die tageszeitung (taz.de)
A baloldali napilapban Lennart Laberenz Hazafelé lépre csalva címmel ír az amerikai hadsereget és ezen keresztül a társadalmat alapjaiban befolyásoló szociológiai fejleményekről. Számos a társadalom peremére szorult csoportnak – írja Laberenz – az amerikai hadsereg az integrációt és társadalmi felemelkedést biztosító utolsó erőforrás. Amióta a társadalom militarizálása az Egyesült Államokban a politikai stratégia rangjára emelkedett, azóta számos bevándorló háborús övezetekben találja magát.
A Bush kormány 2002 oktatási reformjának egyik fontos következményét sok politikus és iskola csak később vette észre. A törvény hatálybalépését követően kötelesek voltak a tizenhat éves korukat betöltött tanulók személyes adatait a hadsereg toborzóirodáiba továbbítani. Amennyiben valamelyik iskola e kötelezettségének nem tesz eleget, akkor megvonják a szövetségi állami támogatást. Számos iskolában már ma is katonai kiképzők tanítanak.
A hadsereg fontos szerepet játszik a multietnikus lakosság integrációjában és fegyelmezésében. 2000-ben a hivatalos statisztikák szerint a haditengerészet állományának 15,5 százaléka, az elitegységnek számító tengerészgyalogság 14,9 volt latin-amerikai származású, annak ellenére, hogy az Egyesült Államok lakosságának, 11,7 tették ki. A hadseregen belüli arányuk az iraki háború kapcsán jelentősen növekedett, a hadsereg még mexikói területen is azzal reklámozta önmagát, a katonai szolgálat a legrövidebb út az amerikai állampolgárság elnyeréséhez. Ténylegesen az elnök 2002-es határozata értelmében teljes ezredek tették le gyorsított eljárás során az állampolgári esküt és kapták meg az amerikai okmányokat.
A honvédelmi minisztérium adatai szerint latin-amerikai bevándorlók és leszármazottaik több mint 12 százalékát adják az Irakban elesett katonáknak, mely arány jóval nagyobb volt Bush 2003-as májusi, a nagyobb harci cselekmények végét bejelentő beszéde előtt. Ehhez még hozzászámítandó mindaz a 39 fő, aki még az állampolgárság elnyerése előtt esett el.
A mind nagyobb szerepet játszó, a hadsereggel és a titkosszolgálatokkal szerződésben álló magán biztonsági szolgálatok egyre gyakrabban küldenek bevándorlókat Irakba. Haláluknak nincs nyoma a honvédelmi minisztérium statisztikáiban. Ezért igaza van a populista Michael Moore-nak, amikor a propagandafilmjében „Fahrenheit 9/11”-ben megállapítja, hogy a legszegényebb peremcsoportok gyermekei esnek el az amerikai érdekekért. Számos, a társadalom peremére szorult csoportnak, az amerikai hadsereg az integrációt és társadalmi felemelkedést biztosító utolsó erőforrás. Ennek azonban igen nagy ára van: a bevándorlókat küldik a legsúlyosabb veszteségeket elszenvedő előőrsként a harcokba.
Der Standard (derstandard.at)
A baloldali osztrák napilap „Hasta la vista, Baby” Romániában címmel ír a Spanyolországban vendégmunkásként foglalkoztatott románokról. (A lap románok alatt román állampolgárokat ért – a szerk.)
Beszélik a spanyolt, olcsók és szorgalmasak – s az elvégzett munka után hazamennek. Ellentétben a marokkóiakkal, akiket a románok folyamatosan kiszorítanak az olcsó munka piacáról. Főként Benidormban, Murciaban, Almeriaban, valamint Valencia, Barcelona és Madrid elővárosaiban, Európa legnagyobb gyümölcs és zöldségtermő területein szüretelnek románok (és lengyelek) ezer tonna számra epret és más gyümölcsöt. Egyes, meg nem erősített becslések szerint, 500 000 román tartózkodik Spanyolországban. Bármilyen keveset is keresnek a szüretnél, az még mindig több mint amennyit Romániában, ahol az átlagbér alig 130 euró. A madridi terrortámadás nyolc áldozata volt román, 43 sebesült – egy olyan madridi külvárosból érkező vonaton, ahol nagy számban élnek román vendégmunkások.
Számos románnak Spanyolország, mint Itália is, már csak nyelvi okokból is vonzó EU ország. Könnyen tanulnak spanyolul, a Latin-Amerikában futószalagon gyártott sorozatokból, melyeket már csak pénzügyi okokból sem szinkronizálnak. Egy probléma marad csak: Románia számára a 30 000 fős kontingenst állapítottak meg Spanyolországban, ők is csak 9 hónapot maradhatnak, a többiek illegálisan élnek és dolgoznak.
origo.hu
Fél nap után találtak csak rá az 51-es úton, Sükösd közelében történt halálos baleset áldozatára
