A közös pénz mellett érvelve Járai Zsigmond kifejtette, az euro zó-nához bevezetését követően Magyarország nem lesz kitéve a spekuláci-ós nyomásnak, és kedvezőbbek lesznek a hitelfeltételi kondíciók is, mert nem érvényesül majd a kis valutákkal szemben alkalmazott kamat-felár. Kérdésünkre válaszolva elmondta, az euro bevezetéséig a gaz-daságnak szembe kell néznie a forint ellen spekuláció nyomásával, és számolni kell azzal, hogy a gyors megtérülésben érdekelt pénztőke kihasználja az euro és a forint kamata közötti – jelenleg hét száza-lékos – különbséget. Ennek ellenére Járai Zsigmond nem tart attól, hogy az idén januárihoz hasonló mértékű támadás éri majd a forint árfolyamát, illetve úgy véli, hogy ez megfelelő gazdaságpolitikával kivédhető.
Az infláció kapcsán hangoztatta, ahhoz, hogy az euro zónához csatla-kozzunk 2006-2007-ben három százalék alatti inflációt kell produkál-nia az országnak. Az állami szektor jelentős mértékű béremelései, amihez aztán a vállalkozások is csatlakoztak, az importárak növeke-dése, illetve az ÁFA emelés miatt az idei infláció is magasabb lesz a tervezettnél, jövőre pedig 6,5 százalékos inflációval kell számol-ni. Az MNB számításai szerint azonban 2004 végére kiegyenlítődnek az említett hatások, és 2005-ben már alacsonyabb infláció tervezhető, ám hogy mekkora, azt a jegybank a kormánnyal közösen kívánja megha-tározni. Járai megismételte, a 255-260 forint közötti euro árfolyam tarthatónak tűnik, és közelít az egyensúlyi árfolyamhoz. Rámutatott, 1995-ben a Bokros csomag részeként gazdaságélénkítési céllal történt jelentős forint leértékelés, azonban az ebből szerzett verseny előny egy év alatt elveszett. A jegybank elnök szerint, jelenleg egy hasonló lépés versenyelőnye három hónap alatt elveszne. Ugyanakkor rá-mutatott nem tűnik célszerűnek az sem, hogy ÁFA emelés mértékét az árfolyam erősítésével ellensúlyozza a Nemzeti Bank.
Az euro bevezetésének egyik alapfeltételéről, az államháztartás hiá-nyának leszorításáról szólva elmondta, 2000-ben a hiány 52 százalék volt, most viszont 58, vagyis közelíti a maastrichti kritériumokban meghatározott kritikus hatvan százalékos határt. Az elmúlt két évben a belső államadósság – ami összességében 10,6 ezer milliárd forint – több mint 2000 milliárd forinttal nőtt, amiből 1600 milliárd a ta-valyi évhez köthető. Hozzáfűzte, a rosszul működő és túlméretezett állami elosztórendszerek finanszírozását célzó adósság növelése helyett praktikusabb megoldás lenne az ésszerű takarékosság.
origo.hu
Napi balfék: Itt van Magyar Péter üzenete a nézőknek!
