Bagdad elsötétült – amerikaiak a kapuknál

Csütörtökre éjjel a fővárostól 10 kilométerre fekvő repülőtérig jutottak az amerikai alakulatok. Iraki vezetők mindeközben határozottan cáfolták, hogy az amerikai erők ennyire megközelítették volna a fővárost.

Amerikai csapatok 10 kilométerre Bagdadtól

Bagdad elsötétült, ahogy a szövetséges csapatok megközelítették a várost &x150 írja Hamza Hendawi, az AP helyszíni tudósítója. Csütörtök éjjel, amikor – amerikai források szerint – már a fővárostól 10 kilométerre fekvő repülőtérig jutottak az amerikai alakulatok, a város teljes sötétségbe borult. A külvárosokat súlyos rengések, becsapódások zaja rázta meg a sötétedés beállta után.

Amerikai tisztségviselők kijelentették: csapásaik nem irányultak a Bagdad ellátásáért felelős elektromos rendszerre, szerintük a sötétség nem hozható összefüggésbe a város ellen irányuló támadásokkal.

A háború harmadik hetének kezdetén komoly fegyvertényt mondhatnak magukénak a szövetséges csapatok: amerikai páncélos egységek csütörtökön 10 kilométerre közelítették meg Bagdad déli részeit, anélkül, hogy jelentős ellenállásba ütköztek volna. A katonák felkészültek a város repterének elfoglalására – számoltak be a Reuters által idézett amerikai források. A Bagdad határába jutott egységgel szemben helyezkedik el a Köztársasági Gárda négy alakulata, amely dél felé mozdult el #– a Reuters szerint ’’meghatározó összecsapás’’ várható, amely már a főváros birtoklásáért folyik.

Iraki vezetők mindeközben határozottan cáfolták, hogy az amerikai erők ennyire megközelítették volna a fővárost.

Amerikai katonai vezetők elismerték, hogy az 5,5 milliós metropolisz birtoklásáért folytatott háború magában hordozza a kockázatot: hosszú, véres küzdelmekre kerülhet sor; elzárkóztak viszont azelől, hogy megjelöljék az ostrom kezdetének időpontját.

Békétlen háború-ellenzők Brüsszelben

A háború utáni újjáépítés képezte Brüsszelben az EU- és NATO-tagállamok mai, Irakkal foglalkozó informális külügyminiszteri találkozójának fő témáját. A Reuters szerint az Amerikával ’’újrakezdett párbeszéd’’ jegyében folytak e megbeszélések, melyek lezárta után kizárólag Colin Powell amerikai külügyminiszter mutatkozott elégedettnek – és Kovács László külügyminiszter, akivel Powell kétoldalú tárgyalásokat is folytatott.

Pedig a csúcstalálkozót követő értékelések arról szóltak, hogy az esemény ’’minden konkrét megállapodás nélkül ért véget Brüsszelben”. Colin Powell egyébként európai uniós, valamint orosz, továbbá a többi NATO-beli kollegájával tárgyalt Irakról.
A biztonsági okokból a NATO székházában tartott európai uniós munkaebéden, illetve az Észak-atlanti Tanács azt követõ ülésén hivatalos döntés vagy megállapodás nem született az amerikai külügyminiszter és partnerei között. Ugyanakkor az Irak ügyében minden álcázás ellenére erõsen megosztott európaiak legalább minimális konszenzusra jutva kifejezték, csakis az ENSZ egy újabb határozatának formájában értenének egyet mind Irak háború utáni politikai közigazgatási rendezésével, mind pedig az újjáépítési üzlet megosztásával.

Powell a háború utáni iraki helyzetről és a Taszáron kiképzett katonákról

Az ENSZ-nek bizonyosan szerepet kell majd játszania a háború utáni iraki rendezésben, de e szerep jellegéről még dönteni kell – jelentette ki Colin Powell amerikai külügyminiszter brüsszeli tárgyalásai után. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a szövetséges erőknek, azaz az Egyesült Államoknak és Nagy-Britanniának Irak jövőjét illetően is vezető szerepet kell játszania. Powell az ENSZ-ről, mint lehetséges „partnerről” beszélt az AFP tudósítása szerint.
A BBC munkatársa az Info Rádióban Powell és Kovács megbeszéléseiről elmondta: szerinte ez egy ’’gesztus értékű’’ találkozó volt, amelyet Powell kezdeményezett.

Az amerikai külügyminiszter köszönetet mondott magyar kollegájának a politikai támogatásért és a taszári kiképzőbázis használatáért. Elmondta: a taszáriak már Irakban vannak, segítik a lakossággal való kapcsolattartást, egyfajta humanitárius feladatot töltenek be. Kovács megismételte: Magyarország nem akar választani az EU és az Egyesült Államok között, az európai biztonság egyfajta garanciájának tekinti hazánk a transzatlanti kapcsolatokat. Hozzátette: Magyarország részt kíván venni Irak szellemi és fizikai újjáépítésében.

Harci események – Amerikai katonák az egyik elnöki palotában

Amerikai katonák rövid időre behatoltak Szaddám Huszein egyik elnöki palotájába a bagdadi nemzetközi repülőtér közelében. Frank Thorp százados, amerikai középső parancsnokság szóvivője pontosan nem nevezte meg, hogy melyik palotában jártak a katonák, és nem árulta el azt sem, hogy találtak-e valamit. A katonák elhagyták az épületet, „nem kellett maradniuk” – idézte a szóvivőt az AP amerikai hírügynökség.

Az amerikai hadosztály hajnalban visszavert két ellentámadást, amelyet egy stratégiai fontosságú eufráteszi híd birtoklásáért indítottak az iraki erők 30 kilométernyire délre Bagdadtól. A Köztársasági Gárda elit alakulatai és az amerikai erők közötti összecsapásokban egy amerikai tiszt elmondása szerint mintegy 500 iraki katona vesztette életét. Az amerikai alakulat előőrsének sikerült átkelni a folyón dacára annak, hogy az irakiak a folyók keleti partjáról tüzérséggel lőtték az amerikai katonákat. A hadosztály két katonája életét vesztette az Eufrátesztől nyugatra egy gránáttámadásban.

Az amerikai védelmi minisztérium szerint az iraki Köztársasági Gárda Bagdad és Medina nevű hadosztályai már nem komoly erők, noha azokat a reguláris hadsereg katonáival is kiegészítették.

Stanley McChrystal vezérőrnagy, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottsága hadműveleti főnökének helyettese elmondta: az amerikai hadvezetés szerint a gárda egyes hadosztályai hatékonyan már nem tudnak sem védekezni, sem ellentámadásba lendülni, bár a hadosztályokon belül vannak még ellenálló, harcképes alegységek. Beszámolt arról, hogy üzenetet küldtek az iraki katonai vezetésnek: adják ki a parancsot a kapitulációra. Válasz nem érkezett. Meghalt szerdán a BBC tévé egyik külsős operatőre, aki aknára lépett Irak északi részén. Kaveh Golestan a harmadik tévés a háború kezdete óta, aki brit televíziók szolgálatában vesztette életét Irakban.

Az al-Dzsazíra katari székhelyű arab hírtelevízió felfüggeszti tevékenységét Irakban, miután a bagdadi hatóságok megtiltották a munkavégzést két tudósítójának. Az iraki hatóságok nem fedték fel, hogy mit vétett a két tudósító, de a CNN amerikai hírtévé értesülése szerint az al-Dzsazíra munkatársai megszegték azt a megállapodást, amelynek értelmében kommentárokat nem fűznek az eseményekhez, és helybeliekkel nem készítenek riportokat.

A londoni székhelyű Amnesty International emberi jogi szervezet szerdán ismét nyilatkozatban követelte a robbanótölteteket nagy területen szétszóró fürtös bombák bevetésének felfüggesztését a szövetségesektől, miután a csoport szerint előző nap legalább 33 polgári személy halt meg az iraki el-Hilla városában egy ilyen bomba robbanásában.

Az amerikai hadsereg megerősítette, hogy csütörtökre virradóra Dél-Irakban elvesztett egy F/A-18 Hornet vadászbombázót. Ez volt az első amerikai vadászgép, amelyet lelőttek az iraki háborúban

Dél-Irakban folytatódtak a harcok Bászra város ellenőrzéséért. A délelőtti órákban heves összecsapások voltak a Bászra környékén harcoló brit erők, illetve az iraki reguláris hadseregnek a városba visszavonult egységei, és az őket támogató mintegy ezer milicista között. A katari Dohában lévő brit parancsnokság szóvivője cáfolta, hogy a Bászra alatt állomásozó erők úgynevezett fürtös bombát, illetve annak tüzérségi változatát vetették be a város egy nyílt területén.

Amerikai tengerészgyalogosok szorosabbra vonták a gyűrűt Násziríja körül és szemmel láthatóan megtörték a Fidáíjín Szaddám milícia ellenállását. A tengerészgyalogosok teljesen ellenőrzésük alá vonták a Bagdadtól 375 kilométernyire délre fekvő város hídjait.

Az amerikai légierő és katonák támogatásával kurd fegyveresek törtek előre az észak-iraki olajipari központ, Moszul felé, offenzívájukat azonban az iraki nehéztüzérség ellentámadása átmenetileg megállította. A kurd harcosok, a pesmergák a brit hírügynökség munkatársa szerint mintegy hét kilométerre hatoltak be az iraki kormány ellenőrzése alatt álló területre. Az AFP francia hírügynökség tudósítója, aki ugyancsak a kurd csapatokkal együtt mozog, úgy tudja, hogy a kurdok a moszuli út mentén lévő hazari iraki főhadiszállást akarják ellenőrzésük alá vonni
Iraki kórházi források szerint rakétatalálat érte egy Bagdadtól délkeletre fekvő település zöldségpiacát.

A robbanás nyolc iraki civil lakost ölt meg, további öten megsebesültek.

Az AFP értesülése szerint a rakéta helyi idő szerint reggel csapódott be Naravan település piacán. A francia hírügynökség fotósa szerint a halottakat és sebesülteket a bagdadi al-Kindi kórházba szállították.