A falu holnapja – a holnap faluja
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Magyar NemzetIrota első rutén lakosait Koriatovits Tivadar telepítette le a XV. században, akik erdőirtásból éltek. A terület elsőül Thezéri László birtoka volt, majd a XVI. század elején Vajai Pelbárt és Pál tulajdonába került. Kevéssel ezután a Bebek, a Herenyey és a hangácsi Rághy családot találhatjuk a földesúri összeírásokban. A falut a török elpusztította, ezért amikor Rákóczi Zsigmond lett a földesúr, hat évig nem engedte adóztatni a lakosokat. A XVII. században a Teresztényiek mellett a Rákócziak – közöttük II. Rákóczi Ferenc is – birtokolták a települést. A szatmári békekötés (1711) után a kincstár lefoglalta, s előbb gróf Illésházi Miklós kancellárnak, majd Meskó Jakabnak adta a községet. A XVIII. században nagyarányú szláv betelepítés kezdődött, s a község lakossága lassanként jórészt orosz, szlovák nyelvű és görög katolikus lett. XIX. századbeli urai Kálnay József és Vay Ábrahám – a Magyar Tudományos Akadémia egyik alapító tagja – voltak. A helybeliek közül nyolcan lettek az első világháború áldozatai. A hősi halottak emlékét a templom falára 1926-ban elhelyezett márványtábla őrzi. A második világháborúban hatan estek el, nevük a ravatalozó falán 1991-ben elhelyzett márványtáblán olvasható. A háború áldozata lett Irota egyetlen zsidó lakosa is, Groszman Záli, akit 1944-ben hurcoltak el a lakóhelyéről.
Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!
- Iratkozzon fel hírlevelünkre
- Csatlakozzon hozzánk Facebookon és Twitteren
- Kövesse csatornáinkat Instagrammon, Videán, YouTube-on és RSS-en


















