Ezek a tarthatatlan törekvések kettős célt szolgálnak. Egyrészt a miniszter által kinevezendő, egyetemtől független irányító testületen keresztül, a hatalmi elit egyik vagy másik frakciója politikailag, gazdaságilag és tulajdonjogilag is meg akarja ragadni az állami egyetemek szellemi és anyagi infrastruktúráját. Az ebben érdekelt hazai és nemzetközi tőkés csoportok azután a profitmaximalizálási törekvéseiknek megfelelően majd „piacosítják”, „adják-veszik”, magyarán kisajátítják és eltékozolják a magyar nemzeti kultúra talán legfontosabb területeit, a felsőoktatást és az egyetemeken folyó tudományos kutatást.
Mindeközben az állam saját egyetemeit is hátrányos helyzetbe hozta az elmúlt évtizedben más, magán- és egyházi egyetemekkel szemben. Miközben az állam egyformán támogatja az állami és magán-, illetve egyházi egyetemeket, ez utóbbiak a magántőkés, illetve egyházi forrásokból olykor dupla annyi pénzügyi támogatáshoz jutnak, mint az állami egyetemek. E teljesen abszurd helyzetet kívánja a felsőoktatási tárca az állami egyetemekkel szemben kihasználni, mondván, pénzügyi válságba kerültek, ami privatizációjuk melletti érvként jön számításba.
Ahelyett, hogy az állam teljesítené feladatát, és saját állami egyetemeit támogatná erőteljesebben, az adófizetők pénzét magáncélok támogatására használja fel. Ezt a helyzetet az újjászerveződő magyar kormány, amelynek elvben meghatározó pártja baloldali fordulatot ígér, azonnal változtassa meg.
Az elmúlt évszázadok európai és hazai tapasztalatai alapján is úgy véljük, hogy egy ilyen törvény felmérhetetlen károkat okozna hazánknak. Amennyiben a törvénytervezet a Parlament elé kerül, más szervezetekkel és intézményekkel együtt csatlakozni fogunk a kibontakozó tiltakozási mozgalomhoz – olvasható a dokumentumban.

Magyar Péter visszalépése után közleményt adott ki a Női Sikernap szervezője