Kovács elégedett az uniós alkotmánytervezettel

A magyar álláspont szerint az EU októberben kezdődő kormányközi konferenciája javíthat, de semmiképpen nem ront majd az európai alkotmányos szerződés jelenlegi tervezetén; Kovács László úgy látja, van esély arra, hogy a nemzeti és etnikai kisebbségek jogaira való utalás bekerüljön a szövegbe.

A konvent elnöke által a hétvégi szaloniki EU-csúcson előterjesztett európai alkotmánytervezet lényegében megfelel a magyar törekvéseknek, bár vannak kivételek – közölte Kovács László az Országgyűlés integrációs bizottságának hétfői budapesti ülésén. Kiemelte: kedvező, hogy az „egy ország, egy biztos” elv 2009-ig biztosított az EU-ban. Hozzátette, az Európai Bizottság valamennyi biztosa számára meg kell őrizni a szavazati jogot. Üdvözölte Kovács László, hogy a konvent tervezete szerint az Európai Bizottságnak, illetve elnökének, valamint az Európai Parlamentnek a súlya nagyobb lesz, mint eddig.

A külügyminiszter kifejtette: Magyarország kitart a tagállamok egyenlősége, az intézmények egyensúlya mellett és támogatja, hogy minél több kérdés átkerüljön a minősített többségi kategóriába.
„Az Európai Tanács elnöke kérdésében a helyzet nem úgy alakul, ahogy az Magyarország és a többi kis és közepes ország elképzeléseiben szerepel. Nekünk nem felel meg, hogy több évre válasszanak elnököt” – mondta Kovács László. Kitért arra, hogy az Európa Tanács elnökét 2,5 évre választanák meg és egyszer újraválaszthatnák. Egyetért viszont a 25 jelenlegi és csatlakozó állam az EU közös kül- és biztonságpolitikájára vonatkozó lehető leghatékonyabb képviselet kialakításában. Ebben a témában Kovács László megjegyezte: a Javier Solana kül- és biztonságpolitikai főképviselő által készített jelentés a NATO-t és az Egyesült Államokat nevezte meg az EU legfontosabb szövetségeseként biztonságpolitikai kérdésekben.

„Chirac francia elnök és Görögország is támogatásáról biztosította a szaloniki vitában Medgyessy Péter kormányfő felvetését a nemzeti és etnikai kisebbségek jogaira való utalás kapcsán. Bár a konventben nem sikerült elérni, a kormányközi konferencián lehet esély álláspontunk érvényesítésére a végleges szövegben” – mondta Kovács László. Mint a bizottsági ülésen is elhangzott, még nem dőlt el, hogy – ír javaslatra – a 25 fővárosban párhuzamosan, vagy csak Rómában írják alá jövő tavasszal az európai alkotmányos szerződést. A határőrizet témakörével kapcsolatban a külügyi vezető azt mondta, Magyarország számára rendkívül fontos, hogy arányos teherviseléssel gyorsítsák fel ezen a területen a közös európai politikát. Az EU szombati nyugat-balkáni csúcsáról szólva Kovács László ezt emelte ki: Magyarország támogatja, hogy Horvátország a feltételek teljesítése esetén már 2007-ben csatlakozhasson az EU-hoz. Hozzáfűzte azonban, hogy ez nem túl reális, mivel Bulgária 24, Románia pedig 19 fejezetet már lezárt a csatlakozási tárgyaláson, amit Horvátországgal még meg sem kezdett az EU.