Simicskó István emlékeztetett arra, hogy a Mistral-szerződést 1997-ben, a Horn-kormány idején a közbeszerzési törvény megkerülésével kötötték. A képviselő elmondta, hogy az 1999-es hadgyakorlaton egy rakéta sem talált célba, 2002-ben (a múlt héten) pedig négy lövésből kettő talált. Az első alkalommal a rossz időjárási viszonyokra hivatkoztak, most meg a hírek szerint egy galambraj okozta a kudarcot. Ezek után több tízmilliárd forintért újabb Mistral rakétákat akar beszerezni a honvédség, mondta Simicskó, aki szerint Medgyessy Péter jó francia kapcsolatai miatt a háttérben bizonyos érdekek fűződhetnek ahhoz, hogy a Mistral-program folytatódjon.
A fideszes politikus a Gripen-szerződés módosítása kapcsán elmondta: nem hallott olyan érvet , mely ezt indokolta volna A levegőben utántölthető Gripeneket eredetileg az óceán átrepülésére használták, de Magyarországon erre mi szükség van? – tette föl a kérdést Simicskó. Az előző kormány által kötött Gripen-szerződés korrekt volt, és előrelépést jelentett a NATO-val való együttműködésben is – jelentette ki a képviselő.
A vizsgálat adatai szerint valószínűsíthető, hogy egy madárrajba szaladt bele és ezért robbant fel a cél előtt az egyik Mistral-rakéta az október 9-én tartott éleslövészeten – jelentette be kedden Egerben Juhász Ferenc.
A honvédelmi miniszter a sajtótájékoztatón visszautasította Simicskó Istvánnak, a Fidesz biztonságpolitikai kabinetfőnökének azt az állítását, hogy kudarcot vallottak a Mistral-rakéták.
Hangsúlyozta: mindhárom rakéta jól láthatóan a cél felé tartott, és kettő el is érte a célt. A harmadik rakéta esetében viszont – mint a vizsgálat megállapította – valószínűleg működésbe lépett az önmegsemmisítő szerkezete, amikor a madárrajba csapódott. Vagyis sem a rakétákkal, sem a katonák kiképzésével nem volt probléma – mutatott rá.
A honvédelmi miniszter emlékeztetett arra, hogy sehol a világon nem gyártanak százszázalékos pontosságú rakétát. Ezért, ha bármelyik hadsereg éles légvédelmi lövészetet tart, akkor két rakétát engednek el egy időben egy célra; és a két rakéta egészen biztosan leküzdi a célt – szögezte le.
Ehhez kapcsolódóan hangsúlyozta, hogy az úgynevezett rendszerbeállító gyakorlatot megelőzően a vezérkari főnökkel egyetértésben úgy döntöttek, hogy takarékossági okokból egyszerre csak egy rakétát indítanak el egy célra. Ugyanis a gyakorlat elsődleges feladata a rakéták használatának gyakorlása volt és nem az, hogy mindenképpen megsemmisítsék a céltárgyat – mondta Juhász Ferenc.
A honvédelmi miniszter szerint ezért sikeres volt, a gyakorlat, hiszen a katonák megfelelően kezelték a rendszert, illetve a hő és optikai kamerás felvételek adatai szerint az idő előtt megsemmisült rakéta is a cél felé tartott.
Végül sajnálatosnak nevezte, hogy a gyakorlat megítélése tekintetében az ellenzék kritikája a szakmaiság teljes hiányát tükrözi.
A drégelypalánki Mistral-éleslövészeten három rakétát lőttek ki, s közülük egyik még a cél elérése előtt felrobbant. A gyakorlatot a honvédelmi miniszter és a vezérkari főnök sikeresnek minősítette, mert a csapat felkészülten végezte a munkáját. Viszont még a gyakorlat napján Juhász Ferenc, a honvédelmi tárca vezetője vizsgálatot rendelt a célt el nem érő rakéta kapcsán.
origo.hu
Kilábalunk a háborúból, karnyújtásnyira vagyunk a békétől - miniszterelnöki évértékelő interjú az M1-en
