Isten és az Európai Unió alkotmánya

A Vatikán szerint korántsem csorbulna az európai politikai struktúrák világi jellege, ha Európa jövendő alkotmánya a földrész keresztény gyökereiről is említést tenne. Ez jelenleg hiányzik az alaptörvény szövegtervezetéből. A hiány pótlására Szájer József, az Országgyűlés fideszes alelnöke az Európai Unió Konventjének tagjaként, módosító javaslatot dolgozott ki.

A közelmúltban a római Szent Péter téren összegyűlt tömeg előtt II. János Pál pápa kifejtette, hogy az európai kultúra keresztény gyökerei összekötik a Nyugatot és a Keletet. A Szentatya az Úrangyala imádság során elmondta: a földrészt segítené megóvni az ideológiai laicizmus – vagyis a világi jelleg – és a szektás integralizmus kettős veszélyétől, ha Európa jövendő alkotmánya hivatkozna Istenre. – Az európai népeket múltjuk értékei forrasztják egységbe, csak így tudják maradéktalanul betölteni a szerepüket az igazságosság és a béke előmozdítása terén – mondta. A pápa Európa keleti és nyugati részének egységét hangsúlyozva, követendő példaként idézte fel Európa patrónusait, Cirillt és Metódot, és nagyra értékelte, hogy úgy maradtak egyformán hűek a római pápához és a konstantinápolyi pátriárkához, hogy közben a szláv népek hagyományait és nyelvét is tiszteletben tartották. II. János Pál pápa a katolikus egyház nevében kérte, hogy Európa most készülő, jövendő alkotmányából ne hiányozzék az utalás a Kelet és a Nyugat e közös örökségére, hiszen ennek megemlítése egyáltalán nem csorbítaná az európai politikai struktúrák jogosan világi jellegét.

Az Európai Uniónak jelenleg még csak körvonalazódik az alapokmánya. A tervezett szövegnek eddig az első 16 pontját hozták nyilvánosságra, ez azonban semmilyen utalást sem tesz a kontinens közös hitbéli örökségére. Szájer József az Európai Unió Konventjének tagjaként ezért módosító javaslat formájában kezdeményezte: az unió alaptörvénye tegyen említést a kereszténységről, az Európát összetartó hitbéli hagyományról, illetve Istenről. Tervét ismertette a hazai történelmi egyházak vezetőivel. Először Seregély István érsekkel, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) elnökével, Erdő Péter prímás-érsekkel, és Veres András püspökkel, az MKPK titkárával találkozott. A politikus mintegy háromnegyed órás megbeszélésen tájékoztatta a főpapokat az elképzeléséről. A zárt ajtók mögötti megbeszélést követően Szájer József és Seregély István aláírta azt a közös nyilatkozatot, amely értelmében a püspökök támogatják a fideszes politikus törekvését. Ha ez megvalósul, akkor az EU alkotmányának előszava az európai hitbéli örökségre, az emberi méltóság értékeire, a szabadságra, az egyenlőségre és a szolidaritásra utaló kitétellel bővülne. Ezenkívül az alkotmány kiegészülne azzal, hogy „az unió értékeihez hozzátartoznak mindazok értékei, akik hisznek Istenben, mint az igazság, az igazságosság, a jó és a szép forrásában, valamint mindazoké, akik e hitet nem osztják, és eme egyetemes értékeket más forrásból eredeztetik”. Szájer javaslata az alapvető jogok chartáját és a lengyel alkotmány megfelelő passzusait veszi alapul.

A politikus ezt követően az evangélikus egyház vezetőivel is tanácskozott. Az egyeztetés után – újságíróknak nyilatkozva -elmondta: az EU alkotmánytervezetének módosítása kapcsán az egyházakat illetően összesen öt javaslat fűződik a nevéhez, ezek közül egyet önállóan, a többit európai néppárti képviselőtársaival közösen nyújtotta be. Mint mondta: egyetértettek Szebik Imre püspökkel abban, hogy Európa spirituális, hitbéli összetartó ereje fontos tényező. Szebik Imre kiemelte: a vallás- és lelkiismereti szabadság már korábban is biztosított volt az EU-ban, kevésbé kapott azonban hangsúlyt a közösségi hitélet gyakorlása, illetve az egyházak mint vallásos szervezetek partneri elismerése. Szájer József békés, nyitott, toleráns javaslatnak nevezte az indítványokat, és reményét fejezte ki, hogy azok támogatását a konvent képviselői részéről sem felekezeti, sem politikai hovatartozás nem akadályozza meg.