Megszavazták a gyűlölettörvényt, éles vita a forintról

A kormány a költségvetési maradvány összegek zárolását tervezi – derült ki tegnap a parlamentben Varga Mihály (Fidesz) felvetése kapcsán. A T. Ház elfogadta a gyűlöletbeszédről szóló törvényt. Medgyessy Péter egy ellenzéki azonnali kérdésre válaszolva kijelentette: a gazdaság jelenlegi helyzete nem teszi lehetővé egyes korábbi ígéretek teljesítését.

Megtárgyalja a kormány a közeljövőben a maradvány összegek zárolásáról szóló határozatot – mondta Veres János. A Pénzügyminisztérium politikai államtitkára azt követően beszélt erről, hogy Varga Mihály (Fidesz) frakciója nevében a maradvány összegek zárolását javasolta a kormánynak. Veres kifejtette: a kabinet él az államháztartási törvény azon lehetőségével, hogy befagyassza a tárcák ez évben el nem költött forrásait.

Elmondása szerint hetekkel ezelőtt elkezdte a PM a javaslat előkészítését, s az mostanra már készen is van. Kérdésünkre, hogy ez mekkora megtakarítást jelent, azt a választ adta, az adat egyelőre nem nyilvános. A maradvány összegek zárolása a fel nem használt pénzek elvonását jelenti a minisztériumoktól, így megszorító lépésként értelmezhető, tehát a kormány ennyivel kevesebbet költ az idén.

A parlamentben tegnap napirend előtt hosszas vita folyt a forint árfolyamának drámai zuhanásáról. Katona Béla (MSZP) azt hangoztatta: a háromszázalékos kamatemelés után nem szabad kapkodni, felelőtlen nyilatkozatokat tenni, be kell mutatni, hogy a gazdaság stabil, és a költségvetési hiány csökkenni fog. Mint mondta: az ellenzék úgy tesz, mintha a forint gyengülése és a kamatemelés is csak a szokásos belpolitikai iszapbirkózás része lenne.

Úgy vélte, miután megjelentek a kedvező gazdasági adatok, az ellenzék „hazaárulást súroló módon azt nyilatkozta”, hogy a KSH visszamenőlegesen módosította az adatokat. Katona hozzátette: a szakértőknek kell feltárniuk, hogy helyesen döntött-e Járai Zsigmond, amikor a folyamatosan csökkenő GDP ellenére mesterséges eszközökkel életben tartotta az erős forintot.

Válaszában Medgyessy Péter miniszterelnök kijelentette: a nemzetgazdaság alapjai Magyarországon jók, „javuló irányba mutatnak az adatok”, érezhető a gazdaságban a fellendülés. A kormányfő úgy véli, a növekedés és a gazdasági fejlődés mutatói nem adnak okot arra, hogy bizalmatlanság legyen a forinttal szemben. Hangsúlyozta: a pénzügyminiszterrel és a jegybankelnökkel megállapodtak arról, hogy összehangolják a kabinet és az MNB tevékenységét.

Úgy fogalmazott: a forint négyszázalékos romlása nem elhanyagolható, de nem is rendkívül súlyos. Varga Mihály (Fidesz) az Economist írását idézte, amely szerint a magyar piacokba vetett bizalom romokban hever. Mint mondta, nem kell csodálkozni, hogy a forint zuhanórepülésben van. A kormány – jelezte – az elmúlt másfél évben mindent megtett a forint gyengítéséért. Utalva arra, hogy az ellenzék felajánlotta segítségét a költségvetés átdolgozásához, kijelentette: a Fidesz kész karácsony és újév között is ülésezni.

László Csaba pénzügyminiszter erre közölte: a gazdaságban kedvező változások indultak el. Hangsúlyozta, hogy hazánk devizakötvényeinek árfolyama, kockázati besorolása nem változott. Kuncze Gábor (SZDSZ) szerint az ellenzék indítványa a költségvetés visszavonására és a privatizáció leállítására tovább növelte a bizalmatlanságot.

Kósa Lajos (Fidesz) arra várt választ Medgyessy Péter miniszterelnöktől, miért szavazta le azokat a fideszes költségvetési módosító indítványokat, amelyek a kormányprogram vállalásait tartalmazták. Példaként említette az egészségügyi dolgozók hűségjutalmát, a szív- és érrendszeri betegségek gyógyszereinek ingyenessé tételét, illetve 1,2 millió hektár erdő telepítését. Medgyessy Péter válaszában leszögezte: a kormányprogram négy évre szól. Felsorolta az eddig megvalósított ígéreteket, többek között a bérek vásárlóerejének 25 százalékos emelését, valamint a gyes és az anyasági támogatás növelését.

Hozzátette: a fideszes képviselő által is említettek is fontosak, de a gazdaság jelenlegi helyzete nem teszi lehetővé azok megvalósítását.
– Ez év novemberében Gyurcsány Ferenc sportminiszter és néhány társa a rendőrséggel előzetesen nem egyeztetett demonstrációt tartott az Oktogonon – mondta el Szijjártó Péter (Fidesz) –, utalva a szocialisták szórólapos kampányá-ra. – A készenléti rendőrség nem vonult ki, nem szólították fel megafonon a jelenlévőket távozásra, nem fenyegették meg őket egytől öt évig terjedő szabadságvesztéssel, és nem oszlatták fel a demonstrációt – mondta Szijjártó.

Egy másik, előzetesen bejelentett, de nem engedélyezett, 2003. december 1-jén a budai Stromfeld Aurél utcában megtartott demonstrációhoz azonban a rendőrség pajzsokkal és gumibotokkal vonult ki, és feloszlatta az ott megjelent néhány tucatnyi embert. – Alkotmányosan járt-e el a rendőrség, amikor diszkriminatív módon feloszlatta Kocsis Imréék demonstrációját? – kérdezte interpellációjában a képviselő.

Lamperth Mónika belügyminiszter szerint a képviselő okfejtése demagóg. Szerinte az oktogoni szórólaposztás be volt jelentve. – A rendőrség nem diszkriminál politikai alapon – mondta, hozzátéve: nem lehet megengedni, hogy egyes szélsőséges csoportok tudatosan törvényen kívül helyezzék magukat. Szijjártó Péter nem fogadta el a választ. A parlament 180 igen szavazattal, 156 nem ellenében, 5 tartózkodással elfogadta a miniszteri választ. A szabad demokraták képviselőcsoportja megosztott volt a szavazásnál: kilencen igennel szavaztak, ketten nemmel (Eörsi Mátyás és Fodor Gábor), négyen tartózkodtak, a többiek nem nyomtak gombot.

Dávid Ibolya (MDF) napirend előtt Antall Józsefre emlékezett. A néhai miniszterelnök halálának 10. évfordulója alkalmából elhangzott beszédében hangsúlyozta: Antall József modern, széles látókörű, a magyarság érdekeit képviselő államférfi volt. Megjegyezte: a néhai kormányfő szerette volna, ha a nemzet érdekében a kormánypártok és az ellenzék egyesítik erejüket. – Azóta is hiába várunk erre – tette hozzá.