2003. január 1.

Eseménynaptár

Névnap: FRUZSINA, Aglája, Algernon, Álmos, Eufrozina, Odiló, Tóbiás Vazul

Az év első napja, az év végéig hátralévő napok száma 364.

Január első napja (Calendae Januariae) Gergely pápa naptárreformja óta az új esztendő kezdete. A katolikus egyház január elsején a legősibb Mária ünnepet, „Szűz Mária Istenanyaságát” tartja. Számos szokás, babona – szerencsekívánás, gonoszűzés – fűződik január 1-jéhez szerte a világon. Már az ókorban is nagy vigalommal ülték meg a múltat lezáró és a jövőbe tekintő új napot. Az emberek azt tartják: ami az első nap történik, az megismétlődik az év során; amivel aznap foglalkozik az ember, azt csinálja majd egész évben.

A mai napon történt:

AMERIKA – RABSZOLGA-FELSZABADÍTÁS 1863. 01. 01
Az amerikai polgárháború idején Abraham Lincoln elnök kiáltványában felszabadította a zendülő déli államok birtokosainak tulajdonában lévő valamennyi rabszolgát.

MAGYARORSZÁG: 2000. 01. 01. Budapest
A magyar államiság ezer évének emléket állító Magyar Millenniumi év kezdetén ünnepélyes keretek között a Nemzeti Múzeumból átszállították a Parlament épületébe a nemzeti ereklyéket: a Szent Koronát, az országalmát, a jogart és a kardot.

A mai napon született:

PETŐFI SÁNDOR
SZÜLETETT: 1823. 01. 01. Kiskőrös
MEGHALT: 1849. 07. 31. Fehéregyháza
Költő, politikus. Világviszonylatban is jelentős, forradalmi eszmeiségű lírikus, az 1840-es évek forradalmi értelmiségének egyik vezére. Az új plebejus, demokratikus, népi-nemzeti irodalom megteremtője; 1846-tól költészetét és irodalomszervező tevékenységét a magyar nép társadalmi felszabadítása és a világforradalom gondolatai határozták meg. Az 1848- as márciusi forradalom tevékeny résztvevője volt. A szabadságharcban Bem seregében harcolt, a segesvári csatában tűnt el. Versei csaknem minden ismert nyelven megjelentek, költészete a világirodalom részévé vált.

COUBERTIN, Pierre de
SZÜLETETT : 1863. 01. 01. Párizs
MEGHALT: 1937. 09. 02. Genf
Francia sportpedagógus, az újkori olimpiai játékok kezdeményezője. 1894- ben Párizsban a javaslatára összehívott nemzetközi kongresszuson határozatot hoztak az újkori olimpiai játékok megrendezéséről. Az abban az évben megalakult Nemzetközi Olimpiai Bizottság titkára lett, majd 1896-1925 között a NOB elnöki tisztét töltötte be. 1912-ben az olimpiai művészeti versenyeken az irodalmi kategóriában aranyérmet nyert „Óda a sporthoz” című versével.

A mai nap szülötte még: NOVOTNY EMIL RÓBERT festő, grafikus, TAMÁSI LAJOS József Attila- díjas költő, MURILLO, spanyol festő.

A mai napon halt meg:
REJTŐ / Reich/ JENŐ
MEGHALT: 1943. 01. 01. Jevdokovo
SZÜLETETT: 1905. 03. 29. Budapest
Író. Művei átmenetek a kalandregény és annak paródiája között. Egyaránt jellemzi őket az eleven fordulatos cselekmény, valamint a különleges ötletekben gazdag játékos fantázia, legfőbb sajátosságuk azonban a teljesen egyéni ízű humor és szellemesség. Nagy sikerű kalandregényeit P. Howard álnéven írta. Legnépszerűbb könyvei A csontbrigád, Az elveszett cirkáló, A szőke ciklon, A láthatatlan légió, A 14 karátos autó, Az előretolt helyőrség, Vesztegzár a Grand Hotelben és a Piszkos Fred, a kapitány.

BERNOULLI, Johann
MEGHALT: 1748. 01. 01. Basel
SZÜLETETT: 1667. 08. 06. Basel
Svájci matematikus, fizikus és orvos. Leibniz közleményeinek hatására matematikával kezdett foglalkozni. 1691-92-ben már összeállította egy kis kézikönyv kéziratát a differenciálszámításról. 1695-ben Groningenben lett professzor és csak 1705-ben költözött vissza Baselba. Tanítványa volt a debreceni kollégium későbbi professzora, Hatvani István is. Jacob bátyjával együtt az elsők között alkalmazták a differenciál- és integrálszámítást, s ő továbbfejlesztette a differenciálegyenletek elméletét. Egyik úttörője volt a variációszámításnak. Meghatározta számos görbe ívhosszát és több, görbével határolt síkidom területét. A differenciálegyenletek megoldásában ő használta először a változók szétválasztásának és helyettesítésének módszerét. Fizikával is foglalkozott, tőle ered a gravitációs gyorsulás „g”-vel való jelölése.