A meggyilkolt asszony, a megyei Kenézy-kórház röntgenassziszntense a főhadnagy barátnője volt. Négy éve tartó kapcsolatukból született egy kisfiú, a másfél éves Balázs. A sajtóban napvilágot látott hírekkel ellentétben Cs. Gábort nem fűzte szerelmi viszony A. Mariannához. A fiatalembert azért lőtte le B. Béla főhadnagy, mert a tragédia előtti pillanatokban éppen az asszonnyal beszélgetett a lakótelepi lépcsőház kapujában. A totózó vezetőjének sem volt semmilyen kapcsolata az elhunytakkal, a férfi csak a lövöldözést követően lépett az utcára. Rajta mellkasműtétet hajtottak végre, már túl van az életveszélyen.
A debreceni Tócóskerti lakótelepen, a Derék utca egyik tízemeletes házának bejáratánál még ma is mécsesek, virágok emlékeztetnek a júliusi drámára. A ház lakói nem szívesen emlékeznek arra, amit azon a borzalmas keddi napon láttak és hallottak. Azt azonban a hivatalos tájékoztatásokból már tudni lehet, hogy a lövöldözés idején táppénzen lévő B. Béla idegrendszerét alaposan felőrölte az elmúlt évek magánéleti válsága.
A főhadnagy négy éve vált el az első feleségétől. A házasságából született tizennégy éves lányát az édesanya neveli. A harmincnyolc esztendős férfi nemrégiben szívinfarktusgyanúval került kórházba, de kezelték gerincsérvvel és depressziós tünetekkel is.
A közvetlen környezetében élők elmondták, hogy B. Béla helytállt a munkahelyén, józanul és egészségesen élt. Nem ivott, nem dohányzott, sokat sportolt. Különös módon értelmezte azonban a párkapcsolat „szabályait”.
– Ez a férfi nem illett Mariannához, mert egész egyszerűen olyan volt néha, mint egy elmekárosult – meséli még mindig zaklatottan az elhunyt nő egyik munkatársa. – Többször visszaélt azzal például, hogy rendőr és fegyvert viselhet. A pisztolyával még a kórházban is riogatta a kollégákat, egyszer pedig az utcán ütött le egy embert, mert Mariannával beszélgetett. A kolléganőnknek olyan üzeneteket hagyott a kórházi telefonon is, hogy csak az övé lehet, senki másé, és ha megtudja, hogy megcsalja, végez vele. Mariannát nem csak lelkileg terrorizálta, párszor el is verte, aminek jól látható nyoma maradt. Volt idő, amikor az asszony szinte bujkált a férfi elől, mert félt tőle.
– Kért-e segítséget a rendőrségtől?
– Sosem tett feljelentést, nem akarta lejáratni a szerelmét a rendőrségen, vagyis a munkahelyén. Mindig abban bízott, egyszer jobbra fordul az élete az „őrült” zsaruval. Furcsa kimondani, de szerették egymást… Hiába biztattuk Mariannát, szakítson Bélával, képtelen volt elhagyni. A férfiak a kórházi folyosón megfordultak utána, mert kellemes megjelenésű, vonzó nő volt – ezzel azonban sosem élt vissza. Kitartott Béla mellett. Se ideje, se módja nem lett volna mással randevúzni. A munkája, a két gyermeke, valamint Béla örökös jelenléte minden percét kitöltötte.
A főhadnagyról a közvetlen szomszédai azt mondják, jóravaló, nyugodt ember volt, a légynek sem ártott. Többen állítják, nem készült a halálra, mivel a tragédia előtti napokban egy Opel Astrát vásárolt.
– Béla nagyon tudott viselkedni, a társaság kedvence volt, bárhol megjelent – véli az egyik régi jó barát. – A nők is imádták, ha szerelmes volt, rajongásig szeretett, igazi lovag volt. Amikor viszont elborult az agya és kibukott, egy tébolyult Béla állt előttünk. Ilyenkor durván, önmagából kifordulva, szélsőségesen viselkedett. Mintha két személyisége lett volna. Mariannára is halálosan féltékeny volt, meg is verte, ha úgy hitte, hogy az asszony megcsalja. Az a szerencsétlen nő nagyon ragaszkodott hozzá. Gyakran megalázkodott a békesség kedvéért, és mindezek mellett gyereket is szült neki. Béla viszont nem akarta feladni a saját függetlenségét, de a barátnőjétől azt várta, áldozza fel magát a különös szerelem oltárán.
A végzetes tragédiára ma még senki sem talál elfogadható magyarázatot. Érzelmi okok miatt másként szól az asszony hozzátartozóinak és másként a férfi ismerőseinek az álláspontja. Az viszont tény, hogy B. Béla és A. Marianna kapcsolatát a féltékenység, a bizalmatlanság és a döntésképtelenség alaposan megmérgezte. Többen hallották az utóbbi időben, hogy a furcsa pár végleg pontot akart tenni a hányatott szerelmi történet végére. Aztán mégsem szakítottak. Se együtt, se külön nem bírták.
A felnőttek elmentek, a gyermekek viszont itt maradtak. Kettő közülük árván. Apa és anya nélkül. A Marianna első házasságából született tizenegy éves Ádám édesapja ugyanis lemondott apai jogainak gyakorlásáról. A másfél éves Balázs pedig egyszerre veszítette el az édesanyját és az édesapját július 15-én délelőtt a lottózó előtti lövöldözésben. A két gyermeknek várhatóan nagykorú unokatestvérük lesz a gyámja. Az elhunyt nő munkatársainak kezdeményezésére a Kenézy-kórházban pénzgyűjtési akció indult az árvák javára. Százezer forinttal már meg is nyitották a „Kenézy Aranyi Marianna árváiért” elnevezésű, OTP 11738008-20813660 számú számlát.
B. Béla halála megrendítette ugyan a debreceni rendőrség munkatársait, tette miatt azonban nem tekintették saját halottjuknak. Temetéséről volt felesége gondoskodott.
***
Ahogy a szakemberek látják
Egy miniszteri rendelet alapján a rendőrök rendszeres pszichológiai szűrővizsgálaton nvesznek részt hazánkban. A negyven év alattiaknak háromévente, a negyven–ötven közöttieknek kétévente, az ötvenen felülieknek pedig évente kell jelentkezniük a hosszadalmas ellenőrzésen. A rendőrök ilyenkor kérdőíveket töltenek ki, majd beszámolnak egészségi állapotuk és közérzetük alakulásáról, de vizsgálják a fizikai alkalmasságukat is. A rendőrség szakemberei a legutóbbi egészségügyi szűrésen semmilyen rendellenességet nem tapasztaltak B. Bélánál.
Csapó Márta családterapeuta, szakpszichológus érdeklődésünkre kifejtette: becslések szerint az emberölések egynegyedét féltékenységből követik el. A féltékenységet többnyire harag, szomorúság és szorongás kíséri, az ember ebben az állapotában hajlamos önmagát leértékelni. Az önbecsülés hiánya azt erősíti a féltékeny személyben, hogy nem is méltó a másik szerelmére, szeretetére. A gyötrődő nőre vagy férfira fenyegetően rakódik annak a terhe, hogy befejeződik a számára oly fontos kapcsolat. Ezért szorong, ezért gyötrődik félelmek és kételyek között. A szakember úgy véli, azoknál fordul elő gyakrabban a féltékenység, akik párkapcsolatukban nem biztosak, nem kapnak kellő megerősítést, szeretetet és figyelmet a társuktól.
Egyesek könnyedén túlteszik magukat a csöppet sem kellemes érzésen, másokat kitartóan, hosszú hónapokig is gyötörhet a féltékenység. Először bizonytalanság alakul ki a társunkkal szemben, aminek következtében jeleket (szokatlan késéseket, hajszálat vagy egy új illatot a ruhán, különös telefonbeszélgetéseket, hangulatváltozást) keresünk, melyek igazolják megérzéseinket. Az őszinte beszélgetés segíthet a félreértések tisztázásában. Ha van mit, s ha van kivel…
A szakpszichológus elmondta: a párkapcsolatok alapvető problémája a megcsalástól, elhagyástól való félelem. Ennek hátterében gyakorta áll az értékrend nélküli párválasztás. A féltékenység alapvetően nem betegség, de előidézhet beteges tüneteket, melyeket legtöbb esetben csak szakember tud orvosolni. Ilyenkor nem valós érzelmeket kelt a nő vagy a férfi magában, melyek „rövidzárlatot” okozhatnak bizonyos nem várt reakciók kíséretében. Vannak, akik a beszűkült tudatállapotukban már nem képesek uralni gondolataikat és cselekedeteiket. Vannak, akik ilyenkor ölnek. Nem szavakkal, tettel…
origo.hu
Menekülnek az ukránok, itt az oroszok megsemmisítő csapása
