Óvatosnak kell lenni azokkal a megoldásokkal, amikor a régi EU-tagállamokban létező munkavállalási korlátozásokat vállalkozási jogviszonynak álcázva próbálják meg kijátszani – figyelmeztetnek a szakértők.
Mint ismeretes, a tizenöt régi tagállamból tizenkettő korlátozza az új tagállamok polgárainak munkavállalását, így a magyarok, lengyelek vagy szlovákok továbbra is csak külön engedélyezési eljárás, illetve ágazatonként megállapított kvóták alapján kaphatnak legálisan munkát. A kelet-közép-európai vállalkozások azonban május 1-jétől ugyanolyan jogokat élveznek a belső piacon, mint mondjuk egy francia vagy brit cég.
Ezzel együtt sem „sima ügy”, ha például egy magyar pincér vállalkozóként vállal állást egy németországi étteremben. Mint Zöller Katalin, a müncheni Nagy, Zäh + Partner ügyvédi iroda munkatársa kifejtette, az ily módon palástolt munkaviszonyt Németországban sem nézik jó szemmel a hatóságok. Mind a munkaadónak, mind a vállalkozó-munkavállalónak tartania kell a munkaügyi szervek, illetve az adóhivatal ellenőrzésétől. Az utóbbi hónapokban ezek az ellenőrzések – részben az unió keleti bővítésével összefüggésben – érezhetően megszaporodtak, elsősorban az építőiparban és a vendéglátói ágazatban.
Más szakértők is arra hívják fel a figyelmet, hogy jogilag „szürke” területre téved az, aki vállalkozásnak próbálja álcázni munkavégzését az uniós országokban. Az ellenőrzéseken túl számolni kell azzal is, hogy a vállalkozói tevékenységre más társadalombiztosítási és adózási szabályok vonatkoznak, ráadásul számos szakma esetében ottani kamarai tagság is kell a működéshez (e téren Ausztria kiemelkedően rigorózusnak számít).
A valóban vállalkozói tevékenység végzése persze egyáltalán nem tilos. Egy magyar iparosokból álló kisvállalkozás például nyugodtan vállalhat Németországban lakásfelújítást, építkezést, „mindössze” az ottani jogi, építéstechnikai és egyéb előírásokkal kell tisztában lennie.
Forrás: Világgazdaság
origo.hu
Sára Botond: Karácsony Gergely továbbra is asszisztál a jogszabálysértő állapothoz
