Határozathozatalok
Az Országgyűlés keddi ülésén 193 igen és 2 nem szavazattal vizsgálóbizottságot hozott létre az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal 1998-2002. közötti működése és felügyelete során felmerült aggályok tisztázására.A testület, amelynek felállítását Kuncze Gábor és Fodor Gábor SZDSZ-es képviselők indítványozták, nyolc tagból áll majd: 3-3 főt az MSZP és a Fidesz, 1-1 képviselőt pedig az SZDSZ és az MDF delegál. A bizottság megbízatása – a határozat szerint – feladatának elvégzéséig, de legfeljebb a létrehozásától számított hat hónapig tart. Az országgyűlési határozat úgy születhetett meg, hogy a kormánypárti képviselők által leadott 193 igen szavazat mellett két fideszes honatya, Demeter Ervin és Tölgyessy Péter is voksolt, nemmel.
A parlament egyhangúlag támogatta az Állami Számvevőszék (ÁSZ) 2001. évi tevékenységéről szóló beszámoló elfogadását tartalmazó határozati javaslatot.
Az Országgyűlés döntött a Magyar Távirati Iroda Rt. 1997-2001. közötti tevékenységéről készített éves beszámolókról is. A Ház az 1997., az 1998., az 1999. és a 2000. évi beszámoló elfogadásáról szóló határozati javaslatot egyhangúlag, a 2001. évit pedig 317 igen szavazattal, 1 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett fogadta el.
A képviselők egyhangúlag egyetértettek a minimálbérhez igazodó és a végzett munka mennyiségével és minőségével arányos jövedelemhez való jog érvényesülését biztosító, a közalkalmazotti előmeneteli rendszerről szóló országos népi kezdeményezéssel, amelyet a Pedagógusok Szakszervezete kezdeményezett.
Az Országgyűlés szintén egyhangúlag támogatta a Magyarország és Észtország között létrejött szabadkereskedelmi megállapodás kihirdetését.
A Ház 161 szavazattal, 1 ellenszavazat és 57 tartózkodás mellett elfogadta a Magyar Függetlenség Napjáról szóló javaslathoz benyújtott módosító indítványok közül azokat, amelyeket az előterjesztő támogatott.
A parlament 2 szavazattal 337 ellenszavazat és 2 tartózkodás mellett nem függesztette fel Nagy Gábor Tamás fideszes képviselő mentelmi jogát, aki ellen becsületsértés miatt tett feljelentést a Budavári Labirintus Kft. ügyvezető igazgatója.
A képviselők 340 igen szavazattal, 1 ellenében részletes vitára bocsátották a köztársasági elnök és hivatala elhelyezéséről szóló törvényjavaslatot, miután lefolytatták az általános vitáját.
Hankó Faragó Miklós igazságügyi államtitkár hangsúlyozta, hogy a javaslatban szereplő Sándor-palota illeszkedik az államfő közjogi állásához, a köztársasági elnök ottani elhelyezése pedig méltó az
épülethez.
Emlékeztetett arra, hogy a kormányzat korábban a közjogi méltóságok juttatásairól szóló kétharmados törvény módosításával kívánta a köztársasági elnök és hivatala számára a Sándor-palotát kijelölni, de a vita során kiderült, hogy az ellenzék nem támogatja ezen törvény módosítását. Ezért visszavonták az előterjesztést, és külön törvényjavaslatot terjesztettek be, amely mindössze azt mondja ki, hogy a köztársasági elnök és hivatala elhelyezésére a budavári Sándor-palota szolgál.
Az államtitkár reményét fejezte ki, hogy a parlament támogatja majd az új javaslatot.
Salamon László a Fidesz nevében kijelentette: frakciója azt szerette volna, ha a miniszterelnök és hivatala költözik a Sándor-palotába, de az adott körülmények között elfogadhatónak tartja az államfő odaköltöztetését. Hozzátette: módosító javaslatokat is benyújtottak az előterjesztéshez, amelyekkel azt kívánják elérni, hogy a miniszterelnök és hivatala kiköltözzön az Országházból.
Az ÁSZ 2001-ben teljesítette kötelezettségeit
Teljesítette a 2001. évben az Állami Számvevőszék (ÁSZ) az alkotmányban és a törvényekben előírt kötelezettségeit – állapítja meg az Országgyűlés által kedden elfogadott határozati javaslat.
Az elfogadott javaslat szerint egyre szélesebb körben fogalmazódik meg az az igény, hogy a költségvetési eszközök hasznosulásáról, célszerű, eredményes, gazdaságos és hatékony felhasználásáról is kapjon hiteles tájékoztatást az Országgyűlés és az ország közvéleménye.
– Ennek érdekében az ÁSZ teljesítményellenőrzéseket végez – jelzi a dokumentum; az erre vonatkozó stratégia megvalósításának forrásigénye a 2003. és a 2004. évi költségvetésbe épül be.
Az Országgyűlés felkéri az ÁSZ-t, hogy – az Állami Számvevőszékről szóló törvény vonatkozó rendelkezése alapján – ellenőrizze a Magyar Nemzeti Bank tevékenységét és e feladatot szerepeltesse a 2003. évi ellenőrzési tervben.
Mécs Imre levele Szili Katalinhoz
A rendszerváltás utáni kormánytagok állambiztonsági múltját vizsgáló parlamenti bizottság ellenzéki tagjai, annak ellenére, hogy felfüggesztették tevékenységüket a testületben, rendszeresen tanulmányozták a vizsgálóbizottsághoz érkező nyílt és minősített dokumentumokat – jelzi Mécs Imre a Szili Katalin házelnöknek írt levelében. A vizsgálóbizottság szabad demokrata elnöke az MTI-hez kedden eljuttatott levélben Janus-arcúnak nevezi az ellenzék hozzáállását a testület munkájához, mert – mint írja – a képviselők „így végig a teljes információs kör birtokában támadhatták” a bizottság tevékenységét. Emellett Mécs Imre arról is tájékoztatja a házelnököt: azután, hogy szeptember 26-án bejelentették a bizottsági munka befejezését, ismét megjelent a testület „hivatalos helyiségében” Demeter Ervin, a testület fideszes alelnöke és elkérte a bizottság dokumentumait.Mint írja, Demeter Ervin a nyílt és titkos dokumentumokkal együtt megkapta a vizsgálóbizottság „szigorúan titkos minősítésű munkafüzetét” is, amit „a titkárságot megtévesztve” magával vitt. Hozzáfűzi, hogy a munkafüzetet a képviselő csak négy nappal később, szeptember 30-án vitte vissza.
A szabad demokrata politikus levelében úgy véli, hogy Demeter Ervin súlyosan etikátlanul járt el, megsértette a vizsgálóbizottság ügyrendjét és a titokvédelmi törvény rendelkezéseit.
– Amit művelt, az kimerítheti az államtitoksértés elkövetését – fogalmaz levelében Mécs Imre.
A családjogi törvény módosításának vitája
Az Országgyűlés kedden lefolytatta a házasságról, a családról és a gyámságról szóló törvény módosítására vonatkozó, a házastársak névviselési szabályait változtató előterjesztés részletes vitát. A javaslat nyomán a férjnek is joga lesz viselni felesége családnevét. A jövőben arra is lehetőség lesz, hogy a házasulók családi nevüket összekapcsolják és ahhoz fűzzék utónevüket.Lezsák Sándor (MDF) történelmi példákkal igazolta: a magyar gyakorlatban nem ismeretlen az, hogy a férj veszi fel a feleség családnevét, és arra is van történelmi példa, hogy a gyermek az anya családnevét viseli.
Hankó Faragó Miklós, az Igazságügyi Minisztérium politikai államtitkára jelezte: nem egyszerű adminisztratív intézkedésről van szó, amikor a férjek számára is megnyílik a névválasztás lehetősége a házasságkötéssel, hanem a felek egyenjogúságának kiteljesedése, korszerű családjogi szabályozás irányába tesznek lépést.Utalt arra, hogy a módosításra az Alkotmánybíróság döntése alapján kerül sor.
Úgy vélekedett, sokan fognak élni azzal a lehetőséggel, hogy házastársként családi nevük összekapcsolásával alakítsák ki közös nevüket.
Hivatkozva az általános vitában felszólalók egyetértésére, megállapította, hogy a módosítást valamennyi frakció támogatja.
Vita a bíróságok és az ügyészségek költségvetéséről
Várhatóan nem változik a bírósági és ügyészségi költségvetés elkészítésének rendje a bírák jogállásáról és javadalmazásáról, valamint az ügyészségről szóló törvény módosításával – derült ki az előterjesztés kedden lefolytatott részletes vitájában, a parlamentben.
A kormány is támogatja ugyanis az alkotmányügyi bizottság azon indítványát, amely az előterjesztésből kiveszi a költségvetésnek a bírósági fejezet összeállításával kapcsolatos változtatást. Az eredeti javaslat szerint az Országos Igazságszolgáltatási Tanács a pénzügyminiszter véleményét kikérve összeállíthatta volna a bírósági fejezet költségvetésére vonatkozó javaslatát, amelyet a kormánynak a központi büdzsé részeként kellett volna benyújtania.Mint a részletes vitában is elhangzott, ha ezt a passzust nem vették volna ki az előterjesztésből, az ellenzék nem támogatta volna kétharmados többséget igénylő javaslatot.
Isépy Tamás és Salamon András (Fidesz) is álságosnak ítélte a kormánynak a bíróságok gazdálkodásával kapcsolatos előterjesztését. Mint mondták, a kormánytöbbség bármikor megtorpedózhatja az Országos Igazságszolgáltatási Tanácsnak a bírósági fejezeti költségvetésre vonatkozó javaslatát.
Hankó Faragó Miklós, az igazságügyi tárca államtitkára zárszavában sajnálattal állapította meg, hogy a módosítással mégsem sikerül minden elemében megteremteni az igazságszolgáltatási szervek önálló költségvetését.
A 2001. évi zárszámadás részletes vitája
A tavalyi büdzsé zárszámadásának részletes vitájában, kedden a parlamentben Varga Mihály (Fidesz) a hatalmi arrogancia döbbenetes példájának nevezte, hogy négy szocialista képviselő olyan módosító javaslatot nyújtott be, amely – mint mondta – egy politikai nyilatkozat. Az ellenzéki képviselő szerint a zárszámadási viták elmúlt 12 évben kialakult szokásrendjét rúgja fel a módosító indítvány, amely „a 2001-es költségvetési évvel kapcsolatos súlyos elmarasztalásokat” fejez ki. Varga Mihály felszólította MSZP-s képviselőtársait, vonják vissza a javaslatot, ellenkező esetben – mint mondta – a Fidesz-frakció a köztársasági elnökhöz fordul azzal, hogy előzetes normakontrollt kérjen és az Alkotmánybíróság döntsön az ügyben. A módosító indítványt sem a kormány, sem egyetlen bizottság nem támogatta.
Gyapay Zoltán (Fidesz) azt indítványozta, hogy az Országgyűlés december 31-ig 3,6 milliárd forintot engedjen el a Várpalota és térsége környezetvédelmi rehabilitációs programban részt vevő önkormányzatoknak. A képviselő hozzátette: hét önkormányzat csőd közeli helyzet felé halad az állam által 1995-ben rájuk erőltetett szerződés miatt.Varga Mihály Veres János szocialista képviselő azon módosítási javaslatai ügyében is felszólalt, amely alapján 312,4 millió forint, kötelezettségvállalással nem terhelt előirányzatmaradvány befizetése történne a nyugdíjalap részére. A fideszes képviselő közölte: a nyugdíjemelés jogcímére nem volt meg a fedezet, ugyanakkor nem világos, hogy az átcsoportosítás forrása mi lenne.
Az elnöklő Mandur László ezt követően lezárta a részletes bvitát.
Harrach véletlenül nyomott gombot Orbán helyett
Orbán Viktor (Fidesz) szavazógépe annak ellenére jelzett voksolást – igen szavazatot – az Országgyűlés keddi ülésnapján az egyik határozathozatalnál, hogy a volt kormányfő nem tartózkodott az ülésteremben.Harrach Péter fideszes képviselő az MTI-nek elmondta: miután leadta voksát, véletlenül nyomta meg Orbán Viktor szavazógépét, és amikor ezt észrevette, már nem tudta visszavonni a szavazatot. A parlament ezen a voksoláson 2 fideszes igen szavazattal 337 ellenszavazat és 2 tartózkodás mellett nem függesztette fel Nagy Gábor Tamás (Fidesz) mentelmi jogát, aki ellen becsületsértés miatt tett feljelentést a Budavári Labirintus Kft. ügyvezető igazgatója.
Vita a családok támogatásáról
Az Országgyűlés kedden lefolytatta a családok támogatásáról szóló törvény, valamint Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló jogszabály módosítását célzó előterjesztések részletes vitáját. A családtámogatásokról szólva Sisák Imre János (MDF) a gyermeknevelési támogatás és a gyes 50 százalékos megemelését tartalmazó javaslatának megszavazására kérte képviselőtársait. Megfogalmazása szerint a kormány bort iszik és vizet prédikál, ha fontos feladatnak nevezi a magyar népességfogyás megállítását, de nem támogat egy ilyen tartalmú módosító javaslatot.
– Ez nem lehet pénzkérdés, nem lehet az a legfőbb szempont, hogy az 50 százalékos emelés 30 milliárd forintos megterhelést jelentene a jövő évi költségvetés számára – fogalmazott az MDF képviselője.
Mátrai Márta (Fidesz) azt a módosító javaslatot ajánlotta a Ház figyelmébe, amely alapján a gyes havi összegét a gyermekek számával szoroznák be. Ez az ikerszüléseket érintené. Utalt arra, hogy indítványának elfogadása – amelyet a szociális és családügyi bizottság támogatott – enyhítene a többgyermekes családok gondjain.
Béki Gabriella (SZDSZ) szerint az eredeti előterjesztésben szereplő dupla pénz jutányos illetmény az ikerterhesség esetén, és nem lenne igazságos a többi kismamával szemben a gyermekszám utáni szorzás.
Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény módosítását célzó előterjesztés részletes vitájában Balsay István (Fidesz) azt javasolta: ne minden települést, csak a városokat, a kiemelt térségi településeket és az agglomerációkat mentesítsék a településrendezési tervek elkészítése alól. Az előterjesztő Csabai Lászlóné (MSZP) jelezte, elfogadhatónak tartja a felvetést, ezért kapcsolódó módosító javaslatot ad be arról, hogy megjelölt térségek, a megyei jogú városok, a főváros és kerületei kerüljenek ki a módosításból.
Napirend után
A kistérségi megbízottak ügye, az infrastrukturális beruházások helyzete, valamint az önkormányzati választások tisztasága is szóba került kedden a parlamentben, napirend után.Kékkői Zoltán (Fidesz) az egyik legelmaradottabb térség, az Ormánság ügyében szólalt fel, ezen belül is a sellyei kistérségi megbízott kinevezési körülményeit kifogásolta. Úgy vélte, a Miniszterelnöki Hivatal durva önkényességgel járt el a megbízott kinevezésekor. Azt mondta, hogy a térségből származó, kétéves áldozatos tevékenységet maga mögött tudó eddigi megbízott, Túrós Izabella helyett gyakorlatilag pályáztatás nélkül nevezték ki Koller Zoltán siklósi szocialista önkormányzati képviselőt, aki nem rendelkezik megfelelő szakmai gyakorlattal és nem az Ormánságban él.
Válaszában Pál Tibor, a Belügyminisztérium politikai államtitkára leszögezte: a kinevezett kistérségi megbízott a siklósi körzet mellett el tudja látni a sellyei feladatokat is. Közölte azt is, hogy Koller Zoltán megfelelő szakmai felkészültséggel kezdte meg működését.
A fideszes Bánki Erik a pártja programjában is szereplő, a Pécs felé vezető 6-os főút fejlesztése iránt érdeklődött, azt kifogásolva, hogy annak megvalósítása – információi szerint – nem szerepel a kormány elképzelései között.
Szalay Gábor, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium politikai államtitkára a közútfejlesztési programból idézve jelezte: meg fogják valósítani az előző kabinet által elfogadott, említett elképzeléseket.
Pánczél Károly (Fidesz) az M0-ás autóút továbbépítését kérte számon a kormányon, kijelentve, sokaknak csalódást okoz, hogy a választási kampányban szereplő autópálya-építési programot takarékossági okokból alaposan megnyirbálták. Szalay Gábor válaszában leszögezte: a kormány az egyik legfontosabb feladatának tartja az M0-ás autóút továbbépítését, különös tekintettel a keleti és az északi szektorra.
Birkás Tivadar (Fidesz) felszólalásában azt kifogásolta, hogy a Rába-gyár és egy izraeli cég között született szerződés értelmében olyan luxus lakópark épülne Győrben, amely – aggályai szerint – külföldiek inváziójával járna. Imre Zsolt (Fidesz) azt kérdezte: megvalósíthatók-e az ígéretek vagy köddé válik a 2/a elkerülő út fejlesztése és a váci Duna-híd megépülése.Szalay Gábor kijelentette: semmi nem vált köddé, mert a váci Duna-híd megépítése még az előző kormány tervei közt sem szerepelt.
Hozzátette, hogy a 2/a főút fejlesztésének előkészítését 2006-ig elkészítik és a Vác-Budapest közötti szakasz felújítása is – várhatóan uniós támogatásból – meg fog valósulni. A fideszes Domokos László arra kérte az önkormányzati választások jelöltjeit, hogy óvják a lakosságot a negatív kampánytól és békességben, tisztességgel folytassák a kampányt.
Pál Tibor válaszában – a képviselő intelmével egyetértve – felsorolta, hogy összesen 108 ezer 291 jelölt méretteti meg magát, és több mint 60 százalékuk független. A választások lebonyolításában 28 ezer 300 köztisztviselő és 11 ezer szavazatszámláló vesz részt.Balogh József (Fidesz) a közép-homokhátsági vízgyűjtő terület vízháztartási problémájának orvoslását sürgette.
Kis Zoltán, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium politikai államtitkára szerint mindenképpen rendezni kell a térség ez irányú gondjait, de – mint mondta – ezt úgy kell véghez vinni, hogy a változások ne okozzanak problémát a lakosság megélhetésében.Csapody Miklós (MDF) felszólalásában köszönetet mondott a kultusztárcának, a fővárosi önkormányzatnak, valamint a további érintetteknek azért, hogy megújulva visszakerült eredeti helyére a Móricz Zsigmond körtéri Szent Imre-szoborcsoport.
Dobó László (Fidesz) azt sérelmezte, hogy Csongrád megyében az illetékeseknek olyan miniszteri levélmásolatot kell az összes közalkalmazott számára elküldeni, amelyben – szerinte – a választók befolyásolására alkalmas adatok vannak a kormány első száz napos programjával kapcsolatban. A példák közt említette, hogy nem kapott minden közalkalmazott 50 százalékos béremelést.
Kis Zoltán azt javasolta az ellenzéki képviselőnek, hogy az említett levelet és a kifogásait juttassa el a kormányhoz. Megjegyezte: az előző kormány számos kiadványt juttatott el saját tevékenységéről a választókhoz. Az ülést vezető Mandur László berekesztette a keddi ülésnapot. Az Országgyűlés szerda reggel 9 órától folytatja munkáját.
gyermekklinika
Ablakon menekült a sorozóbizottság elől + videó
