Szeptember 20.: Magyar politikai élet (1.)

15 éves az MDF - Katona Kálmán fővárosi korrupciót gyanít - Pest megyei frakció a bírósági döntés ellen - Összeül a közgyűlés a Fővárosi dugó miatt - Polgári vélemények az uniós csatlakozásról

Október 8-án lesz 100 éve annak, hogy a Parlament épületét birtokukba vették a képviselők, sor került a Képviselőház első ülésére – az alkalomból tartandó jubileumi rendezvénysorozatról Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke beszélt pénteken újságírók előtt. Az eseményt kiállítással, tudományos konferenciával, könyvbemutatóval, ünnepi hangversennyel és gyermekeknek szóló pályázattal ünnepelik meg. – Sok tekintetben a demokrácia ünnepe is ez a nap – mondta Szili Katalin.

Az MDF hét végi országos gyűlésén azt a bátorságot ünnepli, amellyel ajtót nyitott a rendszerváltozásra és a demokrácia megteremtésére – mondta Dávid Ibolya, az MDF elnöke egy pénteki sajtóreggelin.
Az ünnepségen megemlékeznek az MDF 15 évvel ezelőtti, 1987. szeptember 27-i lakiteleki alapításáról, mottójául pedig egy Wass Albert-idézetet választottak: „a víz szalad, de a kő marad”. Dávid Ibolya kifejtette, hogy a rendszerváltozás első időszaka keserves volt, de az alapozás, a polgári demokrácia szabályainak kőbevésése mégis jól sikerült.
A pártelnök elmondta: az MDF egy európai értelemben vett jobbközép párt, és megalakulása óta mérsékelt, józan, következetes és értékelvű.
Kérdésre válaszolva kifejtette: az MDF-nek ahhoz, hogy be tudja tölteni feladatát, párttá kellett alakulnia, amelyben már voltak törések, sokszínűsége karcsúsodott, de az a középerő, amely a párt derékhadát adta, megmaradt, és ez az a kő, amelyre tovább tudnak építeni.
Dávid Ibolya az MNO kérdésére válaszolva elmondta, hogy sem a bal-, sem a jobboldalon nem fejeződött be az átalakulás, erre a rendszerváltás óta eltelt idő kevés volt. Az MDF-nek azonban most, amikor csak két kormánypárti és két ellenzéki párt van a parlamentben, lehetősége van az építkezésre – tette hozzá. Az elnökasszony megjegyezte: a párt stratégiájáról a 15 éves évfordulós ünnepségeket lezáró 2003 februári országos gyűlésen döntenek majd. Dávid Ibolya leszögezte: a pártunió kérdése jelenleg nincs napirenden.

Áprilisban birtokomba jutott egy levél, amelyben a levélíró „borítékolta”, hogy a fővárost érintő hat fontos közbeszerzést igénylő pályázaton mely cégek lehetnek befutók – jelentette ki Katona Kálmán a Fidesz fővárosi listájának vezetője budapesti sajtótájékoztatóján.
A politikus elmondta, a levél beérkezése után már csak a pályázati eredményeket kellett megvárnia. Az azóta eltelt időben már öt pályázó közül négyről kiderült, valóban ők nyerték el a pályázatot. Katona Kálmán kijelentette: valószínűleg korrupciós üggyel állunk szemben.
A politikus bejelentette, kérdést intéz a főváros költségvetési osztályához, a miniszterelnökön keresztül az Állami Számvevőszékhez, valamint a főpolgármesterhez, az ügy kivizsgálása érdekében.

A Pest megyei közgyűlés hat frakciója szerint a szocialista képviselőcsoport 1,1 millió ember önkifejezéshez való jogát támadta meg bírósági beadványával, amelynek eredményeként elmarad a Budapesttel alkotott régióból történő kiválásról a népszavazás.
Az erről szóló, pénteken eljuttatott nyilatkozatot a Fidesz, a Független Kisgazdapárt, a Magyar Igazság és Élet Pártja, a Kereszténydemokrata Néppárt, az Életet az Éveknek Klubszövetség, valamint a Pest Megyei Független Polgárok és Polgármesterek Szövetsége frakciójának egy-egy tagja írta alá.
A Pest Megyei Bíróság a múlt héten Fábry Béla szocialista frakcióvezető beadványára megsemmisítette az önálló régió létrehozásával kapcsolatos népszavazásról hozott közgyűlési határozatot. A közlés szerint a szocialista frakció ezzel azt akarta elérni, hogy a „Pest megyeiek ne dönthessenek saját sorsukról„. – Megdöbbentő politikai agresszivitással ásták alá az unióhoz és a külső forrásokhoz fűzött bizalmunkat – olvasható a közleményben.
A nyilatkozatban a hat frakció képviselője leszögezi: az önálló régióvá válás ügyét, a Budapesttől való elszakadást az azt megszavazó tömörülések minden lehetséges eszközzel továbbra is meg kívánja valósítani. – Az önkormányzati választások tétje már nem egyszerűen a pártok közötti versengés, hanem annak a 80 milliárd forint elérésének a lehetősége, amelynek a szocialisták minden eszközzel útját kívánják állni – fogalmaznak az aláírók.

A Fővárosi Dugó című újság finanszírozásával összefüggő kérdések tisztázására összehívta a Fővárosi Közgyűlés Pénzügyi Ellenőrző Bizottságát Perlaki Jenő. Erről a testület fideszes elnöke pénteken közleményben tájékoztatta az MTI-t. A politikus tudatta, hogy levélben kért választ Demszky Gábor főpolgármestertől az üggyel kapcsolatban felvetődött kérdésekre. Egyebek mellett választ várnak a lap szerkesztésével, kiadásával, tartalmával, megjelenési gyakoriságával és a finanszírozással kapcsolatos részletekről is. A Fidesz–MDF–MKDSZ-frakció kezdeményezésére egyébként Demszky Gábor ez ügyben jövő héten pénteken 17 órára összehívta a Fővárosi Közgyűlés rendkívüli ülését.

A Fidesz-frakció kereszténydemokrata és kisgazda tagozatának képviselői csak akkor támogatják az európai uniós felvétellel kapcsolatos alkotmánymódosítást, ha a kormány teljesít bizonyos feltételeket.
A közleményben az országgyűlési képviselők leszögezik: üdvözlik a kormány és a négy parlamenti párt között csütörtökön megszületett megállapodást az EU-csatlakozást érintő kérdésekben történő együttműködésről, amellyel „végre a kormánypártok is elismerték, hogy az EU-csatlakozásnak feltételei vannak”.
Emlékeztetnek, a Magyar Kereszténydemokrata Szövetség (MKDSZ) és a Kisgazda Polgári Egyesület (KPE) már korábban is határozottan hangot adott annak a véleményének, hogy elkötelezett híve az ország mielőbbi európai csatlakozásának. –
Azért azonban, hogy ez a történelmi lépés valóban áldást és ne átkot hozzon, a tagság hátrányai ne legyenek nagyobbak, mint a vele járó előnyök, még sokat kell tenni – áll a közleményben.
A közlés szerint a kisgazda képviselők támogatják az MKDSZ legutóbbi nyilatkozatában foglaltakat, amelyek szerint csak akkor támogatják a felvétellel kapcsolatos alkotmánymódosítást, ha a kormány támogatja a kis- és középvállalkozásokat, hogy azok az európai csatlakozáskor versenyképesek legyenek, támogatja a családi gazdaságokat, valamint megakadályozza a külföldiek spekulációs földvásárlásait; emellett a bérek az EU bérszínvonalára emelkednek és a minimálbér eléri a mindenkori átlagbér 60 százalékát.