Saron téved a francia antiszemitizmus okairól

Csökken annak az országnak a legitimitása, amely hagyja, hogy egy náci irányítsa. Ezért vitatja Izrael létezésének jogát számos főiskolai tanár, militáns környezetvédő, ó-marxista és olyan forradalmár, akinek forradalma eddig elmaradt – olvasható a Frankfurter Allgemeine Zeitungban.

Frankfurter Allgemeine Zeitung (faz.net)

A konzervatív napilapban André Glucksmann Saron tévedése című írásában száll vitába az izraeli miniszterelnökkel, aki az arab származású lakosokban látja a franciaországi antiszemitizmus fő okát.

Glucksman szerint Saron július 18-i beszédében tévedett. De nem azért, mert az antiszemitizmus növekedése miatti aggodalmának hangot adott, hanem mert az okokkal kapcsolatban egy erősen leegyszerűsítő magyarázatot nyújtott. Ha a francia lakosság 10 százalékát kitevő maghrebi származásúakat teszi felelőssé, akkor az intifada jelenségének túlzott hangoztatásával elfed egy másik, nem kevésbé veszélyes és sokkal ragályosabb, európai eredetű zsidó-ellenes hullámot. A franciák tíz százalékát kitevő muzulmánok nem jelentenek 10 százalék lángolóan elkötelezett iszlamistát, akik a Hamasz öngyilkos merényleteivel magukat szolidárisnak éreznék.

Egy baloldali antiszemitizmus is terjed a francia, európai és amerikai egyetemeken. Anticionista köntösben emblematikus figurává teszik a palesztinokat, akik a proletariátus egykori helyét foglalják el: az összes elnyomott szócsövévé és az imperializmus, kapitalizmus és globalizáció elleni harc élcsapatává válnak. E gondolkodási modell számára Arafat egyenlő Che Guevarával, Saron Hitlerrel. Csökken annak az országnak a legitimitása, amely hagyja, hogy egy náci irányítsa. Ezért vitatja Izrael létezésének jogát számos főiskolai tanár, militáns környezetvédő, ó-marxista és olyan forradalmár, akinek forradalma eddig elmaradt.

Végül egy klasszikus Vichy, Petain és a kollaboráció hagyományaira épülő antiszemitizmus, ami eddig hallgatott, most alattomos módon ismét felemeli fejét. Főként a régi és konzervatív Franciaország köreire jellemző ez. Néhány megnyilvánulás bizonyítja, hogy egyesek a Quai d'Orsay-n (francia külügyminisztérium címe és annak szinonimája – K. L.) Izraelt tüskének tekintik az arab világ testében. Gondolhatunk például az egykori londoni francia követre, aki Izraelt „shitty little country”-nak nevezte, majd megjegyezte: Miért kellene a világnak ezért a kis országért a harmadik világháború küszöbére jutnia?

A nagykövetet, Mitterand külügyminiszterének egykori szóvivőjét bírálta a brit sajtó, de a bocsánatkérés elmaradt. A „szaros kis országgal” kapcsolatos megnyilvánulását, mint elfogadhatatlan nyilatkozatot nem utasították vissza. A nyilatkozó külügyi pályáját Algériában, azaz egy fontos és elismert poszton fejezte be nagykövetként.

Amikor Silvio Berlusconi azt javasolta, hogy az EU-ba vegyék fel Oroszországot, Törökországot és Izraelt, a francia fél megkérdezte: „Miért Izraelt? Nincs földrajzi összeköttetés” és „nem létezik történelmi és kulturális kapcsolat Izrael és Európa között”.

Izrael eltűnését Párizs aligha siratná meg. De tekintettel Washington és Jeruzsálem szövetségére egy ilyen vég valószínűtlen. Az antiszemitizmusnak, a perfid Albion elleni vádaknak és az antiszemitizmusnak aligha kell Blairre, Bushra és Saronra várnia.

A szélsőbaltól a szélső jobbig az egész politikai Franciaország – egyszerű aktivisták, képviselők, szakszervezeti funkcionáriusok, miniszterek és az államfő egyöntetűen – ellenzi az iraki háborút: „Bush és Saron gyilkosok”, kiáltja a utca. „Saron és Bush megszegi a nemzetközi jogot”, állítják a szalonokban. Az antiszemitizmus nem az intifada következménye, hanem annak az anti-amerikanizmusnak az ikertestvére, mely szeptember 11-e óta megjelent az európai partoknál, és az iraki háború óta elárasztja a kontinenst.

A francia diplomácia az Amerika-ellenes keresztes hadjárat élére állt. A politikai Franciaország szinte egyhangúlag állítja, hogy az amerikai és az izraeli vezetés megsérti a nemzetközi jogot. Nem meglepő tehát, ha azok a Hamasz-mártírok buzgó követői rendkívül jól érzik magukat Franciaországban, akik úgy hiszik két nagy ellenségük van: Bush és Saron.

Der Standard (derstandard.at)

A baloldali napilap Nyomozás a holokauszt tettesei után adatvédelmi vitához vezet címmel számol be az Utolsó esély akció legfrissebb fejleményeiről.

A közelmúltban a jeruzsálemi Wiesenthal központ által Magyarországon a náci bűnösök után megkezdett kutatások az adatvédelemmel kapcsolatban vitákat váltottak ki. Hétfőn Beer Iván a több országban is futó Utolsó esély akció magyarországi koordinátora úgy nyilatkozott, hogy a projektet leállítja. Meg kívánja várni, amíg az adatvédelmi kérdések a magyar állam és a Wiesenthal központ között tisztázódnak. Erre a válaszul a központ igazgatója, Efraim Zuroff úgy nyilatkozott, hogy az akció tervszerűen megy tovább, és új koordinátort keresnek, ha Beer nem kíván tovább együttműködni.

Beer a televízióban hangsúlyozta, azért szakítja meg az akciót, mert a magyar adatvédelmi biztos azon a véleményen van, hogy törvényellenes a feltételezett náci bűnösök személyes adatait Izraelbe továbbítani. Beer az állította, azok a jelentős erők (...), amelyek az ombudsman és a hatalom birtokosai mögött megbújnak, megpróbálják őt beszennyezni.

Az adatvédelmi biztos, Péterfalvi Attila korábban kijelentette, Izraelben az adatokat nem az EU normáknak megfelelően kezelik, ezért a továbbításuk törvényellenes lenne. Ezt Zuroff élesen visszautasította, és a náci bűnözők védelmére tett kísérletnek nevezte.

Horvátországban az Utolsó esély akció megy tovább, azután is, hogy a szervezőket és a közélet szereplőit halállal fenyegették meg. Ha csak egy horvátot is letartóztatnak vagy bezárnak, vagy bármilyen hátrányt szenved, akkor megkezdik a horvát zsidók meggyilkolását, tartalmazza egy eddig ismeretlen, Zsidóellenes mozgalom nevű szélsőjobboldali csoportosulás nyilatkozata. Az üzenetet a horvát igazságügy-miniszternek Vesna Skare Ozboltnak küldték el.

„Ezekez a fenyegetések csak megerősítik a szándékot, hogy maximalizáljuk a náci háborús bűnösök üldözésére vonatkozó törekvéseket”, nyilatkozta Zuroff a múlt héten.