Ha hajótöröttet látsz, kérd el az útlevelét!

Létezik egyáltalán európai menekültpolitika? A bevándorlókkal való foglalkozás a peremországok problémája, Olaszországé és Spanyolországé, ahova a legtöbb afrikai menekült érkezik, vagy Lengyelországé és Magyarországé, ahol a kelet-európai menedékkérők jelennek meg.

Welt am Sonntag (wams.de)

A konzervatív napilap vasárnapi kiadásában Fritz Alt Megfulladni hagyni segítség helyett címmel foglalkozik a „Cap Anamur” által megmentett hajótöröttek kapcsán az európai menekültpolitika abszurditásaival.

Ha valaki a jövőben hajótörötteket lát hánykolódni a tengeren, akkor a kapitány nézzen másfelé és amilyen gyorsan csak lehet távozzon a környékről. Azzal, hogy ekkor a keresztény hajózás érvényes szabályait megsérti és segítségnyújtás elmulasztásának bűnét követi el, valószínűleg kevesebb gondot okoz – amint azt a Cap Anamur kapitánya saját bőrén megtapasztalta, akit négy napra letartóztattak az olasz hatóságok, mert embereket mentett ki életveszélyes helyzetükből.

A 25 esztendeje szolgálatban álló hajó, amely eddig tízezrek életét mentette meg, és amelyen soha sem kérdezték, hogy akit kiszedtek a tengerből, az „megfelelő” foglalkozással, vagy állampolgársággal rendelkezik-e. Ennek vége: a most kihalászott 37 menekülttől komolyan tudakolják, hogy azon országból érkeznek-e – mostanság ez éppen Szudán – amely iránt a világ közvéleménye éppen érdeklődik. Jaj nekik, ha például olyan államból jöttek, mint Nigéria, amelyikkel éppen most senki sem foglalkozik. Akkor jön a kitoloncolás.

160 000 német adományából tartják fenn a Cap Anamur hajót, az olasz hatóságok azonban azzal fenyegetőznek, hogy a roncstelepre küldik, hiszen fennáll annak a veszélye, hogy az tovább folytatja tevékenységét, azaz tovább menti a hajótörötteket.

A német belügyminiszter, Otto Schily ebben a helyzetben elutasította a 37 hajótörött menedékkérelmét és kijelentette, ha német hajó valahol a tengereken menekülteket vesz fel, az még nem jelent azílumot Németországban. (Schily 1993-ban, még zöldpárti képviselőként mindent elkövetett, hogy a Kohl-kormány alkotmánymódosítással korlátozni tudja az akkori németországi menekültáradatot – a szerk.)

Német újságírók ugyan joggal kritizálták az olasz kormány viselkedését a „Cap Anamurral„ és menekültjeivel szemben, de megjegyzendő, hogy Olaszország évek óta több menekültet fogad be, mint Németország. A foci és a boltok nyitva tartása, a dobozos italok betétdíja és a fogpótlás költségei, amúgy is sokkal fontosabb a német médiának, mint a „nem megfelelő” bőrszínű afrikai nincstelenek harca a túlélésért.

Létezik egyáltalán európai menekültpolitika, teszi fel végül Alt a kérdést. A menekültekkel való foglalkozás és a kitoloncolás a peremországok problémája, Olaszországé és Spanyolországé, ahova a legtöbb afrikai menekült érkezik, vagy Lengyelországé és Magyarországé, ahol a kelet-európai menedékkérők jelennek meg. Ez aligha tekinthető a valódi megoldásnak. Csak akkor beszélhetünk majd legalább a probléma részleges kezeléséről, ha az EU kormányai tisztességes átvételi szabályokban tudnak megállapodni. A valódi megoldást egy igazságosabb világ jelentené, ahol a menekülés okait számolnák fel. Mint a frissen beiktatott elnök, Horst Köhler mondta: Afrika az európai humanitás próbaköve lesz.

Neues Volksblatt (volksblatt.at)

A linzi napilap az úgynevezett salzburgi csoport belügyminisztereinek fuschl-i találkozójáról tudósít. (A helyszín megválasztása – Ribbentropp kedvenc nyaralója és így nemzetiszocialista vezetők találkozóhelye volt – a szerk.) A tanácskozáson Magyarország képviselője javasolta, hogy a menedékkérők ujjlenyomat adatbankját „Eurodac“ más célokra is tegyék felhasználhatóvá. Konkrétan a bűnüldözésben és a terrorizmusban kívánják az ott tárolt adatokat felhasználni.

Die Welt (welt.de)

A konzervatív napilapnak nyilatkozó vállalkozási tanácsadó, Roland Berger teljesen természetesnek veszi, hogy a német üzemek Közép- és Kelet-Európában fektetnek be. Egyúttal valószínűnek tartja, hogy a Siemensnél most kialkudott modell – a heti munkaidő 35-ről 40 órára növelése azonos bérek mellett – még csak a kezdetet jelenti. „Ha Magyarországon egy vállalkozás az év 365 napján, 24 órában termelhet a német bérek harmadáért, akkor rossz elgondolás lenne, Németországban befektetni.”