Az ideiglenes kormányban április elején, Nedzsef és Fallúdzsa ostroma miatt távozási szándékát bejelentő iraki politikus, aki azóta kivált a kormányzatból, az AFP által idézett nyilatkozatában kijelentette: „Novemberben (2003 novemberében – a szerk.) beszámoltam Bremer úrnak az emberi jogok általános megsértéséről, s kitértem arra, hogy ez különösen a börtönökben tapasztalható. Meghallgatott engem, de nem adott választ. Már az első találkozón megkértem őt, hogy adjon engedélyt nekem a különleges biztonsági intézkedésekkel őrzött foglyok meglátogatására, de nem jártam sikerrel.” Türki szerint később, mikor újabb részleteket tudott meg a kínzásokról, ezekről szintén beszámolt Bremernek, akire nem voltak különösebb hatással ezek az információk.
Türki, akinek formálisan tegnap fogadták el a koalícióból való távozását, elmondta: több olyan letartóztatottal beszélt, akik az Abu Garib börtönben raboskodtak. Az amerikai támaszpontokon egyébként is rendszeres kínzások közé tartozik, hogy a foglyokat órákig a tűző napon hagyják, napokig megtiltják nekik az imát és a mosakodást, az Abu Garib börtönben pedig össze is rugdosták a fogva tartottakat –állította az iraki politikus.
Az AFP hosszan idézi az amerikaiak által alkalmazott kínzási módszereket, melyek között a fogva tartottak szexuális megalázása, nemi erőszakkal való fenyegetése is szerepelt. A francia hírügynökség emlékeztet: nemrég a világsajtót bejárt fotók hívták fel a figyelmet az iraki megszállók kegyetlenkedéseire. Türki kijelentette: ezekről a visszaélésekről még nem volt tudomása, amikor Bremerrel találkozott.
Az AFP az amerikai hadsereg jelentését is szemlézi, mely szerint a letartóztatottakat rendszeresen bántalmazták és megalázták Irakban. Az amerikai sajtóban hétfőn ismertetett dokumentum szerint 2003 októbere és decembere között az Abu Garib börtönben az amerikai katonák megverték, mezítláb ugráltatták a rabokat, kutyákat uszítottak a letartóztatottakra, fajtalankodtak az egyik letartóztatottal (hogy csak a nyomdafestéket tűrő részleteket idézzük – a szerk.).
A brit védelmi minisztérium beismerte, hogy tíz különböző, a foglyokat érintő incidensről érkezett jelentés a múlt esztendőben, és ennek kivizsgálására nyomozást indítottak. Az AFP Colin Powell amerikai és Miguel Angel Moratinos spanyol külügyminisztert is idézi, akiket egyaránt sokkoltak a nemrég beismert, horrorisztikus kínzások és visszaélések. Kamal Karazi iráni külügyminiszter, aki tegnap Brüsszelben tett látogatást, azzal vádolta az Egyesült Államokat, hogy gyűlöletet kelt tetteivel a muzulmán világban. Szaúd-Arábia megalázónak és embertelennek nevezte az amerikai katonák iraki foglyokkal szembeni bánásmódját.
Washingtonban a CIA kijelentette: nyomozást indítanak, hogy kivizsgálják egy fogoly halálának körülményeit. A letartóztatott iraki, akinek halála ügyében az amerikai hírszerzés vizsgálatot rendelt el, szintén az Abu Garib börtön foglya volt.
A hadseregben azt követően indult vizsgálat, hogy egy amerikai katona feljelentést tett a katonai nyomozó hatóságoknál, valamivel 2003. november 1-je után. Az Irakba vezényelt amerikai haderők legmagasabb rangú parancsnoka, Ricardo Sanchez tábornok ezt követően teljeskörű nyomozást rendelt el.
Türki megosztotta aggodalmait a foglyok sorsával kapcsolatban a Vöröskereszt nemzetközi bizottságával is, ám a szervezet visszautasította, hogy a rendelkezésére álló információkat átadja az iraki politikusnak. Az emberi jogokért felelős iraki minisztert megrázta az amerikai hadsereg beavatkozása Nedzsefnél és Fallúdzsánál. Távozásának bejelentését azonnal elfogadták és támogatták a koalíciós erők.
Az AFP emlékeztet: az USA-vezette átmeneti koalíciós hatóságok éppen az emberi jogokat nevezték meg a múlt évi, iraki invázió okaként, melynek célja a hivatalos amerikai álláspont szerint is Szaddám Huszein önkényuralmának felszámolása volt. Az ideiglenes iraki törvénykezésben a koalíció kérésére került be az emberi jogok védelme. Fallúdzsa április 5-én kezdődött, háromhetes ostroma során éppen ezeket az értékeket sértette meg az intenzív utcai harcokat vívó amerikai hadsereg, melynek beavatkozását leginkább az motiválta, hogy ebben a városban végeztek ki brutális körülmények között amerikai állampolgárokat. A kudarcba fúlt ostrom számos civil áldozattal járt (egyes források szerint háromszázan haltak meg az ostrom első hetében), és még a koalíciót támogató irakiak között is heves ellenérzéseket váltottak ki.
A Bagdad nyugati elővárosában található Abu Garib börtön Szaddám Huszein uralma idején is hírhedt volt: kínzókamráiban raboskodtak a diktatúra idején letartóztatott politikai foglyok. Az amerikai katonai rendőrök ugyanezt az intézményt használták fel saját foglyaik kínzására.
