Mária volt az első modern nő?

A katolikus egyház szembehelyezkedik a nyugati világban zajló társadalmi folyamatokkal – írta nemrég a femininzmust bíráló vatikáni körlevél kapcsán a Le Monde. Ugyanakkor a konzervatívok válasza szerint épp Szűz Mária alakja teszi értelmetlenné azt a vádat, hogy az egyház a női egyenjogúság ellenzője lenne.

Le Monde, L’Express

A heves vitákat kiváltott dokumentum – mely címe szerint „a férfi és a nő együttműködéséről” szól – többek között élesen elítéli a feminizmus torzulásait, különösen annak két „súlyos következményét”, a nemek közötti különbségek elmosódását és a két nem mind radikálisabb versengését.

Az állásfoglalás önmagában nem újdonság, ismeretes a katolikus egyház fogamzásgátlást, abortuszt, homoszexualitást elítélő, a nők pappá szentelését elutasító véleménye. Hogy a körlevél mégis hatalmas vihart kavart nemcsak világi, de katolikus körökben is világszerte, azt mutatja, hogy milyen mértékben helyezkedik szembe ismét a katolikus egyház a nyugati világban zajló társadalmi folyamatokkal – véli a Le Monde egyik hétvégi vezércikke. Már az is nehezen érthető, hogy hogyan engedheti meg magának a hívei mind nagyobb mértékű elpártolásával és paphiánnyal küzdő katolikus egyház azt a luxust, hogy elutasítja a nők egyházi hivatalvállalását, az azonban, hogy 2004-ben erkölcsi és teológiai érveket keres a nemek közötti egyenlőtlenség igazolására, egyszerűen elfogadhatatlan – szögezi le a vezető napilap liberális szellemű írásában.

Ugyanakkor, mint a L’Express című hetilap kiemeli, a 2004-es év éppen Szűz Mária éve, az egyetlen nőé, akit nem szennyezett be az eredendő bűn. A katolikus egyház feje, a Mária-kultusz elkötelezett híve, augusztus 15-én, Mária mennybevételének napján Lourdes-ba zarándokol, ahol az idén ünneplik a szeplőtelen fogantatás dogmájának 150. évfordulóját.


Mária kétségkívül a világ leghíresebb nőalakja: műalkotások születnek, katedrálisok emelkednek a tiszteletére kétezer éve. Mária, Isten anyja bálványozott mítosszá vált az évszázadok során, jóllehet az evangéliumok és a történelmi kontextus egy sokkal szabadabb és modernebb nő alakját rajzolják meg, mint azt a Mária-kultusz alapján gondolnánk – véli a L’Express. Például, ellentétben a Mária alávetett, passzív szerepéről szóló feminista elmélettel, a fiatal galileai nő tudatosan és szabadon döntött arról, elfogadja-e Isten mindenhatóságát, amely képes arra, hogy őt a Megváltó anyjává tegye. Mária a ma gyakran szexista reklámokban megalázott, erőszak áldozatává váló női test megóvását is megtestesíti. „Mária, mint Jézus anyja, kontrollt gyakorolt saját szexualitása felett, anélkül, hogy a házasság ellensége lett volna”, idézi Henri Madelint, a jezsuita Études című lap főszerkesztőjét a L’Express, és ez mintha a testi intimitás iránt manapság újra feltámadó igényt visszhangozná, szemben a magamutogató szexuális megnyilvánulásokkal.

„A monoteizmus nem csupán az isteneket, de a női princípiumot is száműzte a vallásból. A Mária-kultusz ezt az űrt töltötte be: Mária az istennőket pótolta” – idézi a hetilap Odon Vallet vallástörténészt. Mária mennybevételének dogmájában tehát a két nem egyenlőségének szimbolikus helyreállítását is láthatjuk – zárul a L’Express cikke.

A 2004. július 31-én kibocsátott vatikáni körlevél szövege elolvasható a www.katolikus.hu/roma/ferfi_es_no1.html címen.