A diákok pénzéből építenének kollégiumokat

A polgári kormány kiemelt feladatának tekintette a felsőoktatási intézmények, ezen belül is a kollégiumok fejlesztését. 1998-2002 között közel 5 ezer kollégiumi férőhely jött létre, a 2002-2006. közötti időszakban pedig újabb 10 ezer férőhely kialakítását terveztük – olvasható a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség Oktatási Kabinetjének közleményében.

MNO
2004. 09. 08. 14:41
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Hozzáteszik: emellett létrehoztuk a Nemzeti Kollégiumi Közalapítványt, amely többmilliárd forinttal gazdálkodva
a már működő kollégiumok fejlesztését szolgálta. Mindezt költségvetési pénzből valósítottuk meg, mert elengedhetetlennek tartottuk, hogy átlátható módon, a források hatékony felhasználásával valósuljon meg a felsőoktatás
infrastruktúrájának megújítása és bővítése.

A Medgyessy-kormány programja is 10 ezer új kollégiumi férőhely létrehozását ígérte. A kormányváltás óta eltelt több mint két esztendő során ezek közül egyetlen egy sem készült el. Az Oktatási Minisztérium költségvetéséből lényegében eltűnt a felsőoktatási beruházások megvalósulását szolgáló forrás, és felszámolták a korábban a Nemzeti Kollégiumi Közalapítvány
irányításával zajló kollégiumfejlesztési programot is.

Mára az is nyilvánvalóvá vált, hogy a kormány a jövőben sem kíván pénzt áldozni a kollégiumok támogatására. Ehelyett egy átláthatatlan, lényegesen drágább konstrukció, úgynevezett PPP keretében építtetne befektetőkkel diákszállásokat. A konstrukció végeredményben nem az állam, hanem a diákok pénzén akarja teljesíteni ígéretét, mindeközben pedig privatizálja a jövőt,
és évtizedekre eladósítja a felsőoktatási intézményeket, veszélybe sodorva azok napi működését is.

1. A kollégiumépítés ilyen konstrukcióban lényegesen – évente több mint 3000 millió forinttal – drágább, mintha az állam a költségvetésből, vagy saját hitelfelvétel útján teremtené elő a fejlesztéshez szükséges forrást. A program így azt is jelenti, hogy a kormány 20 évre előre elkölti az egyetemek és az oktatási tárca fejlesztési forrásait. Fontos megjegyezni azt is, hogy – szakértői vélemények szerint – a konstrukció jogszabályellenes is. A 2004. évi költségvetésről szóló törvény ugyanis egyértelműen rögzíti, hogy a felsőoktatási intézmények éves kiadási főösszegük 10 százalékáig vállalhatnak legfeljebb 20 évre kötelezettséget. Ezt az értelmezést vallja Draskovics Tibor pénzügyminiszter is, képviselői kérdésre adott válaszában. Az Oktatási Minisztérium ugyanakkor szándékosan félremagyarázza a törvényt, amikor azt állítja, hogy a 10 százalékos határt nem a 20 éves teljes összeg, hanem annak egy évre eső része nem lépheti túl. Így a törvényesnél 20-szor nagyobb kötelezettségvállalásra kényszeríti az egyetekemek, főiskolákat.

2. A diákhotel program hátrányos a felsőoktatási hallgatók többsége számára is. Ahhoz ugyanis, hogy egy hallgató a luxuskörülményeket biztosító PPP-s kollégiumban lakhasson, 3-4 hallgatótársa nem kap majd támogatást albérletéhez. A miniszter ugyanis bejelentette, hogy a hallgatóknak 15 ezer Ft/hó kollégiumi díjat kell majd fizetniük, a valódi havi költség azonban 40-45 ezer Ft körül alakul, a különbözetet pedig a többi hallgató számára
biztosított lakhatási támogatásból kívánják fedezni.

3. A program jelentős mértékben növeli az államadósságot. A diákotthon program 165 milliárd Ft burkolt állami hitelfelvételt jelent. Ezen összeg törlesztése több mint 50 százalékban állami forrásból történik – vagyis az épületek elkészülte után azonnal – államadóssággá válik. A program ebben a formában oly mértékben növeli Magyarország GDP arányos eladósodottságot, hogy az adóság összege meghaladja majd a kritikus, 60 százalékos határt,
ami veszélyezteti az országunk gazdasági integrációját Európához.

4. Végezetül fel kell, hogy hívjuk a figyelmet, hogy nincs garancia
arra, hogy a napi bérfizetési gondokkal birkózó felsőoktatási intézmények képesek lesznek a hitelek törlesztésére, illetve a kollégiumok működtetésére. Az OM az intézményekkel kötött szerződésekben nem vállal visszavonhatatlan garanciát arra, hogy a törlesztőrészlet felét kifizeti, Csak annyit ígér, ha tud, fizet. A felsőoktatási intézmények sem tudják majd fizetni a törlesztés másik felét. S nyilvánvaló az is, hogy ezeket a költségeket a hallgatókra sem lehet áthárítani, hiszen havi 40-45 ezer forintos térítési díjak kifizetése a magyar családok többsége számára
irreális.

A Fidesz Oktatási Kabinetje felszólítja a szocialisták és szabaddemokraták új kormányfőjelöltjét, Gyurcsány Ferencet,
hogy függessze fel a programot és vizsgálja meg a konstrukció pénzügyi feltételeit és törvényességét – tartalmazza a dokumentum.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.