Szerkesztőségünk idén májusban megkereste a Hit Gyülekezetét, mert kíváncsiak voltunk a gyülekezet állásfoglalására az egyneműek házasságával kapcsolatosan. A gyülekezet sajtóosztálya annyit közölt, hogy „egyházunk nem kívánja kommentálni az egyneműek házasságát, hiszen a felvetett kérdések Magyarországon jelenleg nincsenek napirenden”.
Ugyanakkor lapunk megtudta, hogy a Németh Sándor által vezetett Hit Gyülekezete főiskolájáról erkölcsileg kizáró ok, ha valaki homoszexuális. Az iskola tanulmányi osztályán egy jelentkező megkeresésére a tanulmányi osztály munkatársa többször is leszögezte, hogy a homoszexualitás erkölcsileg kizáró ok, és mindenféleképpen megtérés kérdése a felvétel. A főiskolai oklevelet adó akadémián a jelentkezés feltétele a heteroszexualitás mellett két egyházi szolgálatban álló személy ajánlása, férjezett asszonyoknál pedig a férj írásbeli támogató nyilatkozata. Ezeken kívül alá kell írni egy hűség- és egy tandíjfizetési kötelezettségről szóló nyilatkozatot is. A hűségnyilatkozatban a jelentkezőknek meg kell fogadniuk, hogy „az Akadémia hallgatójaként kötelesek a Bibliában található keresztény normák szerint élni. Elkötelezik magukat, hogy főiskolai tanulmányaik alatt erkölcsös, keresztény életet élnek”.
Pécsi Tibor, a Szent Pál Akadémia felvételi bizottságának tagja lapunk megkeresésére csak annyit közölt, ő nem tud olyan esetről, hogy valakit azért nem vettek fel a főiskolára, mert homoszexuális volt. A felvétel a felsőoktatási törvény és az akadémia felvételi tájékoztatójában meghatározott elvek szerint történik – tette hozzá.
A Szent Pál Akadémiát a Hit Gyülekezete alapította 1990-ben. Az intézményt előbb a Magyar Köztársaság kormánya sorolta a hittudományi főiskolák közé 1991 decemberében, majd az 1993 júliusában megszületett felsőoktatási törvény tüntette fel az államilag elismert egyházi főiskolák körében. Az oktatás az 1990/91-es tanévben kezdődött teológia szakon, nappali és levelező tagozaton. A tanulmányok befejezése után teológusi végzettséget adó, államilag is elismert főiskolai oklevelet kapnak a hallgatók.
Magyar Bálint oktatási miniszter megkeresésünkre azt válaszolta, hogy a minisztérium nem értesült arról, hogy a Szent Pál Akadémia eleve kizárja a felvételi eljárásból a homoszexuális jelentkezőket. Az általunk ismert dokumentumban az intézmény „bizonyos erkölcsi normák megtartásának vállalását” szabja feltételül, ebből nem derül ki, hogy szexuális orientációra gondolnak-e – olvasható a miniszter válaszában.
A kérdésről általánosságban a következőket kell figyelembe venni: az esélyegyenlőségről szóló törvény kimondja, hogy az egyházi intézményekben csak a szorosan vett hitéleti kérdésekre nem vonatkozik a törvény hatálya. Egyébként semmilyen hátrányos megkülönböztetést nem szabad alkalmazni. Mivel a törvény csak fél éve van hatályban, a joggyakorlat fogja tisztázni, mit jelent a szorosan vett hitéleti kérdés.
„Megítélésünk szerint például a lelkészi hivatásra felkészítő képzés tartozhat ebbe a körbe, de a teológiai képzés már nem. Ez utóbbi esetben, meglátásunk szerint, az egyházi intézmény sem tehet különbséget homoszexuális és heteroszexuális diák között. Annak érdekében, hogy segítsük tisztázni ezt a jogi problémát, levélben fordulunk Lenkovics Barnabáshoz, az állampolgári jogok országgyűlési biztosához, hogy foglaljon állást ebben a jogértelmezési kérdésben” – írja válaszában Magyar Bálint.
Megkerestük az ügyben Göncz Kinga esélyegyenlőségi minisztert is, aki elmondta, hogy a felvetett probléma az egyenlő bánásmód követelményének megtartásával kapcsolatos. Ha bizonyítható, hogy a kizárás oka a homoszexualitás, a kizárt fiatal pert indíthat személyiségi jogi alapon, a polgári törvénykönyv és az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvény alapján. A törvény értelmében az egyenlő bánásmód követelményét sérti, ha valakit szexuális irányultsága vagy nemi identitása miatt hátrányos megkülönböztetés ér. A per során kérheti a jogsértő magatartás megszüntetését, valamint kártérítésre is igényt tarthat. A bíróság előtt az akadémiának kell bizonyítania, hogy nem történt hátrányos megkülönböztetés – fogalmazott a miniszter asszony.
Egy másik lehetőség, hogy az alkotmány megsértése miatt a diszkrimináció tilalma okán és az emberi méltóság sérülése miatt a sértett az állampolgári jogok országgyűlési biztosához, az ombudsmanhoz is fordulhat – emelte ki Göncz Kinga. Amennyiben a felvételi szabályzat tartalmazza, hogy az intézmény kizárja a felvételi eljárásból a homoszexuális diákokat, abban az esetben az Oktatási Minisztérium kezdeményezheti a fenti pont eltörlését. Ha a szabályzatban nem szerepel, akkor az Oktatási Minisztérium a jogszabálysértő állapot megszüntetése érdekében úgy intézkedhet a nem állami felsőoktatási intézményeknél, hogy a jogsértő állapot megszüntetését a fenntartónál kezdeményezi. Diákjogok sérelme miatt az oktatási jogok miniszteri biztosához is fordulhat.
Nem csoda, hogy a főiskolán már a felvételi eljárásból kizárják a melegeket, hiszen a Hetek című országos hetilap, amelynek Németh Sándor, a Hit Gyülekezete vezetője az alapítója és főszerkesztője, rendszeresen foglalkozik a homoszexualitással, általában negatív megközelítésben tárgyalva a témát.
A 2004. június 25-i számban Bohács Krisztina tollából származó, A homoszexualitás egészségügyi kockázatai – Húsz évvel rövidebb élet című cikk egy tanulmányra hivatkozva kifejti, hogy több jogvédő, egészségügyi szervezet, nem is beszélve a meleg aktivistákról, abban érdekelt, hogy ez a túlidealizált, „mosolygós” álomkép a meleg kapcsolatokról továbbra is megmaradjon, ám lehetőleg ne essék szó a homoszexuális életformával együtt járó egészségügyi kockázatokról. A cikk szerint a valódi monogámia ritka jelenség ezekben a párkapcsolatokban. A homoszexuális férfiak 66 százaléka már a „házasság” első évében is létesít más személlyel szexuális viszonyt, és 99 százalékuk lép félre az első öt év után. A homoszexuálisoknál a monogámia hűség nélkül értendő. Ezek a tények legalábbis árnyalják a különféle melegszervezetek világméretű elszánt küzdelmét a homoszexuális házasságok elismertetése iránt. A melegjogok harcosai azonban a „szexuális felszabadítás” címén mást sem tesznek, mint a civilizációk által évezredek óta felállított kerítéseket rombolják. Ha azonban ezeket a kerítéseket végleg ledöntjük, semmi nem szab határt a „szexuális önkifejezésnek”.
A 2003. augusztus 15-i számban Siposhegyi Péter Üzleti parádék című cikkében a következőt olvashatjuk: Július ötödike, mint megtudtuk, hatalmas ünnep. Úgy hívják, a meleg büszkeség napja. Rosszul hívják. Jó ízlésű, előítéletektől mentes heteroszexuálisoknak illene felhívniuk az érintettek figyelmét, hogy nagyon rossz a cím és nagyon gusztustalan a menet. Büszkének lenni sok mindenre lehet. Lehetünk büszkék hitünkre, szellemi teljesítményeinkre, az általunk megtalált matematikai tételre, egy szépen felépített házra, a jól megművelt földre, embereket gyönyörködtető versre. Arra nem lehetünk büszkék, hogy homoszexuálisok vagyunk. Legfeljebb nem kell szégyellnünk, ha már így alakult.
origo.hu
Májustól sűrűbben jár a 100E Repülőtéri Expressz
