Izrael első számú ellensége

Irán lehet a következő célpont a Gonosz Tengelyén – John Kerry elhanyagolta kötelességét - állítja két szenátor – A nyugati országok külföldi segélyprogramjait gyakran kritizálják, hogy a segély nem ritkán korrupt vezetők kezébe kerül. Ez ellen próbál fellépni a Bush-módszer.

Washington Times

Szaddám Husszein bukása óta Izrael Iránt tekinti első számú ellenségének, és ez az érzés kölcsönös: Irán a „Cionista államot” és az Egyesült Államokat tekinti fő ellenségeinek – írja James Hackett republikánus nemzetbiztonsági szakértő. Az izraeli hírszerző ügynökségek közös, július 21-i jelentése szerint Irán 2007-re nukleáris fegyverrel rendelkezhet. Emellett Irán az ezek célba juttatásához szükséges ballisztikus rakéták fejlesztésére is nagy hangsúlyt fektet. A nemzetközi szervezetek viszont tehetetlenek, vagy azért nem lépnek, mert Irán szövetségesei is tagok között vannak – véli Hackett, aki korábban Nixonnak és Reagannek dolgozott. Amerikai és izraeli szakértők egy megelőző csapásról kezdtek el beszélni a veszély növekedésével, amely Hackett szerint feltehetően magában foglalna egy csapást a buseri nukleáris létesítményen, a natanzi centrifugákon, az Araknál épülő reaktoron és talán egyéb célpontokon. Ez azonban elkerülhető, legalábbis ideiglenesen, ha az ENSZ megfelelő szankciókat foganatosít – mondja a szakértő.

Human Events Magazine

Saxby Chambliss és John Cornyn szenátorok azzal vádolják John Kerryt, hogy elhanyagolta kötelességét, amikor a Hírszerzési Bizottság 49 nyilvános üléséből 38-on nem jelent meg 1993 és 2000 között. A titkos ülésekről nincs adat, de Cornyn felszólította Kerryt, hogy hozza őket nyilvánosságra.

Washington Post

A nyugati országok külföldi segélyprogramjait gyakran kritizálják, lévén, hogy a segély gyakran korrupt vezetők kezébe kerül, vagy szimplán elpocsékolják. Itt jön be a képbe a Bush-módszer, melynek zászlóshajója a Millennium Challenge Corp. Ez a cég, amelynek vezetőségében ott van Colin Powell külügyminiszter és John Snow pénzügyminiszter is, nemcsak a rászorultságot veszi figyelembe, hanem a jelentkező országok teljesítményét is 16 kritérium szerint, mint pl. korrupció, politikai jogok, vagy hogy hány nap alatt lehet vállalkozást indítani. A tervek szerint minden kiválasztott ország a szokásos segélyen kívül még 300 millió dollárt tehetne zsebre évente a Millenniumnak köszönhetően.