Elhallgatták az igazságot a dohánygyárak

Történelmi jelentőségű per kezdődött az Egyesült Államokban: az amerikai kormány csalás vádjával eljárást indított a Phillip Morris és hat másik nagy dohánygyár ellen. A vád szerint a cégek olyan anyagokat kevertek a cigarettákba, amely rákot és függőséget okoz. Az állam 280 millió dollárt követel az érintett dohánygyáraktól.

MNO
2004. 09. 23. 11:02
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Elemzők szerint nem véletlen, hogy az 1999-ben még a Clinton-adminisztráció által megkezdett viszgálódásból éppen most, a választások előtt lett per, hiszen az állam évekig semmit nem tett a dohánygyárak ellen, a piacból ugyanis társasági és fogyszatói adó formájában milliárdokkal részesült. Most azonban a szövetségi kormány 280 milliárd dollárt követel hét nagy cigarettagyártó cégtől.

Az amerikai állam egy 1970-es, bűnszövetkezetek ellen hozott törvényre alapozza a pert, amely szerint nem azt kell bizonyítani, hogy a gyártók közvetlenül felelősek azért, hogy a fogyasztók egészsége tönkre ment, hanem azt, hogy a társaságok termékeik egészségkárosító hatásával kapcsolatban tudatosan megtévesztették vásárlóikat az extraprofit érdekében. Az alperesek között van a Phillip Morris Inc., a Reynolds American Co., a Lorillard Tobacco Co., a British American Tobacco ltd., a Liggett Group Inc., a Counsel for TobaccoResearc és a Tobacco Institute, olyan cégek, amelyek a nálunk is ismert Lucky Strike, Marlboro, Milde Sorte, Pall Mall, Rothmans, Camel gyártói.

Minden 1953-ban kezdődött, amikor megjelentek az első olyan kutatások, amelyek a dohányzást rákkeltőnek találták. A feltételezesések szerint erre válaszul összefogott öt gyártó cég, és a versenyjogi eljárást megelőzően tájékoztatták az igazságügyi minisztériumot arról, hogy termékeik nem károsítják az egészséget, nem rákkeltőek, ezt a közös állásfoglalást pedig másnap több mint 400 amerikai lapban közzétették. Az igazságügyi minisztérium szerint azonban a cégek abban is megállapodtak, hogy az iparág jövője érdekében mindent elkövetnek, hogy a cigaretta és a passzív dohányzás egészségkárosító hatásait elhallgassák, és ne kerüljön a köztudatba. Ezért mindannyian tagadták, hogy a nikotin függőséget okoz, és állításaikat alátámasztó, tudományosnak látszó vizsgálatokat finanszíroztak.

Az eladás fő célcsoportjává a tinédzserek váltak, ami odáig vezetett, hogy az Egyesült Államokban évente több mint 440 ezer ember hal meg káros szemnvedélye miatt, naponta mégis háromezer tinédzser kezd dohányozni. A vád szerint a 21 éves korban napi öt cigarettát szívók rossz szokását kizárólag a gyártók tevékenysége okozta, ezért az általuk cigarettára elköltött 70 milliárd dollár tisztességtelen haszon. Ennek az 50 éves időszak alatt felhalmozódott kamatai adják a 280 milliárdos kárt.

Mivel a bűnszövetkezetek ellen hozott jogszabály célja a későbbi visszaélések megelőzése, a per során azt is bizonyítani kell, hogy a visszaélés lehetősége továbbra is fennáll, amelynek a kért összegű kártérítés megfizetése vethet gátat. Sokan azonban úgy vélik, a per végén a bíróság csak a marketing -és értékesítési előírások szigorítását rendeli majd el.

Forrás: Világgazdaság

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.