Magyarország távolodik az EU normáktól

Hazánkban a magas államadósság most már minden területen érzékelhető – Washington nyomást gyakorolt Pakisztánra, hogy a választási kampány idejére szállítson eredményeket a terrorizmus elleni harcból.

Berliner Zeitung (berlinonline.de/berliner-zeitung/)

A baloldali napilapban Frank Herold Félelem a változásoktól címmel elemzi a csehországi és magyarországi helyzetet.

Számos területen növekszik Magyarország távolsága az EU normáktól. A szocialisták reformok iránt elkötelezettségét tovább fékezte az EP választásokon elszenvedett vereségük.

A magas államadósság most már minden területen érzékelhető: az infláció magas és a szociális programok költségvetése több mint kimerült. Az életszínvonal érezhető növelésére, melyet a lakosság hosszú idők fájdalmas piacgazdasági reformja után remél, belátható időn belül gondolni sem lehet.

Berliner Zeitung(berlinonline.de/berliner-zeitung/)

A baloldali napilapban Timot Szent-Ivanyi A kelet európaiak kikosarazzák Eichelt című budapesti tudósításában arról ír, hogy az új tagállamok elvetik a vállalatok minimális megadóztatására vonatkozó német-francia javaslatot.

„Észtország nem támogatja a minimális adótételek megállapítását„, nyilatkozta a pénzügyminiszter Taavi Veskimägi. Országa továbbra is vállalkozó barát politikát kíván folytatni. Lett kollégája Oskars Spurdzins hangsúlyozta, hogy az alacsony adótételek a befektetések, s ezzel a növekedés és a foglalkoztatás előfeltételei. Hasonlóan érvel a magyar kormány is.

Der Spiegel (spiegel.de)

A baloldali hírmagazinban Matthias Gebauer A jó hírek határideje című írásában azt feszegeti, hogy egy veszélyes terrorista pakisztáni letartóztatása a hivatalban lévő elnöknek feltűnően jókor történt.

A csúcs-terroristának tartott Ahmed Ghailani, pakisztáni letartóztatását Bush számára rendkívül jókor – s talán nem véletlenül – a demokraták kongresszusának kellős közepére időzítette a pakisztáni belügyminiszter. Az amerikai The New Republic magazin információi szerint Washington nyomást gyakorolt Pakisztánra, hogy a választási kampány idejére szállítson eredményeket az al-Kaida elleni háborúban.

A pakisztáni belügyminiszter a tanzániai állampolgárságú férfi – akit az 1998-as kelet-afrikai amerikai követségek elleni merényletekkel hoznak összefüggésbe – letartóztatását a terrorizmus elleni háborúban aratott „fenomenális győzelemnek” nevezte.

Bush elnök is örülhet, hiszen az amerikai hatóságok végre ismét a terror elleni háborúban elért eredményekről számolhatnak be. Bush számára, azonban többről van szó, mint sikerbeszámolóról, hiszen terrorvadász képessége, vagy ennek az imázsa a kampányban igen komoly szerepet játszik. E képhez remekül illett, hogy Ghailani letartóztatása időben egybe esett a demokraták grandiózusan megszervezett gyűlésével és a bejelentés a közfigyelmet az elnök kihívójáról egy igazi Bush témára terelte. Ezen a ponton – a rendőrség és hírszerzés sikerének média-feldolgozása kapcsán – merülnek fel az első kérdések. Minimum magyarázatra szorul, hogy miért várt majd egy hetet a vasárnapi letartóztatás bejelentésével Pakisztán és miért pontosan a Bush konkurens Kerry beszédének időpontjára időzítette.

Az első magyarázatok már megérkeztek Iszlamabadból. Állítólag igen nehéz volt a gyanúsítottat kétség nélkül azonosítani. Ennek ellenére a biztonsági szervek képesek voltak kikérdezni Bin Laden tartózkodási helyéről.

Egy lehetséges magyarázattal szolgál a New Republic július 19-i száma. A magazin úgy értesült, hogy Washington a terror elleni háború eredményeinek nyilvánosságra hozatali időpontját is pontosan előírta a pakisztáni kormánynak. Eszerint a jelenlegi adminisztráció attól tart, hogy Bush megrendült terrorvadász imázsával elveszítheti az elnökválasztást. Ebből az okból az utóbbi hetekben több alakalommal is a Bush adminisztráció magas rangú tagjai Pakisztánba utaztak, hogy nyomást gyakoroljanak Iszlamabadra. Hosszabb ideje kételkedik a Bush kormány abban, hogy a szükséges eltökéltséggel harcolnak a terror ellen.

A New Republic tudósítása idézi a pakisztáni titkosszolgálat, az ISI egyik munkatársát. Eszerint a Fehér Ház egy tanácsadója a pakisztáni titkosszolgálat vezetőjének Ehsan al-Haq-nak jelezte, a legjobb az volna, ha egy nagy értékű célpont letartóztatását, vagy megölését július 26-28-a között – a demokraták bostoni gyűlésére időzítve – jelentenék be.

Mivel Washington hosszú ideje elégedetlen a terror elleni háborúban felmutatott pakisztáni eredményekkel, ezért a New Republic információi szerint a Bush adminisztráció a kapcsolatok érezhető lehűtésével fenyegetette meg Iszlamabadot. A pakisztáni kormány évek óta pénzügyileg és katonailag is függ az Egyesült Államoktól. Washington még tartogat néhány eszközt a kezében, hogy nagyobb erőfeszítésekre ösztönözzön. Pakisztán szeretne számos amerikai harci gépet vásárolni, nem utolsó sorban azért, hogy súlyt adjon Indiával szembeni katonai fenyegetéseinek. Eddig az amerikaiak blokkolják, de legalább is lassítják az üzlet létrejöttét. Emellett Iszlamabad attól is tarthat, hogy egy feldühített Washington újra értékelheti a pakisztáni kormány szerepét a Khan féle atomcsempészési ügyben. Eddig Washington igen visszafogottan nyilatkozott Pakisztán atomcsempészekkel szembeni óvatoskodó fellépéséről.