A három legnagyobb, májusban EU-taggá vált országban 2005–2006-ban parlamenti választásokat tartanak, ezért a kormányok nem valószínű, hogy deficitcsökkentő reformokba mernek belevágni, ez ugyanis csak a népszerűségük csökkenésével sikerülhetne – vélik a Reuters által megkérdezett szakértők.
Bár 2006-ban Szlovákiában is parlamenti választásokat tartanak, mégis komoly esély van arra, hogy Pozsony megelőzze a többi visegrádi országot. Az elmúlt két évben olyan komoly reformokat hajtottak végre az országban, amelyek alapján most felkészültebbnek látszik a közös valuta bevezetésére – mondta Dorothee Gasser, a londoni Banca Inesta elemzője. Míg Szlovákia már 2007-ben teljesítheti a maastrichti kritériumokat, addig a másik három visegrádi ország csak 2008-ban. A legnagyobb problémát mind a négyük esetében a költségvetési deficit három százalék alá szorítása okozza.
A balti államok is közelebb állnak a közös valuta átvételéhez. Litvánia, Észtország és velük együtt Szlovénia ugyanis már teljesítették a kritériumokat, és csatlakoztak a valutaunió előszobájának számító ERM II-höz, ahol legalább két évet kell eltölteniük. Lettország várhatóan 2005. januárban követi példájukat, és egy évvel a másik két balti állam után csatlakozhat az eurózónához. A megugró infláció azonban a már célegyenesbe érkezett országok dolgát is megnehezíti – jegyzik meg szakértők.
A két szigetország, Málta és Ciprus nemcsak a magas költségvetési hiánnyal, hanem a GDP 60 százalékánál nagyobb államadósság lefaragásával is küszködik. Ennek ellenére Ciprus akár már 2007-ben teljesítheti az euróátvétel feltételeit.
A megkérdezett elemzők döntő többsége nem tartja valószínűnek, hogy az unió lazítana a maastrichti kritériumokon. Azt azonban többen elképzelhetőnek tartják, hogy a szabályokat hajlandó lesz rugalmasabban értelmezni.
Magyar Péter
Magyar Péter és a Tisza Párt kettős mércéje: Pride igen, Bors nem
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!