A falu holnapja – a holnap faluja

Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Magyar Nemzet

Irota első rutén lakosait Koriatovits Tivadar telepítette le a XV. században, akik erdőirtásból éltek. A terület elsőül Thezéri László birtoka volt, majd a XVI. század elején Vajai Pelbárt és Pál tulajdonába került. Kevéssel ezután a Bebek, a Herenyey és a hangácsi Rághy családot találhatjuk a földesúri összeírásokban. A falut a török elpusztította, ezért amikor Rákóczi Zsigmond lett a földesúr, hat évig nem engedte adóztatni a lakosokat. A XVII. században a Teresztényiek mellett a Rákócziak – közöttük II. Rákóczi Ferenc is – birtokolták a települést. A szatmári békekötés (1711) után a kincstár lefoglalta, s előbb gróf Illésházi Miklós kancellárnak, majd Meskó Jakabnak adta a községet. A XVIII. században nagyarányú szláv betelepítés kezdődött, s a község lakossága lassanként jórészt orosz, szlovák nyelvű és görög katolikus lett. XIX. századbeli urai Kálnay József és Vay Ábrahám – a Magyar Tudományos Akadémia egyik alapító tagja – voltak. A helybeliek közül nyolcan lettek az első világháború áldozatai. A hősi halottak emlékét a templom falára 1926-ban elhelyezett márványtábla őrzi. A második világháborúban hatan estek el, nevük a ravatalozó falán 1991-ben elhelyzett márványtáblán olvasható. A háború áldozata lett Irota egyetlen zsidó lakosa is, Groszman Záli, akit 1944-ben hurcoltak el a lakóhelyéről.

Keresztény Gabriella
2002. 10. 04. 6:00

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.