Emelné a kenyér árát a sütőipar

négyszeresére kellene emelni másfél éven nbelül a kenyér árát ahhoz, hogy a hazai sütőipar megfelelő technológiai és technikai fejlesztéseket hajtson végre, és így versenyképessé válhasson az unióban – állítják ágazati szakemberek. Igaz, rögtön hozzáteszik: erre ma semmi esély, és a nagykereskedelmi láncoknak sem lenne ínyére.
A kenyér átlagára az unióban négyszerese a hazainak. Itthon ma átlagosan 135-150 forint egy kiló fehér kenyér előállítási költsége – és gyakran a kereskedelmi haszonnal megtoldott fogyasztói ára is –, amelyből harmincszázaléknyi a liszt, 23-23 százalék az energia, illetve a bér- és egyéb költségek részaránya. A maradék a többi alapanyagé – mondta Werli József, a Sütőipari Egyesülés igazgatója. A szakember úgy véli, hogy a technológiai beruházásokon túl, a bekerülési összegen felül legalább 10-12 százalékos jövedelmezőséget is el kellene érnie az ágazatnak. Ehelyett manapság bruttó három százalék a jövedelmezőség, amiből még adózni is kell. Ezért az utóbbi időben a pékek képtelenek voltak komolyabb beruházásokat végrehajtani, és a dolgozók pótlékokkal együtt is csak átlagosan bruttó 72 ezer forintot kerestek.
– A beruházások összege évi 1,8-2 milliárd forint, miközben ahhoz, hogy lépést tudjunk tartani az unióval, legalább 4,3 milliárd forintra lenne szükség évente – ecsetelte Váradi János, a Magyar Pékek Ipartestületének ügyvezető igazgatója. A német pékeknek a só és a bérek kivételével minden költségtétel kevesebbe kerül, mint nekünk. Berendezéseiket három-négy évente korszerűbbre, energiatakarékosabbra cserélik, mi viszont az általuk lecserélt tíz-húsz éves, elavult gépparkkal dolgozunk.
A sütőipari szakmának jövőre fel kell újítania gépei, berendezései felét, hogy eleget tehessen a környezetvédelmi előírásoknak. Emellett az üzemanyag és az energiahordozók árának, illetve a minimálbérnek az esetleges emelkedésével is számolni kell – állapította meg az ügyvezető. Áremelésre csak akkor képesek rászorítani a nagy áruházláncokat, ha a liszt drágul. Ez a közelmúltban megtörtént, egy kiló liszt ára átlagosan 40-42 forint, és a malomipar hamarosan újabb emelést tervez.
Kenyérből évente nyolcvan, péksüteményekből tizennégy kilót fogyasztunk fejenként. Ennek mintegy negyven százalékát a nagy áruházláncokban értékesítik, rendezni kellene tehát a kereskedelem és a pékek közötti viszonyt. Az agrárrendtartási törvény tervezett módosítása, amely a fizetési határidőt harminc napban állapítaná meg, csak annyival könnyítene a sütőipar helyzetén, hogy a pékek gyorsabban forgathatnák meg pénzüket. Mindkét szakember úgy látja, az ágazati problémák megoldásához kormányzati segítség is szükséges, de eddig egyetlen megkeresésükre sem kaptak érdemi választ.