Ezen a napon a szőlősgazdák bort szentelnek és minden hordóba töltenek egy kicsit, hogy meg ne romoljon. Ami megmaradt, azt elteszik gyógyszernek és isznak „Szent János” poharából. A szentelmény jó fejfájásra, fogfájásra, fülfájásra.
SZENT JÁNOS ÜNNEPE ESEMÉNY:
12.27. Az apostol és evangelista, az idősebb Jakab apostol öccse, Jézus legfiatalabb és legkedveltebb tanítványa az I. században élt. A két testvért Jézus „a mennydörgés fiai”-nak nevezte buzgalmukért és temperamentumukért. Az apostolok közül egyedül János volt jelen Jézus kereszthalálánál, Máriával és asszonytársaival együtt. Jézus halála után még egy ideig Jeruzsálemben működött és Kis-Ázsia egyházait kormányozta. Ősi keresztény hagyomány szerint Domitianus idején (81-96) Rómába idézték és forró olajba dobták, de csodálatos módon életben maradt. Patmosz szigetére száműzték, ahol átélt látomásait az Apokalipszisban írta meg. Más hagyomány szerint végül Efezusban élt, és igen idős korában ott halt meg Traianus alatt, apostoltársai közül egyedüliként természetes halállal. János neve alatt öt kánonikus irat van az Újszövetségben: egy evangélium, három rövid levél, a Jelenések könyve. Ő a mérgezéstől szenvedők védőszentje, segít a barátság ápolásában, megáldja a termést. Törökország ázsiai részének is ő a patrónusa.
Ezen a napon történt
1848-AS SZABADSÁGHARC – WINDISCHGRATZ ESEMÉNY:
1848.12.27.
A magyar szabadságharc megdöntésére induló császári herceg, Windischgratz serege elfoglalta Győrt.
MAGYARORSZÁG – SAJTÓ ESEMÉNY:
1882.12.27., Budapest
Megjelent Budapesten az első, a szélesebb sportéletet átfogó Sport című újság a Budapesti Kerékpáregylet, a Magyar Úszók Egylete és a pozsonyi Danubia-egylet hivatalos közlönyeként. Az első számban érdekes cikkeket közöltek az akkor divatos sportágakról: a lóversenyről, az ökölvívásról, az atlétikáról, halászatról és a korcsolyázásról, s külön rovat indult a fogadások számára.
SZOVJETUNIÓ ESEMÉNY:
1922.12.27.
Megalakult a Szocialista Szovjet Köztársaságok Szövetsége, a Szovjetunió, amely közel 70 év után, az 1991. december 8-i breszti orosz-ukrán-fehérorosz csúcstalálkozón kiadott nyilatkozattal szűnt meg.
VILÁGBANK – VALUTAALAP ESEMÉNY:
1945.12.27.
Létrehozták a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bankot, más néven Világbankot és a Nemzetközi Valutaalapot (IMF), mint az ENSZ szakosított pénzügyi szervezeteit. 1982 óta Magyarország mindkét szervezetnek a tagja.
Ezen a napon született
KEPLER, Johannes
SZÜLETETT: 1571.12.27., Weil-der-Stadt
MEGHALT: 1630.11.15., Regensburg
Német csillagász és matematikus, egyetemi tanár. 1609-ben ismertette első két törvényét, majd 1619-ben a harmadikat: 1. A bolygók pályái olyan ellipszisek, amelyeknek egyik fókuszában a Nap áll. 2. A Napot a bolygóval összekötő vektor által súrolt terület arányos az idővel. 3. A bolygók keringési idejének négyzete arányos pályájuk nagytengelyének köbével.
PASTEUR, Louis
SZÜLETETT: 1822.12.27., Dole
MEGHALT: 1895.09.28., Villeneuve
Francia kémikus, bakteriológus és akadémikus. A modern bakteriológia megalapozójaként kidolgozta a róla elnevezett pasztőrözési eljárást, amely az élelmiszerek, italok tartósításában széles körű alkalmazást nyert. 1881-ben kezdte meg kutatásait a veszettséggel kapcsolatban. Ennek eredményeként védőoltást fejlesztett ki, amelyet 1885 júliusában alkalmazott először sikeresen emberi szervezeten.
GOMBASZÖGI ELLA
SZÜLETETT: 1898.12.27., Budapest
MEGHALT: 1951.11.12., Budapest
Színésznő. Egyike volt a négy Gombaszögi-nővérnek, akik közül ő és Frida futott be színészi karriert. 1913-tól a Vígszínház, majd 1924-től a Magyar Színház tagja volt, 1929-től csak meghatározott szerepekre szerződött. 1945 után az Operett-, a Víg- és a Művész-, 1948-51-ben a Madách Színházban játszott. Pályáján főként komikus szerepekben aratott sikert. Ő teremtette meg az 1930-as évek „komika-ideálját”. Ismertebb filmjei: Meseautó, Légy jó mindhalálig, Janika, Déryné. A közönség és a kollégák egyaránt imádták, mindenki Gombának becézte. Sikeres művész és elbűvölő ember volt.
SZÉCHY KÁROLY
SZÜLETETT: 1903.12.27., Budapest
MEGHALT: 1972.05.22., Budapest
Kossuth-díjas mérnök, akadémikus. A II. világháború után jelentős szerepet vállalt a romba dőlt hidak újjáépítésében. A budapesti Kossuth híd felépítésében, a többiek újjáépítésében – a Dunán, a Tiszán és más folyókon – szervezőként, műszaki vezetőként és irányítóként dolgozott. Részt vett a budapesti metró építésének előkészítésében és megindításában. Elméleti és gyakorlati munkásságában egyaránt újszerű számítási eljárásokat, építési módszereket, eredeti szerkezeti megoldásokat alkalmazott. 1948-ban Kossuth-díjat kapott, 1951-ben lett az MTA levelező tagja. A főváros 1970-ben Pro Urbe éremmel tüntette ki.
HAJDÚ PÉTER
SZÜLETETT: 1923.12.27., Budapest
MEGHALT: 2002.09.19., Budapest
Széchenyi-díjas nyelvész, akadémikus, egyetemi tanár. 1951-től a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetének osztályvezetője volt. 1959-től 1974-ig a szegedi József Attila Tudományegyetem finnugor tanszékének tanszékvezető egyetemi tanáraként tevékenykedett. 1982-től tanított az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, 1986-tól a finnugor tanszék vezetőjeként. Vendégprofesszorként megfordult Bécsben, Münchenben és Uppsalában is. A finnugor és az ural-altáji népek történetével, nyelvészeti kérdéseivel foglalkozó munkái a magyaron kívül egyebek között angolul, németül és oroszul is megjelentek. 1994-ben a Széchenyi-díjat nemzetközileg is elismert tudományos munkásságáért, oktatási és tudományszervezői tevékenységéért kapta.
MAYER MIHÁLY
SZÜLETETT: 1933.12.27., Újpest
MEGHALT: 2000.09.08., Budapest
Kétszeres olimpiai bajnok vízilabdázó, edző. Az ELTE jogtudományi karán végzett. 1947-től 1968-ig az Újpesti Dózsa játékosa volt. 1955-68 között 103-szor szerepelt a magyar válogatottban. Védőjátékosként részese volt az 1956. évi melbourne-i és az 1964. évi tokiói olimpián elért vízipóló-győzelemnek, de tagja volt az 1960-as római és az 1968-as mexikóvárosi olimpián bronzérmet nyert magyar csapatnak is. A nemzeti válogatottal ezenkívül kétszer is EB-aranyat szerzett 1958-ban, illetve 1962-ben. Visszavonulása után edzőként tevékenykedett.
Ezen a napon halt meg
NYULAS FERENC
MEGHALT: 1808.12.27.,Kolozsvár
SZÜLETETT: 1758.07.25.,Köszvényesremete
Orvos, 1806-tól Erdély főorvosa. 1800-ban Kolozsvárott jelent meg az erdélyi gyógyvizek összetételének vizsgálatáról szóló háromkötetes könyve, az első magyar nyelvű kémiai tárgyú tudományos mű. A mangán egyik felfedezője, a Jenner-féle himlőoltás korai propagálója volt.
HERMAN OTTÓ
MEGHALT: 1914.12.27., Budapest
SZÜLETETT: 1835.06.26., Breznobánya
Természettudós, néprajzkutató, polihisztor, politikus. 1887-ben megindította és tíz évig szerkesztette a Természetrajzi Füzeteket. Természettudományos munkássága mellett érdeklődése kiterjedt a magyar ősfoglalkozások, a néprajz és a nyelvészet, a régészet területén pedig a paleolitikum körére. Nevéhez fűződött Magyarországon az ősemberkutatás megkezdése. Ő a megalapítója a Magyar Ornitológiai Központnak.
BÁTKI JÓZSEF
MEGHALT: 1948.12.27.,Salgótarján
SZÜLETETT: 1878.03.14.,Zagyvaróna
Festő és szobrász. Párizsban, majd Róth Miksa üvegfestő intézetében tanult. Üvegmozaikokat készített, oltárképeket, üvegablakokat festett, de elismert művész kisméretű, népi alakokat ábrázoló faszobraival (Megy a juhász a szamáron, Napsugár) lett. Az 1920-as évektől szerepelt budapesti kiállításokon. Élő vonalak címmel 1946-ban könyve jelent meg a rajzolás technikájáról.
FORRAI MIKLÓS
MEGHALT: 1998.12.27., Budapest
SZÜLETETT: 1913.10.19., Magyarszék
Liszt Ferenc-díjas karnagy, érdemes művész. 1934-1948 között a Forrai Kórus, majd 1948-tól 1978-ig a Budapesti Kórus karigazgatója, 1973-91-ben a Liszt Ferenc Társaság főtitkára, 1991-től társelnöke volt. Hosszú éveken át vezényelt barokk klasszikus oratóriumokat és kiemelkedő tevékenységet fejtett ki a vokális zene valamennyi műfajában, így a kórusművészet, az oratóriumok és a dalirodalom terén is. Számos nagy jelentőségű pedagógiai és kóruskiadványt adott közre.
origo.hu
Kiderült, hogy mikor indul a magyar űrhajós a Nemzetközi Űrállomásra
