A Bandita Nagypapa, avagy egyre több nagyszülő rabol bankot

Unatkozó nagypapák és nagymamák mind gyakrabban rabolnak bankot az Egyesült Államokban – Háromszáznegyven női dolgozója perli a Morgan Stanley bankházat diszkrimináció miatt – Kevesebb adomány folyik be a katolikus egyházhoz a papokat érintő szex-botrányok okán.

New York Times

A New York Times címlapján kedves arcú, ámde rosszkedvű bácsi néz az olvasóra. Kilencvenegy esztendős, texasi illetőségű, J.L. Rountree-nak hívják. Tavaly óta börtönben ül: tizenkét évet kapott –bankrablásért. Egy napfényes nyugodt napon besétált ugyanis a First American Bank egyik fiókjába, Abilene-ben, ahol él, és átnyújtott a pultnál ülő hivatalnoknak egy cédulát, rajta a felirattal: bankrablás. S bár a hivatalnok viccnek hitte az egészet, a fegyvertelen öregúr türelmetlenül megsürgette, elvett tőle ezerkilencszáz-kilencvenkilenc dollárt és – mivel a lába azért nem a régi – kisétált a bankból.

A Bandita Nagypapa – a helyi rendőrség adta neki ezt a „becenevet” – tizenkét évig ül most. Az arizonai Peoria ötvenhat esztendős Bandita Nagymamája, Sally Ann Smith, viszont még most vár a tárgyalására. Ő szintén bankot rabolt, kettőt is. És aztán ott van Robert Day, a hatvannyolc éves texasi bankrabló, a hetvenéves Gordon Bryant, aki szintén bankrablással próbálkozott, s bár neki nem jött be azért a törvény szigora lesújt rá is. A bankrabló nagypapákról és nagymamákról írt hosszas cikkében a New York-i lap azt elemezgeti, hogyan is változott meg a bankrablás „természete” az Egyesült Államokban. Miközben könnyű lenne azt állítani, hogy a bankrabló nagyszülők esetei az idős korú amerikaiak körében tapasztalható morális romlás jelei, valójában inkább arról van szó – írja a lap –, hogy változóban van a bankrablás természete. A valahai Bonnie-k és Clyde-ok eltűnőben vannak. Az Államokban elkövetett bankrablások mintegy fele változatlanul végsőkig elkeseredett, mindenre képes kábítószeresek lelkén szárad, harmadát megrögzött rablók követik el, ám egyre gyakoribb, hogy idős, otthonülő, nemegyszer unatkozó nagyszülők vágnak bele ebbe a bűncselekménybe. A magyarázat? A New York Times Robert McCrie kriminológus-professzort szólaltatja meg, aki szerint mindösszesen arról van szó, hogy a hetven-nyolcvan éves nagypapák és nagymamák gyakorta unatkoznak, s valamiféle különleges, izgató kihívást látnak a bankrablásban. Az idős bankrablók egyikének sincs bűnöző múltja, soha nem került összeütközésbe a törvénnyel és jószerével még az elrabolt pénzre sincs különösebben szüksége. Amatőr bankrablók, mondja róluk a már idézett McCrie.

Washington Post

A Morgan Stanley bankház New York-i irodájának háromszáznegyven női munkatársa bíróságra vonul – a saját cége ellen. A hölgyek némelyike a Wall Street legkeresettebbjei közé tartozik, több millió dolláros évi jövedelemmel, ám a vád, amit felhoznak a cég ellen: kevesebb a fizetésük, mint az azonos munkát végző férfi munkatársaiké, és kevesebbszer is léptetik elő őket a vállalati ranglétrán, mint a férfi kollégákat. Ez pedig nem más, mint diszkriminációs gyakorlat, amit meg kell szüntetni! – így a hölgyek képviselője. A Wall Streeten nem először hangzik el ilyes vád és nem először zajlik ilyes pör. Ez a mostani azonban abban különbözik az eddigiektől, hogy még soha egyszerre ennyi hölgy nem indított ilyen pert. A Morgan Stanley képviselője szerint a bank vezetőinek tiszta a lelkiismeretük, nem tettek semmi rosszat, mindenkit úgy fizetnek és úgy léptetnek elő, amennyit és ahogyan megérdemel. A képviselő egyébként szintén hölgy, Melissa Stonberg, aki a Washington Postnak, az egész történetet nyilvánosságra hozó washingtoni napilapnak nyilatkozott.

Newsweek

A katolikus egyház papjait érintő szex-botrányok alaposan megapasztották a templomoknak és egyházi intézményeknek adakozók lélekszámát, ezért szerte az Államokban sok katolikus iskola kényszerül bezárni; hacsak nem talál ki valamit az adományozók újbóli megnyerésére. A Newsweek című hetilapban Joseph O’Keefe, a bostoni érsekség tanácsadója nyilatkozik erről, s azt mondja, hogy a katolikus iskolák mostanság nagy és jelentős intézményeket kérnek fel tanácsadásra. Hogyan kell kormányzati pályázati pénzekért folyamodni, hogyan célszerű kiépíteni a diákok és a támogatók hálózatát, hogyan lehet új támogatókat meggyőzni? – ehhez várják a tanácsokat mostanság a nehéz helyzetben lévő katolikus iskolák.