Magyarországon alacsony a foglalkoztatási ráta, különösen az alulképzettek, a nők és az idősebb munkavállalók körében – állapítja meg az Európai Unió foglalkoztatáspolitikai ajánlása. A dokumentumból kiderül: a munkanélküliség szintje hazánkban azért alacsony, mert kevés a „mérhető” dolgozó és állástalan személy. Igen magas azok száma, akik nem vesznek részt a munkaerőpiacon sem foglalkoztatottként, sem munkanélküliként. Az EU felhívja a figyelmet a régiók közötti igen nagy aránytalanságokra.
A dokumentum foglalkozik olyan feladatokkal is, amelyeket a költségvetési és adótörvények elfogadása során lehetne megoldani, így például a foglalkoztatást nehezítő adók és járulékok csökkentésével. Utóbbiakra nagy szükség lenne, mert hazánk versenyképessége romlott.
A foglalkoztatáspolitika alakulása nem nevezhető a szocialista-liberális kormány sikertörténetének. A kormányzati ciklus első két évét a gyárbezárások jellemezték. Sokan úgy látják, a kabinet nem tudta megállítani a munkahelyteremtésben főszerepet játszó működő tőke elvándorlását, ugyanakkor nem tudta elérni újabb külföldi vállalkozások jelentős volumenű befektetését. A baloldali koalíció több mint két évvel ezelőtti választási kampányában 400 ezer új munkahelyet ígért: a kimutatások szerint alig 30 ezer fővel dolgoznak többen 2002 óta.
A helyzet aligha javul, hiszen a Matáv 2006 végéig 25-26 százalékos létszámleépítéssel kalkulál, ami csoportszinten 3750, a Matáv Rt.-nél 2600 embert érint. Komoly elbocsátások várhatók – egyebek mellett – a MÁV-nál is, míg a közszférában több tízezer ember veszítheti el állását.
Szakértők szerint pusztán hangzatos szlogenek és ígéretek vannak. Ezek között említették a távmunka intézményi rendszerét. Augusztus végén az alábbi volt olvasható a szaktárca honlapján: csaknem 800 új távmunkahely jön létre pályázat révén. Az újabb, júliusi felhívásra 103-an jelentkeztek, és összesen 826 távmunkahely kialakítására nyújtottak be pályázatot. Ezek közül a bírálóbizottság 90 pályázat elfogadását javasolja, amely 782 új távmunkahely kialakítását jelenti. A Magyar Nemzetnek nyilatkozó szakértők szerint ezek az „eredmények” az ígéretek tükrében inkább a komikum kategóriába tartoznak, mintsem a komoly foglalkoztatáspolitikai lépések közé.
Sokan látnak összefüggést a leépítések időzítése és a politika között: ismeretes, az IBM a helyhatósági választások, míg a Philip Morris az uniós EP-választást követően jelentette be leépítéseit.
Csákó Attila
origo.hu
Újabb árrésstop jön, mutatjuk, mely termékek leszek jóval olcsóbbak
