Futball: a meleg társadalom legújabb fétise

Úgy tűnik, hogy a futball - mely sportág kezdetektől fogva a heteroszexuális „macsók” kiváltságaként élt a köztudatban – egyre népszerűbb sportággá válik a melegek körében is – adja hírül a brit The Guardian.

Ami sokak számára pár éve még teljesen elképzelhetetlennek tűnt, mára már valósággá vált; napjainkban többezer meleg focirajongó létezik csak Anglia szerte. A 2004-es futball Európa bajnokság idején élelmes üzletemberek ezrei lovagolták meg a meccsekben rejlő üzleti nyereség lehetőségét, s kivetítők tömkelegét helyezték el az utcákon, köztereken és persze a vendéglátó egységekben egyaránt. S ami mindebben az igazán érdekes; ez alól a meleg bárok sem voltak kivételek, melyek az EB idején általában zsúfolásig tömve voltak. A különbség csuppán ott éreztette magát, hogy míg például Anglia Horvátország felett aratott győzelmét a szurkoló tömeg az ilyenkor szokásos, zajos üdvrivalgással ünnepelte, addig a melegek felszabadult örömtáncot lejtettek Kylie Mingoue zenéjére.

A homoszexuális körök foci iránt támadt heves lelkesedést mutatja az is, hogy a meleg focirajongók internetes klubjának látogatottsága mára már a korábban oly népszerű meleg randivonalakéval vetekszik.

A focirajongók eme új generciója minden jel szerint nagy identitásbeli változáson ment keresztül. Ez a réteg már igencsak rosszallóan szemléli a meleg lapok által sugallt tökéletes küllemű, mindig divatos, „hagyományos” meleg ideálképet. Sőt furcsán nézik azokat a társaikat is, akik csupán az izmos testű focisták látványáért szenvednek végig egy-egy meccset.

Tetszik, vagy nem, a melegek ma már a lelátókon és futballpályán egyránt jelen vannak. A játékosok arról mesélnek, hogy barátaik sokáig nem értették, hogyan lehet a focit és a homoszexuális identitást összeegyeztetni; míg számukra e két dolog sohase különült el. Érdekes, hogy ezek a dolgok egészen máshogy festenek a leszbikus nők esetében, akiknél a sport és az azonos neműekhez való vonzódás soha nem vált ilyen élesen ketté – teszi hozzá a brti The Guardian cikkírója.

A futball új dimenziókat nyitott a nemrégiben még fülledt bárokban lézengő, koktélokat szörpölgető melegek számára és lehetőséget teremtett számukra, hogy az úgymond „normális” férfiak táborához csatlakozhassanak. A futball iránt érzett – s mindenfajta szexuális hovatartozáson átívelő – „egyetemes” macsó rajongás pedig a jelek szerint bizonyos szinten elhomályosítja a melegek és a heteroszexuálisok közt meglévő, vagy sok esetben talán csak vélt különbségeket.

Saját bevallásuk szerint a melegek is magabiztosabbak egy heteroszexuális, férfias közegben; míg egy elegánsabb melegbárban sokak alsóbbrendűnek érzik magukat azáltal, hogy esetleg nem elég divatosak, ápoltak és exkluzívak a többiekhez képest. A meleg rajongók leghőbb vágya természetesen az, hogy végre a másságot nyíltan felvállaló futballistáknak szurkolhassanak a lelátón. Ám többek legjobb indulata ellenére ez még sokáig várat magára. Az eredetiségével feltűnő David Beckham ugyan tett egy keveset a „hagyományos focista” kép lerombolásának érdekében, s megmutatta, hogy másképpen is lehet űzni ezt a játékot. Őt azonban leginkább az a meleg kör rajongja körül, amelyik nem különösebben értékeli a futballt – teszi hozzá a brit The Guardian.

Mindazonáltal vitathatatlan tény, hogy a meleg körökben egyre nagyobb méreteket ölt a futball fetisizálódása. A nemrégiben még Armani, Versace cuccaiért megvesző melegek egy része rajongását immmár teljes mértékben a futballban kiélve e sportágon keresztül követeli részesedését a férfiaknak kijáró, közös maszkulin életérzésből.