Szeptember 18.: Magyar politikai élet

MDF-állásfoglalás Jászladányról - Az MKDSZ az uniós csatlakozásról - Bárándy az igazságszolgáltatási reformról - Nő a méltányossági nyugdíj - Medgyessy Orbán feltételeiről - Jánosi Hódmezővásárhelyen - Jövőre indul a Sulinet

Októberben életbe lép a gyógyászati segédeszközök támogatásának növelése, így a lakosságnak nem jelent tehernövekedést az áremelés; erről az MSZP- frakció egészségügyi munkacsoportjának vezetője beszélt újságírók előtt, szerdán Budapesten.
Schvarcz Tibor kijelentette: a gyógyászati segédeszközök finanszírozása ügyében a Fidesz-kormány még nagyobb rendetlenséget hagyott maga után, mint a gyógyszerek vonatkozásában.
Mint mondta, utoljára 1999-ben volt ártárgyalás, új, korszerű készítmények és eszközök pedig nem kerültek be a támogatási körbe. Hozzátette: az új kormányzat több mint 1 milliárd forinttal növelte a támogatási kasszát, így a nagyobb munkaigényű és költségű termékek esetében 5 százalékos emelésre kerül sor, a többi terméknél pedig 2 százalékkal növekszik a támogatás mértéke.
Vidorné Szabó Györgyi, az egészségügyi munkacsoport tagja elmondta: az anyatejhez jutás nehézségeinek csökkentése érdekében a kormány módosította az erre vonatkozó szabályokat. Ennek megfelelően hosszabbodott az anyatejellátás ideje, az eddigi 3 hónap helyett 8 hónapig kaphatja a csecsemő az ellátást, továbbá törlik a súlyhatárt. Az anyatej literenkénti 900 forintos árát, mely 1997. óta nem változott, a kormányzat 1800 forintra emelte.

A Magyar Demokrata Fórum Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Elnökségének véleménye szerint az egyszerű esélynövelő kezdeményezésnek indult jászladányi alapítványi általános iskola ma már, sajnálatos módon, az „etnikai, kisebbségi diszkrimináció” címkével megbélyegezve jelenik meg a nyilvánosság előtt.
Mindezt Petronyák László párt megyei elnöke közölte szerdán az MTI-vel. Hozzátette: testületük fontosnak tartja, hogy a további feszültségek elkerülése végett hangot adjon az üggyel kapcsolatos alkotmányi aggályának. A megyei elnökség azt tekinti szem előtt, hogy a szabad iskolaválasztás minden magyar állampolgár alkotmányos joga, ezért az Oktatási Minisztérium eljárását érthetetlennek és elhamarkodottnak tartja.
Az MDF szerint a feltételek megléte esetén a megyei közigazgatási hivatalnak a működési engedélyt nem lett volna szabad visszavonni az alapítványi iskolától. – Ma még nem látható: kinek áll érdekében a jászladányi iskolaügy kapcsán zajló mesterséges feszültségkeltés – fogalmazott Petronyák László.
Jelezte: álláspontjuk szerint engedélyezni kell a cigány és nem cigány gyerekeket egyaránt befogadó alapítványi iskola működését, ugyanakkor fontosnak tartják azt is, hogy az önkormányzati fenntartású iskolában is javuljanak az oktatási feltételek.

Az MSZP-SZDSZ-kormány lakáspolitikájának fő célja, hogy tíz év alatt a lakásellátottság területén Magyarország közelítse meg az európai színvonalat – hangsúlyozta Csabai Lászlóné, lakásügyi kormánymegbízott, polgármester szerdán Nyíregyházán, ahol 114 önkormányzati ifjúsági bérlakást adott át.
A politikus kiemelte: évente közel 40 ezer új lakás építését szeretné a kabinet elérni. – Cél az is – folytatta -, hogy 2004-től, minden esztendőben 8-10 ezer bérlakás épüljön.
Hozzátette: a tervek szerint a bérlakások egy részét az önkormányzatok építik majd, míg a többit vállalkozások, lakásszövetkezetek, vagy nonprofit szervezetek. – A kormány mindemellett jelentős mértékű lakás-felújítási program elindításához is megkívánja teremteni a támogatási feltételt – mondta Csabai Lászlóné.
Megjegyezte: tíz év alatt félmillió otthon korszerűsítését szeretné elérni az MSZP-SZDSZ-kabinet. Csabai Lászlóné, a felavatott nyíregyházi ifjúsági bérlakásokkal kapcsolatban közölte: a város két éve adott be pályázatot az állami bérlakás-építési program keretében, s a korábbi önkormányzati lakásprivatizációból befolyt pénzből biztosította a beruházáshoz szükséges 232 millió 871 ezer forint összegű saját erőt.
A Gazdasági Minisztérium a pályázatot elfogadva, 249 millió 306 ezer forintot adott a 114 lakás felépítéséhez. A négyszintes épületben egy- és másfél szobás lakásokat alakítottak ki, illetve hat otthont mozgáskorlátozottaknak építettek. A beköltöző fiatal házasok – a helyi önkormányzati rendelet szerint – öt évig lakhatnak a bérházban, s addigra véglegesen meg kell oldaniuk lakásproblémájukat.

A Fidesz-frakció kereszténydemokrata képviselői csak akkor szavazzák meg az EU-csatlakozással kapcsolatos alkotmánymódosítást, ha a kormány megteszi az ország elemi érdekeinek megfelelő és saját választási ígéreteivel összhangban lévő felzárkóztató lépéseket.
Ez derül ki abból a közleményből, amelyet a Magyar Kereszténydemokrata Szövetség részéről Surján László, Harrach Péter és Soltész Miklós szerdán juttatott el az MTI-hez.
Az MKDSZ-es politikusok hangsúlyozzák: eredményesen kell folytatni a kompromisszumokkal járó csatlakozási tárgyalásokat, tovább kell emelni a béreket, hogy fokozatosan közelítsenek az európai átlaghoz, és segíteni kell a hazai kis- és középvállalkozásokat. „Ha ezeket a követeléseket a kormány elutasítja – az elmúlt napok vitái erre utalnak -, akkor a tagság hátrányai nagyobbak lehetnek, mint az előnyök” – szerepel a közleményben.
Kiemelten fontosnak tartják, hogy a kormány négyéves béremelkedési programot készítsen, ebben vegye figyelembe a szociális partnerek véleményét, és a minimálbérek érjék el a mindenkori átlagbér 60 százalékát.
Felszólítják a kormányt: alkalmas pályázatok révén adjon lehetőséget a hazai kis- és középvállalkozásoknak, hogy a csatlakozás után is életben maradjanak, sőt megállják a helyüket az élesebb versenyben is.
Az MKDSZ politikusai szorgalmazzák továbbá, hogy a kormány támogassa a családi gazdaságokat, akadályozza meg a külföldiek spekulációs földvásárlásait, fizesse ki a szövetkezeti üzletrészeket, és találjon megoldást azok igényeire is, akiknek a szövetkezetét már felszámolták.

Bárándy Péter az igazságszolgáltatás átfogó reformjának folytatását, illetve a bírák jövedelme 50 százalékos emelésének elodázhatatlanságát hangsúlyozta Szombathelyen szerdán. Az igazságügy-miniszter a Vas megyei bírói kar tagjaival tanácskozott, majd sajtótájékoztatón a béremelés kapcsán azt is közölte, hogy figyelembe kell venni a költségvetés helyzetét, meg kell keresni a jövedelem növelésének optimális módját. – De a folyamatnak még a jövő év végéig be kell következnie – fogalmazott a miniszter. Bárándy Péter utalt arra is, hogy még ebben a kormányzati ciklusban be kell fejezni az igazságszolgáltatási reformot.

Kuncze Gábor szerint az információs társadalom fejlesztésében az utolsó esztendő kivételével, az elmúlt négy évben nem történt semmi, és ezzel Magyarország eljátszott egy lehetőséget az esélyegyenlőség megteremtésére. Az SZDSZ elnöke szerdán a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban a volt kormányfő uniós csatlakozással kapcsolatos kijelentésére utalva azt mondta: Orbán Viktor legutóbbi megjegyzésével hátráltatni akarja az EU-csatlakozást, lassítani az integrációt, ezzel szemben az SZDSZ programokkal akarja segíteni, hogy Magyarország mielőbb belépjen az Európai Unióba. Kovács Kálmán informatikai és hírközlési miniszter arról szólt, hogy Magyarország fejlődésének záloga az információs és tudásalapú társadalom megteremtése, ezért dolgozták ki az átfogó nemzeti informatikai programot.

Az idén 300 millió forinttal nő a méltányossági nyugdíjemelésre fordítható keret, az összesen 700 millió forintból mintegy 120 ezer nyugdíjas számíthat nyugdíj-kiegészítésre. Hegyesiné Orsós Éva, a szaktárca helyettes államtitkára elmondta: a nyugdíjbiztosítási igazgatóságokhoz eddig több mint 700 ezer kérvény érkezett, mintegy egyharmaduk azonban nem felel meg a jogszabályi előírásoknak. A járandóság folyósítása a rendszeres ellátás javítását szolgálja olyan kritikus élethelyzetekben, amelyek másként nehezen oldhatók meg. Méltányossági nyugdíjemelést azok kaphatnak, akik öregségi, özvegyi nyugdíjban, rokkantsági vagy árvaellátásban részesülnek, és havi jövedelmük nem haladja meg az öregségi nyugdíjminimum kétszeresét, jelenleg 40 ezer 200 forintot.

Rendkívüli ülést kell tartania a Fővárosi Közgyűlésnek, miután a Fidesz-MDF-MKDSZ-frakció tagjai szerdán benyújtották ez irányú kezdeményezésüket – tudta meg az MTI a Városházán. A képviselőcsoport annak kivizsgálását indítványozta a napokban, hogy Demszky Gábor főpolgármester-jelölti kampánya során felhasznál-e jogszerűtlenül közpénzeket. A fideszesek szerint a Dugó című újság egyértelműen ezt jelzi, a Városháza sajtóirodája viszont azt nyilatkozta ennek kapcsán, hogy csak tájékoztatási kötelezettségét teljesíti a hivatalban lévő főpolgármester. A Fővárosi Közgyűlés szervezeti szabályzata szerint a főpolgármesternek 8 napon belül kell döntenie a rendkívüli ülés összehívásáról. A rendkívüli ülés összehívásáról szóló beadványt, a Fidesz-MDF-MKDSZ-frakció mellett, MIÉP-esek is aláírták. Az MTI úgy tudja, hogy a rendkívüli ülés időpontja még nem dőlt el. Egyik lehetséges megoldásként említették a városházi illetékesek azt, hogy a jövő csütörtöki soros közgyűlés megkezdése előtt tartanák a rendkívüli ülést.

A kormányfő véleménye szerint nem megszabni, hanem megteremteni kell az Európai Unióhoz való csatlakozás feltételeit.
Medgyessy Péter Szombathelyen, az MSZP agygyűlésén szerdán kijelentette: az uniós csatlakozás történelmi lehetőség, esély arra, hogy Magyarországon az emberek élete biztonságosabb, gazdagabb, jobb legyen. – Mindent meg fogunk tenni annak érdekében, hogy csatlakozásunk sikeres és eredményes legyen, Európa közösségének egyenrangú tagjai, egyenrangú polgárai legyünk – hangsúlyozta.
A miniszterelnök beszédében utalt arra, hogy az uniós csatlakozásig csökkenteni kell az országon belüli területi, gazdasági különbségeket, a megtermelt javakat pedig a korábbinál igazságosabban elosztani.

Jelenleg a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal folytat vizsgálatot a hódmezővásárhelyi uszodaépítés ügyében – közölte Jánosi György gyermek-, ifjúsági és sportminiszter hódmezővásárhelyi fórumán szerdán.
A tárca vezetője bejelentette: a helyi fedett uszoda építési ügye a támogatási szerződés és a kezességvállalás körüli pénzügyi szabálytalanságok miatt része annak a feljelentésnek, amelyet ismeretlen tettes ellen, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűncselekményének gyanúja miatt a minisztérium vezetése tett az Országos Rendőr-főkapitányságon.
Hozzáfűzte: a fejlesztést egyébként teljes mértékben indokoltnak tartja, azonban meg kell teremteni az új tárgyalási feltételeket az önkormányzattal közösen. Jánosi György a minisztérium sportpolitikai koncepcióját ismertetve hangsúlyozta: az esélyteremtés vezérli a tárca logikáját.
Kifejtette: egyaránt esélyt szeretnének teremteni a tömegsport és az élsport számára, a felnövekvő korosztály számára éppúgy, mint a felnőtt, vagy az idősebb korosztálynak, a kistelepülésen élőknek csakúgy, mint a városlakóknak, valamint az épeknek és a fogyatékkal élőknek. – Az esélyteremtés a fő vezérlőelv, ezen belül kiemelt jelentőséget tulajdonítunk a gyermekek sportjának, akár szabadidős tömegsportról, akár a versenysportról van szó – szögezte le a miniszter.

Magyar Bálint, oktatási miniszter az SZDSZ miskolci sajtótájékoztatóján szerdán közölte: jövőre indul a Sulinet expressz program, amelynek segítségével szeretnék elérni, hogy 2004-2005-re az ország valamennyi oktatási intézménye a világhálóra kapcsolódjon a jelenleginél nagyobb sávszélességgel, s olyan módon, hogy alkalmassá váljék a multimédiás oktatásra. – Ugyanakkor jövőre olyan programot szeretnénk indítani, ami alapján az iskolákon át kedvezményesen, több éves részletfizetéssel az iskolás korú gyermeket nevelő családok otthoni számítógéphez jussanak, megkönnyítve a vásárlást, adott esetben szociális rászorultsági alapon tovább csökkentve a részletfizetés terveit – mondta Magyar Bálint.