Rogán: A rendkívüli ülésen az érdemi döntések a fontosak

Rogán Antal szerint a parlament rendkívüli ülésére azért van szükség, hogy sok embert érintő, fontos kérdésekben döntsenek, korrigálva a kormány hibáit. A Fidesz számára a három napirendi pont érdemi megtárgyalása a fontos, nem a sajtóvisszhang.

Rogán Antal a Nap-kelte mai műsorában nyilatkozva elmondta, hogy a Fidesz azért kérte az a rendkívüli ülés összehívását augusztus 19-re, mert a házelnöknek a törvény szerint a kérelemben szereplő dátumhoz képest 8 napon belül kell mindenképp összehívnia a parlamentet. Márpedig a képviselők többsége az augusztus 20-i ünnepségek miatt ekkorra már biztos hazatér szabadságáról. Így a szabadságolások az ülésnek nem jelenthetnek akadályt. Ez főleg azért fontos, mert érdemi ülés a kormánypártok részvétele nélkül nem lehetséges. A Fidesz számára egyébként bármelyik dátum megfelelő.

A Fidesz frakcióvezető-helyettese hangsúlyozta, hogy a napirendi pontok nem politikai kérdések. „Lényegesen többről van szó”, a napi standolás esetében például rengeteg ember mindennapi problémájáról. Ez a téma épp ezért nem tűr halasztást, fontos hogy ne kelljen egy kormányindítványra őszig várni. Különösen, mert a parlamenti pártok között a kérdésben egyetértés van, és a tavaszi ülésszak végén is a kormány késlekedése és egy kormánypárti képviselő módosító indítványa akadályozta meg a kérdés rendezését.

A második javasolt napirendi pont, a sorkötelezettség ügyében Rogán Antal megismételte a Fidesz azon álláspontját, hogy szükséges a sorkötelezettség eltörlése és támogatja is azt. Ezért terjeszti a frakció most a ház elé az erről szóló törvényjavaslatot, hogy „hozzunk róla végre döntést”.

Végül a privatizációval foglalkozó napirendi javaslatról a Fidesz frakcióvezető-helyettese elmondta: a kérdésben láthatóan a kormánypárti képviselők között is elég komoly vita van. Ilyen esetben pedig az országgyűlés megkerülhetetlen. Nem a privatizáció teljes leállításáról van szó, de olyan cégeknél a magánosítást mindenképp át kell gondolni, ahol egyáltalán nem biztosított, hogy a magánbefektető jobb tulajdonos lenne. Rogán Antal konkrétan a Magyar Villamos Műveket, a 24 Volán társaságot, a Magyar Postát és a Nemzeti Tankönyvkiadót említette. „A három nagy állami gazdaság, Bábolna, a Mezőhegyesi Ménesbirtok és Bóly esetében a földvagyon az, ami nagyon komoly érv.” Hasonlóan át kell gondolni a kérdést a hungaricumok, a Hollóházi és a Zsolnay Porcelángyár esetében is. A MOL Rt. és a Richter Gedeon esetében pedig az a megfontolandó, hogy „ha a magántulajdonosnak megéri egy jól fizető részvényt megtartani, akkor az állam miért akarja eladni?”