Draskovics szerint esélytelenek vagyunk, de nyerhetünk

Növekedés, egyensúly, kisebb állam – ez volt a címe a pénzügyminiszter mai tájékoztatójához kapcsolódó prezentációs anyagnak. Draskovics Tibor a labdarúgó Európa-bajnokság győztesét, a görög nemzeti válogatottat hozta példának a magyar gazdaság számára.

Draskovics úgy vélte: az esélytelennek hitt, viszonylag gyengébb PR-ral rendelkező csapat kemény munkával győzni tudott. Hozzátette: a felzárkózási programban is ilyen kemény munkára van szükség. A pénzügyminiszter hangsúlyozta, hogy a konvergencia program egyes évekre tervezett sarokszámait önmagukban értelmezik, így az államháztartás hiányszámait is így értékelik. Akár mi is lesz idén a deficitszám (a 4,6 százalékot a miniszter reálisnak tartja), jövőre 4,1 százalék marad a deficitcél.

A pénzügyminiszter bízik benne, hogy 2008-ra elérhető az EU-15 fejlettségének 58-60 százaléka. A foglalkoztatottság szintje a munkahelyteremtő intézkedések hatására 60-62 százalékra emelkedik. Az adóterhelés csökken, az állam újraelosztó szerepe mérséklődik. A konvergencia programnak megfelelően a pénzromlás mértéke szintén csökken – írta a portfolio.hu.

Mint EU-tagország más költségvetési tervezésre, gazdálkodásra van szükség – állította a pénzügyminiszter. 2005-ben tovább lehet haladni azon az úton, amit a felzárkózási program tartalmaz. Erre a 2004-es folyamatok jó alapot teremtenek.

Itt Draskovics az exportvezérelt növekedést, a beruházásokat, az erősödő bizalmat, a szigorú költségvetési gazdálkodást említette. A pénzügyminiszter továbbra is úgy gondolja, hogy a 4,6 százalékos államháztartási hiány tartható. Ha ettől mégis eltérés mutatkozna, a kormány meg fogja tenni a szükséges lépéseket, de egyelőre nem erre készülnek.

A PM prognózisa szerint jövőre a GDP 3,5-4 százalék nőhet az idei 3,5 százalék után. A fogyasztás jövőre 3 százalékkal, a fogyasztói árszínvonal 4,5 százalékkal emelkedhet az idei évre becsült 6,5 százalék után. Draskovics hangsúlyozta, hogy a bérnövekedés és a teljesítmények javulása összhangban kell, hogy legyen. A reálbérek 2 százalék körül, a nyugdíjak reálértéke 3 százalékkal bővülhet jövőre. A jövedéki adó, az ÁFA terén a kormány nem tervez adóemelést. A jövedéki adót illetően a környező országokkal kapcsolatos harmonizáció a cél, a hatósági áraknál (energia, gyógyszer) az inflációt meghaladó áremelés nem várható 2005-ben. A folyó fizetési mérleg egyenlege mérsékelten javulhat, a finanszírozás szerkezete kedvezőbbé válhat: a hiány mind nagyobb részét finanszírozhatja nem adóssággeneráló tőke.

Az új költségvetési politika jegyében a kiadások növekedési üteme a korábbiaknál mérsékeltebb lesz, a kiadások nem nőnek úgy, mint a reál GDP. A bevételek reálértékben szinten maradnak a GDP-hez mérten. A deficit ilyen módon az idei 4,6 százalék GDP-arányos értékről 4,1 százalékra csökkenhet. Az újraelosztás mértéke a felzárkózási programban szereplőnél jobban is csökkenhet, a jövedelemcentralizáció szintén mérséklődik (tételes jövedéki adók nem emelkednek, érdemi adóemelés nem lesz). A tervezésnél az egyes bázisokat a takarékossági intézkedéssekkel korrigált tervszámok alapján állapítják meg.

A kormány további támogatást kíván nyújtani az üzleti beruházásokhoz, folytatni kívánja a dinamikus infrastruktúra-fejlesztést, kedvezményeket kíván nyújtani a K+F tevékenységhez. Ezek elősegítik a munkahelyteremtést, a foglalkoztatottak számának növekedését. Az adórendszer és a szociális rendszer átalakítása növeli a családok jövedelmét, javítja a pályakezdő és családalapító és a munkaerőpiacon nehezebb helyzetben levők helyzetét.

A széles értelemben vett állam működési költségeit mérsékelni kívánják – mondta Draskovics Tibor. Ezt a pazarlás megszüntetésével, intézményi átalakításokkal, a létszám megfelelő alakításával kívánják elérni. A költségvetési szférában a reálbér-növekedés a nemzetgazdasági átlaggal megegyező lesz.

A fejezeti kezelésű és beruházási előirányzatok (nem törvényben maghatározott feladatokat finanszíroznak) tekintetében új tervezési rendszert vezetnek be, megtörténik az áttérés a 0 bázisú rendszerre. Itt hangsúlyosan alkalmazzák a belső pályázati rendszert. Ez kb. 1,000 milliárd forintos összeget jelent.

Cél az átlagos ás átlag alatti jövedelmek adóterhelésének csökkentése. Ez a középső sáv szélesítését jelenti, de elképzelhető az adókulcs csökkentése is. Egyetértés van abban, hogy a középső sáv szélesítése a kulcs esetleges mérséklésével a magasabb jövedelműeket nem juttathatja indokolatlan tehercsökkenéshez – állította a pénzügyminiszter. A Pénzügyminisztérium egyelőre 3 sávos SZJA táblával számol.

Az azonos típusú jövedelmek adóterhelését közelíteni kell, ami erősíti az adórendszer hitelességét. A munka és tőke jellegű jövedelmek adóztatásánál is konzisztenciára van szükség, azokat azonos módon kell kezelni. Még elemzések folynak arról, hogy ezeket a lépéseket mely években, milyen mértékben lehet megtenni.

A TB-járulékokat illetően több intézkedésre készül a Pénzügyminisztérium. Csökken majd az egyösszegű egészségügyi hozzájárulás, mely elsősorban az alacsonyabb jövedelemből élőket segíti. Emellett célzott járulékteher csökkentésre is sor kerülhet, amelyet hangsúlyosan kívánnak érvényesíteni a pályakezdőknél, a GYES-ről visszatérő kismamáknál. Az említetteken túl az 50 évnél idősebbek munkavállalását is kedvezményekkel kívánják támogatni. Az alacsony fővel működő szervezeteknél a PM jelentős tartalékot lát a munkahelybővítés kérdésében, így a kedvezmények ezt a kört erősebben érinthetik.

A miniszter ígéretet tett, hogy javasolja a kormánynak a korábban időszakosan bevezetett gépekre vonatkozó gyorsított, 2 éves amortizációs lehetőség kihasználásának meghosszabbítását.