BELFÖLD
Nemzetközi megrovás Paksnak
Súlyosan elmarasztalta a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség a paksi atomerőművet és az Országos Atomenergia Hivatalt. A szakértői csoport megállapította: sem konstrukciójában, sem használatában nem felelt meg a NAÜ biztonsági szabványának a Pakson alkalmazott tisztítótartály, amiért mind az erőmű, mind az Atomenergia Hivatal vezetőit felelősség terheli. A NAÜ kifogásolta, hogy alábecsülték az új berendezés veszélyeit, és a gyakorlatban ki nem próbált tisztítási technológia bevezetéséről kellő előkészítés nélkül döntöttek. Lapértesülések szerint a jelentés hatására az érintett intézmények élén hamarosan személycserék várhatók, bár Csillag István gazdasági miniszter mindeddig nem tartotta szükségesnek a vezetők leváltását.
*
Áldozat a Pannonplast-ügyben
Rendkívüli felmondással azonnali hatállyal megszüntette Bitvai Miklós, az Állami Autópálya-kezelő Rt. (ÁAK) vezérigazgatójának munkaviszonyát Csillag István gazdasági és közlekedési miniszter a Szász Károly PSZÁF-elnököt ért brutális támadás nyomán kirobbant Pannonplast-botránnyal összefüggésben. A tárca pénteki közleménye szerint az autópálya-kezelő nem biztosította a szabad pénzeszközök felhasználásának ellenőrizhetőségét, amikor azokat befektetési szolgáltatónál helyezte el. Ezért történhetett meg, hogy a befektető a gondjaira bízott állami pénzeszközöket olyan célokra is fordíthatta, amelyekre nem volt felhatalmazása, jelesül részvényvásárlásra.
*
Megbuktatott roma vezető
Az Országos Cigány Önkormányzat rendkívüli tisztújító közgyűlésén megvonta a bizalmat az eddigi elnöktől, Horváth Aladártól, és a jelen lévő 35 tag egyhangú voksával leváltotta. Helyére Kolompár Orbán eddigi ügyvezető alelnököt választották meg, aki elmondta: Horváth három hónapos elnöki tevékenysége alatt bizonyossá vált, hogy „nem integráló, hanem megosztó személyiség”. Horváth Aladár a döntést jogszerűtlennek tartja, és nem kíván távozni tisztségéből. Eközben ötvenmillió forint belső hiányt tárt fel a pénzügyi vizsgálat az OCÖ tavalyi és idei első negyedéves gazdálkodásában.
Pártkatona a titkos levéltárban
Botrányba fulladt a kulturális és sajtóbizottság hétfői ülése: az ellenzék kivonult, a kormánypárti delegáltak egyhangúlag támogatták Gyekiczki András kinevezését az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára főigazgató-helyettesi posztjára. A tiltakozók elsősorban a jelölt politikai múltját kifogásolták, Gyekiczki ugyanis Kuncze Gábor egykori belügyminiszter kabinetfőnöke volt, valamint 1994-ben és 2002-ben az Szabad Demokraták Szövetsége színeiben indult az országgyűlési képviselő-választáson. Gyekiczki neve az irateltűnésekkel kapcsolatban is felmerült: a Medgyessy Péter állambiztonsági múltját vizsgáló bizottság Lamperth Mónika belügyminisztertől olyan tájékoztatást kapott, hogy a jelölt dokumentumokat vitt ki a Belügyminisztérium „szigorúan titkos trezorszobájából”.
*
Megnyílnak a börtönkapuk
Az új büntetőeljárási törvény hatálybalépése miatt kedden hat fiatalkorút és több felnőtt korú előzetes letartóztatásban levő személyt helyeztek szabadlábra. Budapesten két, bűnszövetségben elkövetett emberrablással és zsarolással vádolt banda tagjait is kiengedik, mivel mostantól azokat, akik három évig vannak előzetes letartóztatásban, és ügyükben nem születik elsőfokú bírói ítélet, szabadon kell bocsátani.
*
Horn Gyula mondjon le
Az egyes fontos, valamint közbizalmi és közvélemény-formáló tisztségeket betöltő személyek ellenőrzésére létrehozott II. számú bizottság ismét – immár harmadszor – lemondásra szólította fel Horn Gyula egykori miniszterelnököt, mert 1956–57-ben karhatalmi alakulatban teljesített szolgálatot. Mint ismeretes, az Magyar Szocialista Párt országgyűlési képviselője az előző két felszólításnak nem tett eleget.
*
Tüntetés az Erzsébet hídon
Július 4-én több nemzeti civil szervezet demonstrációt rendez a rendőrség által erőszakosan feloszlatott tavalyi hídblokádra emlékezve. Péntek délelőtt a Lelkiismeret ’88 csoport tart megemlékezést, további 18 szervezet – köztük a Szabad Magyarországért Mozgalom, a 64 Vármegye Ifjúsági Mozgalom, a Nemzeti Front, valamint a Trianon Társaság – délután fél hatkor gyülekezik az Erzsébet híd budai hídfőjénél, ahonnan a tömeg átvonul a Kossuth térre. Mindkét megmozdulást bejelentették a szervezők a rendőrségen.
*
Művészek a jobboldalon
A Fidesz Magyar Polgári Szövetség kulturális tagozatának elnöksége 234 új tag, közöttük neves művészek felvételéről döntött – jelentette be Pálinkás József tagozatvezető az elnökség ülését követő pénteki sajtótájékoztatón, Budapesten. Az új tagok között van Andor Éva és Gulyás Dénes operaénekes, Kemény Győző, a Bojtorján együttes alapítója, Pitti Katalin operaénekes, valamint Reviczky Gábor színművész. A tagozat elnöksége állásfoglalást tett közzé, amelyben arra szólítják fel a kormányt, teljesítse feladatát a kultúra politikamentes, kiemelt támogatásában, hogy a magyarság megőrizze és erősítse kulturális helyzetét Európában.
*
Üdülési csekk nyugdíjasoknak
A nyugdíjasok július 1-jétől igényelhetik a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány harmincezer forint értékű üdülési csekkjeit. A kedvezménnyel azok élhetnek, akik az idén nem részesültek üdülési támogatásban, s havi ellátásuk nem haladja meg a nyolcvanezer forintot. Az igénylők az Idősügyi Tanácsban részt vevő országos hatáskörű szervezetek által megjelölt irodákban jelentkezhetnek.
*
Juszt nem mondott igazat
Elismerte Juszt László, hogy Szász Károly, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének elnöke megveretése előtt abból a titkos lejárató jelentésből idézett tévéműsorában, amelyet részben Keller László közpénzügyi államtitkársága készített. Előzőleg – az újságíróval készült beszélgetésre hivatkozva –a Népszabadság a következőket írta: „Juszt László nem idézett az ominózus, 20 oldalas, PSZÁF-ról szóló jelentésből részleteket A tévé ügyvédje című műsorában, mert nem is volt a dokumentum a birtokában.”
*
Tűzgyújtási tilalom
A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium felhívja a figyelmet: az egész ország területén hosszú idő óta tapasztalható rendkívül aszályos időjárásra való tekintettel az április 18-án az erdőkre elrendelt általános tűzgyújtási tilalom továbbra is érvényben van. A tilalom értelmében tilos a tűzgyújtás az erdőkben, az erdőterületek határától számított kétszáz méteren belüli területen, valamint a kijelölt tűzrakóhelyeken. A felhívás emlékezteti a gazdákat: 2001-től tilos a lábon álló növényzet, tarló, illetve a növénytermesztéssel összefüggésben keletkezett hulladék égetéses megsemmisítése. Kérik továbbá a közúton és vasúton utazókat, hogy égő cigarettacsikket ne dobjanak ki a járművek ablakán.
KÜLFÖLD
Pozsony ellentörvényt alkot
A szlovák kormány múlt csütörtökön nyilatkozatban utasította el a módosított kedvezménytörvényt. A nyilatkozat felszólítja a magyar kormányt, hogy ne érvényesítse a kedvezménytörvény Szlovákiát megcélzó rendelkezéseit. A szlovák sajtónak időközben már birtokába jutott az úgynevezett ellentörvény, amelynek célja, hogy megakadályozza a kedvezménytörvény szlovákiai alkalmazhatóságát. A törvénytervezet szerint – melyről a Dzurinda-kabinet egyelőre hallgat – Szlovákia felszámolja azokat a civil szervezeteket, amelyek a magyar státustörvény megvalósítását támogatják, kilencvenszázalékos adóval sújtja az egyéneknek kifizetett támogatást, azokban az iskolákban pedig, amelyek magyarországi pénzjuttatásban részesültek, a támogatás mértékével csökkentik az állami dotációt. Medgyessy Péter eközben nem vett részt a visegrádi négyek találkozóján, mivel a két ország közötti feszültség kiéleződésének napjaiban éppen szabadságát töltötte.
*
Románia nemzetállam marad
A román alkotmányban változatlan formában megmarad az a meghatározás, hogy Románia „nemzetállam”, mivel a román képviselőház az alaptörvény módosításáról folytatott vitában elutasította a Romániai Magyar Demokrata Szövetség változtatási javaslatát. Az RMDSZ úgymond nemzetellenes eszméket próbál becsempészni az alkotmányba. „Lehet, hogy önök más alkotmányt, más országot akarnak: távozzanak hát Romániából” – válaszolt a módosítási javaslatra a legnagyobb parlamenti ellenzéki erő, a Nagyrománia Párt képviselője.
*
Prága sajnálkozik
Vladimír Spidla cseh kormányfő sajnálkozását fejezte ki a múlt miatt Wolfgang Schüssel osztrák kancellárral folytatott megbeszélései után. Hangsúlyozta, hogy a cseh–német nyilatkozatban kinyilvánítottak teljes mértékben érvényesek Ausztriára is. Leszögezte, hogy a vagyonjogi kérdések lezárultak, és a Benes-dekrétumok „holt jogot alkotnak”. Wolfgang Schüssel történelminek nevezte kollégája megállapításait.
*
Izraeli kivonulás
A palesztinok hétfő reggel átvették a biztonsági ellenőrzést a Gáza-övezet északi részén, ahonnan az izraeli hadsereg vasárnap este kivonult, megnyitva az övezetet átszelő főutat. Erre a lépésre a palesztin hatósággal az amerikaiak által előmozdított palesztin–izraeli béketervek jegyében kötött megállapodás alapján került sor, miután három fontos palesztin fegyveres szervezet három hónapos tűzszünetet jelentett be. A szervezetek a palesztinok elleni célzott támadások beszüntetését, a palesztin területek blokádjának feloldását és a bebörtönzött palesztinok szabadon engedését szabták feltételül.
*
Gyorsabb út a tengerhez
Az épülő Zágráb–Split autópályán újabb 61 kilométeres szakaszt állított forgalomba hétfőn Ivica Racan horvát miniszterelnök. Az Udbine–Gornja Ploca–Zadar II. szakasz felavatásakor a horvát kormányfő elmondta, hogy az idén összesen százötven, jövőre százkilencven kilométer autópálya épül Horvátországban. Az új pályaszakasz forgalomba állításával húszkunás pályahasználati díj ellenében negyven perccel rövidül a menetidő Udbine és Zára (Zadar) között.
*
A BBC nem kér bocsánatot
A világ leghíresebb közszolgálati műsorszolgáltatója, a BBC nem hajlandó bocsánatot kérni a brit miniszterelnöktől, hiába követeli ezt Tony Blair. A BBC adásában egy tudósító titkosszolgálati forrásokra hivatkozva azt állította: a miniszterelnökség utasítására torzították el az iraki tömegpusztító fegyverekről szóló hírszerzői jelentést, amikor azt állították, Szaddám Huszein fegyverei súlyos és közvetlen veszélyt képviselnek. A BBC hírfőnöke példa nélkülinek nevezte a miniszterelnökség nyomásgyakorlását.
GAZDASÁG
Drágul a közlekedés
A BKV járatain július 1-jétől öt százalékkal drágultak a jegyek. A MÁV jövőre nyolc, az ezt követő két évben pedig további hét-hét százalékos tarifaemelést kezdeményez a rövidesen kormány elé kerülő vasúti reformkoncepció szerint. Az inflációt meghaladó áremelésre készülnek jövőre a Volán-társaságok is, lapinformációk szerint már július 1-jétől emelték volna a jegyárakat, a tízszázalékos drágításról szóló terv azonban a gazdasági és közlekedési tárcán egyelőre fennakadt.
*
Jövőre újabb megszorítások
A gazdasági kabinet múlt heti, a munkaadók, a munkavállalók, illetve a jegybank képviselőivel kibővített rendkívüli ülésén kiderült: a pénzügyi tárca további szigorítást ígért a forint sáveltolásáért cserébe az Magyar Nemzeti Banknak. Járai Zsigmond jegybankelnök nyilatkozata szerint az MNB azért állt rá a sáv eltolására, mert kialakult egy megállapodás a jövő évi bérek emelkedésének üteméről, és tisztázódtak az uniós ERM-II árfolyamrendszerbe való belépés körülményei. Járai közölte azt is: a 76 milliárdos takarékossági csomag mellett jövő évi jelentős szigorításra is ígéretet kaptak. Eközben ismét gyengült a forint a bankközi pénzpiacon, az eurót már 265 forint fölött jegyzik.
*
Kifizetik az üzletrészeket
Lapértesülések szerint az állami tulajdonú Szövetkezeti Üzletrész-hasznosító Kft. júliustól kifizeti azokat a csőd-, felszámolási, illetve végelszámolási eljárás alá vont szövetkezeti üzletrészeket, amelyek vételárát az adásvételt korábban bonyolító Casa Kft. az idén nem tudta folyósítani. Az összességében 3,3 milliárd forintos tranzakció megindításáról az Állami Vagyonkezelő Igazgatóságon állítólag megszületett a döntés. A felvásárlásokkal állami kézbe került üzletrészvagyonról is döntöttek: az elképzelések szerint a szövetkezetek, tagjaik, alkalmazottaik, illetve a termelők jelentős kedvezménnyel szerezhetik majd meg az üzletrészeket. Az üzletrészek névértéken történő felvásárlásáról az Orbán-kormány utolsó hónapjaiban határoztak, s eddig több mint negyvenmilliárd forintnyi szövetkezeti értékpapír került az állam birtokába.
*
Visszavont számlarendelet
Az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek találta és megsemmisítette azt a pénzügyminisztériumi rendeletet, amely előírja, hogy az eladó bizonyos esetekben köteles a vevő szándékától függetlenül minden ötvenezer forint feletti vásárlásnál áfás számlát kiállítani. Péterfalvi Attila adatvédelmi ombudsman szerint a rendelkezés megsérti az alkotmánynak a személyes adatok védelmét garantáló, valamint a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló passzusait. A háromtagú alkotmánybírósági testület határozatában megalapozottnak találta Péterfalvi Attila megállapításait.
*
Aratási ügyelet
A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium 2003-ban is aratási ügyeletet tart a gazdák informálására és az idénymunka minél gyorsabb lebonyolítására. Az aratási ügyeletet az FVM Termelési Ágazatok Főosztálya látja el hétköznapokon a 06-1/301-4454-es telefonszámon, illetve hétvégén a 06-30/952-0121-es telefonszámon. Az aratás zökkenőmentes lebonyolításához a megyei földművelésügyi hivatalok és a falugazdászok is segítséget nyújtanak.
*
Olcsó telefon a határon túlra
Kedvező árú szolgáltatással szólítja meg a határon túlra telefonálókat az egyik multinacionális telefonvállalat: a NeoPhone-kártyák tulajdonosai keddtől a Matáv tarifáinál jóval olcsóbban hívhatnak romániai, szlovákiai, szerbiai és horvátországi vezetékes telefonokat. A kétezer és ötezer forintos értékben forgalomba kerülő NeoPhone-kártyával Erdélybe percenként bruttó 59 forintért telefonálhatunk, Szlovákiába bruttó 46 forintért, Szerbiát pedig 90 forintos percdíjért érhetjük el.
Orbán Viktor: Tegnap azért győztünk, amiért kilenc hét múlva is győzni fogunk















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!