Hozzáteszik: emellett létrehoztuk a Nemzeti Kollégiumi Közalapítványt, amely többmilliárd forinttal gazdálkodva
a már működő kollégiumok fejlesztését szolgálta. Mindezt költségvetési pénzből valósítottuk meg, mert elengedhetetlennek tartottuk, hogy átlátható módon, a források hatékony felhasználásával valósuljon meg a felsőoktatás
infrastruktúrájának megújítása és bővítése.
A Medgyessy-kormány programja is 10 ezer új kollégiumi férőhely létrehozását ígérte. A kormányváltás óta eltelt több mint két esztendő során ezek közül egyetlen egy sem készült el. Az Oktatási Minisztérium költségvetéséből lényegében eltűnt a felsőoktatási beruházások megvalósulását szolgáló forrás, és felszámolták a korábban a Nemzeti Kollégiumi Közalapítvány
irányításával zajló kollégiumfejlesztési programot is.
Mára az is nyilvánvalóvá vált, hogy a kormány a jövőben sem kíván pénzt áldozni a kollégiumok támogatására. Ehelyett egy átláthatatlan, lényegesen drágább konstrukció, úgynevezett PPP keretében építtetne befektetőkkel diákszállásokat. A konstrukció végeredményben nem az állam, hanem a diákok pénzén akarja teljesíteni ígéretét, mindeközben pedig privatizálja a jövőt,
és évtizedekre eladósítja a felsőoktatási intézményeket, veszélybe sodorva azok napi működését is.
1. A kollégiumépítés ilyen konstrukcióban lényegesen – évente több mint 3000 millió forinttal – drágább, mintha az állam a költségvetésből, vagy saját hitelfelvétel útján teremtené elő a fejlesztéshez szükséges forrást. A program így azt is jelenti, hogy a kormány 20 évre előre elkölti az egyetemek és az oktatási tárca fejlesztési forrásait. Fontos megjegyezni azt is, hogy – szakértői vélemények szerint – a konstrukció jogszabályellenes is. A 2004. évi költségvetésről szóló törvény ugyanis egyértelműen rögzíti, hogy a felsőoktatási intézmények éves kiadási főösszegük 10 százalékáig vállalhatnak legfeljebb 20 évre kötelezettséget. Ezt az értelmezést vallja Draskovics Tibor pénzügyminiszter is, képviselői kérdésre adott válaszában. Az Oktatási Minisztérium ugyanakkor szándékosan félremagyarázza a törvényt, amikor azt állítja, hogy a 10 százalékos határt nem a 20 éves teljes összeg, hanem annak egy évre eső része nem lépheti túl. Így a törvényesnél 20-szor nagyobb kötelezettségvállalásra kényszeríti az egyetekemek, főiskolákat.
2. A diákhotel program hátrányos a felsőoktatási hallgatók többsége számára is. Ahhoz ugyanis, hogy egy hallgató a luxuskörülményeket biztosító PPP-s kollégiumban lakhasson, 3-4 hallgatótársa nem kap majd támogatást albérletéhez. A miniszter ugyanis bejelentette, hogy a hallgatóknak 15 ezer Ft/hó kollégiumi díjat kell majd fizetniük, a valódi havi költség azonban 40-45 ezer Ft körül alakul, a különbözetet pedig a többi hallgató számára
biztosított lakhatási támogatásból kívánják fedezni.
3. A program jelentős mértékben növeli az államadósságot. A diákotthon program 165 milliárd Ft burkolt állami hitelfelvételt jelent. Ezen összeg törlesztése több mint 50 százalékban állami forrásból történik – vagyis az épületek elkészülte után azonnal – államadóssággá válik. A program ebben a formában oly mértékben növeli Magyarország GDP arányos eladósodottságot, hogy az adóság összege meghaladja majd a kritikus, 60 százalékos határt,
ami veszélyezteti az országunk gazdasági integrációját Európához.
4. Végezetül fel kell, hogy hívjuk a figyelmet, hogy nincs garancia
arra, hogy a napi bérfizetési gondokkal birkózó felsőoktatási intézmények képesek lesznek a hitelek törlesztésére, illetve a kollégiumok működtetésére. Az OM az intézményekkel kötött szerződésekben nem vállal visszavonhatatlan garanciát arra, hogy a törlesztőrészlet felét kifizeti, Csak annyit ígér, ha tud, fizet. A felsőoktatási intézmények sem tudják majd fizetni a törlesztés másik felét. S nyilvánvaló az is, hogy ezeket a költségeket a hallgatókra sem lehet áthárítani, hiszen havi 40-45 ezer forintos térítési díjak kifizetése a magyar családok többsége számára
irreális.
A Fidesz Oktatási Kabinetje felszólítja a szocialisták és szabaddemokraták új kormányfőjelöltjét, Gyurcsány Ferencet,
hogy függessze fel a programot és vizsgálja meg a konstrukció pénzügyi feltételeit és törvényességét – tartalmazza a dokumentum.

Újabb árrésstop jön, mutatjuk, mely termékek leszek jóval olcsóbbak