Jogászunk válaszol

A birtokvédelemmel, birtokháborítással kapcsolatban elmondottakat a felelős őrzés szabályának ismertetésével szeretném lezárni. Ugyanis ha egy dolog nálunk van, azaz a birtokunkban tartjuk, akkor attól függetlenül, hogy az jogosan vagy jogosulatlanul került a birtokunkba, felelősek vagyunk érte. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a dologban bekövetkezett kár vagy értékcsökkenés tekintetében a dolog tulajdonosa felé elszámolni tartozunk. Ha a vétkességünk a kár, értékcsökkenés tekintetében megállapítható, akkor sajnos helytállni tartozunk érte.
A felelős őrzői szituáció nagyon könnyen létrejön, ezért érdemes mindig átgondolni, mit tegyünk mások tulajdonával.
A felelős őrzés szabálya a következőképpen szól: Aki a dolgot más érdekében anélkül tartja magánál, hogy arra külön jogviszonynál fogva jogosult vagy köteles volna, a dolog őrizetéről a jogosult költségére és veszélyére mindaddig köteles gondoskodni, amíg az a dolgot át nem veszi. A felelős őrző a dolgot költségei megtérítéséig visszatarthatja.
A felelős őrzés ebből is láthatóan a birtokhoz hasonló tényleges állapot, amelyhez a törvény jogokat és kötelezettségeket fűz. A felelős őrző csak harmadik személlyel szemben minősül birtokosnak, a dolog tulajdonosával, illetve a birtokbavételre jogosult személlyel szemben fennálló viszonyára e szabályok az irányadók. Ebből adódóan nem mindegy, ki formál igényt a birtokunkban levő dologra.
A felelős őrző, a dolgot hatalmában tartó személy tudatában van annak, hogy a birtoklásra jogcíme nincs, szándéka sem irányul a dolog megtartására, ezért e tényleges helyzetre nem lehet alkalmazni a jogalap nélküli birtoklás kategóriáit. A jogi következmények a megbízás nélküli ügyvivőhöz hasonló jogállásba helyezik a felelős őrzőt.
A megbízás nélküli ügyvitel szabály a következőképpen szól: Aki valamely ügyben más helyett eljár anélkül, hogy arra megbízás alapján vagy egyébként jogosult volna, az ügyet úgy köteles ellátni, amint azt annak érdeke és feltehető akarata megkívánja, akinek javára beavatkozott.
Megbízás nélküli ügyvitelről akkor beszélhetünk, ha valaki idegen ügyet úgy lát el, hogy arra fennálló jogviszony alapján nem jogosult, illetve köteles. A megbízás nélküli ügyvitel tehát egy harmadik személy (idegen) ügyébe való beavatkozás jogi formája.
A felelős őrzőt különböző jogok illetik meg, és kötelezettségek terhelik annak a ténynek alapján is, hogy a dolgot más érdekében és átmenetileg tartja magánál.
A felelős őrzés a törvényen alapul. A felelős őrizet létrejöhet azonban valamely jogviszony keretében vagy következményeként is, így például felelős őrzőként kezeli a kötelezett a dolgot a jogosult késedelme esetében. Ebben az esetben például látható, hogy a dolog jogszerűen egy jogviszonyból eredően került a dolog a felelős őrzőhöz. Ilyen esetekben a törvény külön is utal a felelős őrzés szabályaira. Létrejöhet azonban felelős őrzés előzmény nélkül, véletlenül vagy akár tévedés következtében is, például a talált dologra nézve addig, amíg a találó a dolgot át nem adja, vagy annak tulajdonjogát meg nem szerzi. Ennek tipikus példája az elkóborolt háziállat, amely például egy idegen csordához, gulyához csatlakozik.
A felelős őrzési jogviszony alanya a felelős őrző, akinek a dolog a birtokába került és a dolog birtokbavételére jogosult személy.
A jogviszony lényege az őrzési kötelezettség, ami addig áll fenn, amíg a jogosult a dolgot át nem veszi. Azt, hogy e kötelezettségét a felelős őrző miként köteles ellátni, a dolog természete és az ügy körülményei szabják meg.
A törvényi rendelkezés az őrizet tárgyaként az ingó dolgot tartotta szem előtt, azonban felelős őrzés létrejöhet ingatlanra is. Ingó dolognál a felelős őrzőtől megkövetelhető az, hogy a dolgot megfelelő helyen és biztonsági intézkedések alkalmazásával őrizze. Ingatlan esetében az állandó személyes jelenlét nyilvánvalóan nem követelmény, a lezárás, az időszakos felügyelet azonban igen.
A felelős őrző kötelezettsége a szorosan vett őrzésen felül kiterjed minden olyan intézkedésre, amely a dolog fenntartásához és károsodástól való megóvásához szükséges. Az őrizet a jogosult költségére történik. Ez azt jelenti, hogy a felelős őrző követelheti az őrzéssel kapcsolatban felmerült költségei megtérítését. Ilyen költség lehet az őrizetre fordított szükséges és gazdaságilag indokolható kiadás, a dolog fenntartásához szükséges kiadások. E kiadások megtérítéséig a felelős őrzőt megilleti a visszatartás joga. Ennek következtében viszont nem keletkezik birtoksértés.
Az őrzés ideje alatt a kárveszélyt a jogosult viseli. A jogosult terhe mindaz a kár, amelynek megtérítését mástól nem lehet követelni. A harmadik személy által a dologban okozott kár megtérítését is a jogosult követelheti. A felelős őrző azokért a károkért felel, amelyek az ő magatartására vezethetők vissza, feltéve, hogy magát kimenteni nem tudja. A kimentés annak bizonyításával lehetséges, hogy az őrzés során úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. A felelős őrző kártérítési felelőssége szempontból – az irányadó általános szabályok alapján – jelentősége van annak is, hogy a másik fél a kár elhárítása, illetőleg csökkentése érdekében úgy járt-e el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható volt tőle. Azt, hogy a kár az őrzési kötelezettség elmulasztásából eredt, a jogosultnak kell bizonyítania.
A felelős őrzés tartama alatt a felelős őrző a dolgot nem használhatja, kivéve amennyiben a használat a dolog fenntartásához szükséges. Ha a dolgot e tilalom ellenére mégis használja, a jogosulttal szemben minden olyan kárért felel, amely e nélkül nem következett volna be.
A felelős őrzésből eredő kötelezettség jellegéből következik, hogy a felelős őrző a dolgot általában nem használhatja. Fennáll ez a tilalom azoknak a dolgoknak a vonatkozásában is, amelyek rendeltetése a huzamos használatban van.
Megengedett, sőt a körülményektől függően esetleg meg is követelhető a használat, ha ez a dolog fenntartásához szükséges.
A felelős őrző köteles a dolog meglevő hasznait kiadni, és az elfogyasztott vagy beszedni elmulasztott hasznok értékét – az őrzésből folyó igényei beszámításával – megtéríteni.
A jogosult részére járó és a hasznokkal kapcsolatos értékek megtérítésekor a felelős őrző nemcsak a hasznok beszedésével, hanem a felelős őrzés ellátásával kapcsolatban felmerült minden követelését beszámíthatja.