldenie, illetve fogadnia az információcsere elősegítése érdekében. Közölte, hogy az összekötő tisztek a megállapodás értelmében ugyanolyan mentességekkel és előjogokkal rendelkeznek majd, mint a külföldön dolgozó diplomaták.
A képviselők határoztak a Magyar Köztársaság kitüntetéseiről szóló törvénynek – a Nagy Imre Érdemrend létrehozását célzó – módosításához benyújtott módosító indítványokról. A Ház 298 igen szavazattal és 3 tartózkodás mellett elfogadta a kormány által támogatott módosító javaslatokat, míg az előterjesztő által nem támogatott javaslatokat 122 igen, 196 nem szavazattal és 1 tartózkodás mellett elvetette.
Szekeres Imre, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára a korábbi vitában elhangzottakra reagálva hangsúlyozta, hogy a Nagy Imre Érdemrend a kormány szándéka szerint a legmagasabb állami kitüntetések egyikévé válik, amelyet a köztársasági elnök adományoz az október 23-i nemzeti ünnep alkalmából. Elmondta, hogy az előterjesztő támogatta azt az ellenzéki javaslatot, hogy a kitüntetésből évente legfeljebb öt legyen adományozható. „Ez biztosítja az értékőrzést, másrészt kiemelkedő helyre rangsorolja a megalapítandó érdemrendet” – tette hozzá.
Kiemelte: a kormány változatlanul azt az álláspontot képviseli, hogy a közjogi szereplőkön kívül a javaslattevő kuratórium tagja a Nagy Imre Társaság és a Nagy Imre Alapítvány egy-egy delegáltja legyen, hiszen – mint mondta – ez a két szervezet az, amely hosszú évek óta ápolja Nagy Imre emlékét. „A kormány javaslata szerint a kitüntetés a hazafias helytállásukkal példát mutató, a magyar függetlenséget szolgáló, a békés rendszerváltozás és a társadalmi párbeszéd megteremtése érdekében kifejtett tevékenység elismerésére szolgál, vagyis az érdemérem nem kizárólag az 1956-os forradalom résztvevőinek, hanem sokkal szélesebb körnek lesz adományozható” – mutatott rá az államtitkár.
Szekeres Imre kijelentette: az általános vita során számára az derült ki, hogy a jobboldali pártok nem tudnak szembenézni Nagy Imre baloldaliságával, és azzal sem, hogy nem sajátíthatják ki az 1956-os forradalmat, Nagy Imre emlékét és a nemzeti egység gondolatát. A törvényjavaslat zárószavazására a következő ülésen kerül sor.
Találmányok szabadalmi oltalma
A magyar szabadalmi jog és az európai jog harmonizációját hangsúlyozták a felszólalók a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájában kedden az Országgyűlésben.
A törvényjavaslat expozéjában Hankó Faragó Miklós rámutatott: az 1995-ben elfogadott törvény megalkotása óta számos változás történt az európai szabadalmi rendszerben. Felhívta a figyelmet arra, hogy a jogszabály módosítása azért is szükséges, mert Magyarország csatlakozott az európai szabadalmi egyezményhez. Elmondta: a törvényjavaslat kiegészíti a törvényt az európai előírásokkal. Hangsúlyozta, hogy a széleskörű szakmai egyeztetés utáni konszenzuson alapuló javaslat biztosítja az összhangot és a jogharmonizációt Magyarország vállalt nemzetközi kötelezettségeivel is.
A törvényjavaslat általános vitájában csak az MSZP és az SZDSZ képviselői szólaltak fel. Ezt megelőzően Salamon László elmondta: a fideszes és az MDF-es képviselők már az alkotmányügyi bizottság ülésén jelezték, hogy későn kapták kézhez a törvényjavaslatot, ezért nem volt lehetőségük áttanulmányozni.
Mécs Imre (SZDSZ) szerint a mostani jogszabály által lényegében megújul az 1995-ös törvény, így nagyobb, egységesebb szabadalmi törvény készül.
Mint megjegyezte, a jogszabály szakmailag és politikailag egyaránt nagy jelentőségű. A törvényjavaslat előnyei között említette, hogy új szabadalmazási fogalmak, kifejezések, új jogintézmények jönnek létre.
Serfőző András (MSZP) a különböző biológiai és biotechnikai találmányok történetét áttekintve és a törvényjavaslat jelentőségét méltatva arra hívta fel a figyelmet, hogy e találmányok szolgálhatják az emberiséget, de kárt is okozhatnak. Az általános vitát az elnöklő Dávid Ibolya elnapolta.
A Magyar Függetlenség Napja
A kormánypárti oldal üdvözölte, az ellenzék a politikai erőfölénnyel való visszaélésnek, a Magyar Szabadság Napjáról szóló, tavaly elfogadott törvény felesleges hatályon kívül helyezésének nevezte a Magyar Függetlenség Napjáról szóló előterjesztést. Erről a törvényjavaslat általános vitájában esett szó kedden az Országgyűlésben.
Hankó Faragó Miklós expozéjában hangsúlyozta: 1991. június 19-én hagyta el az utolsó szovjet katona Magyarország területét, és úgy méltó, ha ezt a 2001-es törvényben emléknapként rögzített napot nemzeti ünneppé emelik. „Magyarország politikai, társadalmi, gazdasági viszonyaiban, nemzetközi kapcsolatai alakításában ettől a naptól vált függetlenné” – emlékeztetett az államtitkár.
Fidelitas
Lakó Anna: Felelősségünk, hogy ne a „merjünk kicsik lenni” szellemében kommunikáljunk külföldi partnereinkkel
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!