A politikus szerint a modellváltásnak köszönhetően nőtt a hallgatói létszám, erősödtek a vidéki egyetemek, emelkedtek az ipari bevételek és megsokszorozódott a szabadalmak száma is.
Ma tízből nyolc egyetemista ajánlaná saját intézményét a barátainak. Ez mutatja igazán, hogy az új modell működik
– hangsúlyozta. Az Erasmus-program körül kialakult vitákkal kapcsolatban Hankó Balázs visszautasította azokat a kritikákat, amelyek szerint a kormány nem kezelte megfelelően az összeférhetetlenségi kérdéseket.
Felidézte: az Országgyűlés 2024 őszén olyan törvényt fogadott el, amely egyértelmű összeférhetetlenségi szabályokat vezetett be az alapítványi kuratóriumok működésére vonatkozóan. A szabályozás rögzítette a kétszer hatéves mandátumkorlátot, a politikusokra vonatkozó egyéves „lehűlési időt”, valamint az Integritás Hatóság ellenőrzési jogkörét is.
Ennek ellenére az Európai Bizottság újabb és újabb feltételeket támasztott, többek között azt követelve, hogy rektorok és professzorok távozzanak a kuratóriumokból. Ez már sérti a nemzeti és egyetemi autonómiát
– jelentette ki. A közvagyon átadásával kapcsolatos kritikákra reagálva Hankó Balázs hangsúlyozta: az egyetemek nem „elveszítették”, hanem éppen ellenkezőleg, tényleges tulajdonba kapták az általuk használt infrastruktúrát.
Az állami modellben az intézmények csupán kezelték az ingatlanokat és eszközöket. Az alapítványi rendszerben az egyetemek tulajdonosként, a jó gazda gondosságával gazdálkodhatnak
– mondta. A kekva alapítványok működését ugyanakkor több kontrollmechanizmus is felügyeli. Kötelező a felügyelőbizottság és az állandó könyvvizsgáló működtetése, érvényesek az információszabadság szabályai, valamint az Állami Számvevőszék is rendszeresen vizsgálja az intézményeket.
A politikus szerint a modellváltás legfontosabb eredménye, hogy a finanszírozás immár teljesítményhez kötött. Az egyetemek támogatása az elmúlt években közel háromszorosára nőtt, ugyanakkor a többletforrásokat kizárólag mérhető eredmények alapján biztosították.
Az egyetemek teljesítménye a korábbi hetvenszázalékos szintről mára meghaladta a kilencven százalékot. Ez nemcsak a rangsorokban látszik, hanem a gazdasági kapcsolatokban, a kutatási eredményekben és a szabadalmak számában is
– emelte ki. Hankó Balázs szerint ugyanakkor veszélybe kerülhetnek ezek az eredmények, ha politikai okokból megkérdőjelezik a kekvarendszer működését.
Az egyetemi versenyképesség kulcsa került veszélybe. Olyan forráskivonás fenyegeti a magyar felsőoktatást, amelyet még az Európai Bizottság sem követelt Magyarországtól
– fogalmazott. A volt miniszter felvetette: kérdéses, miért nem került kihirdetésre az a peres eljárás, amelyben hat magyar egyetem az Európai Bizottsággal szemben kedvező pozícióban áll.
Felmerül a kérdés, vajon nem azért késlekedik az ügy, mert Brüsszel azt várja: a kormány maga számolja fel a kekva alapítványokat, és így okafogyottá válik a per?
– mondta. Hankó Balázs szerint azonban a magyar felsőoktatás jövője nem politikai csatározásokon, hanem a hallgatók, kutatók és a gazdaság érdekein múlik.
A cél világos: erős, versenyképes magyar egyetemekre van szükség, amelyek itthon tartják a fiatalokat és erősítik a magyar gazdaságot
– zárta gondolatait.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!