Elemzők szerint nem véletlen, hogy az 1999-ben még a Clinton-adminisztráció által megkezdett viszgálódásból éppen most, a választások előtt lett per, hiszen az állam évekig semmit nem tett a dohánygyárak ellen, a piacból ugyanis társasági és fogyszatói adó formájában milliárdokkal részesült. Most azonban a szövetségi kormány 280 milliárd dollárt követel hét nagy cigarettagyártó cégtől.
Az amerikai állam egy 1970-es, bűnszövetkezetek ellen hozott törvényre alapozza a pert, amely szerint nem azt kell bizonyítani, hogy a gyártók közvetlenül felelősek azért, hogy a fogyasztók egészsége tönkre ment, hanem azt, hogy a társaságok termékeik egészségkárosító hatásával kapcsolatban tudatosan megtévesztették vásárlóikat az extraprofit érdekében. Az alperesek között van a Phillip Morris Inc., a Reynolds American Co., a Lorillard Tobacco Co., a British American Tobacco ltd., a Liggett Group Inc., a Counsel for TobaccoResearc és a Tobacco Institute, olyan cégek, amelyek a nálunk is ismert Lucky Strike, Marlboro, Milde Sorte, Pall Mall, Rothmans, Camel gyártói.
Minden 1953-ban kezdődött, amikor megjelentek az első olyan kutatások, amelyek a dohányzást rákkeltőnek találták. A feltételezesések szerint erre válaszul összefogott öt gyártó cég, és a versenyjogi eljárást megelőzően tájékoztatták az igazságügyi minisztériumot arról, hogy termékeik nem károsítják az egészséget, nem rákkeltőek, ezt a közös állásfoglalást pedig másnap több mint 400 amerikai lapban közzétették. Az igazságügyi minisztérium szerint azonban a cégek abban is megállapodtak, hogy az iparág jövője érdekében mindent elkövetnek, hogy a cigaretta és a passzív dohányzás egészségkárosító hatásait elhallgassák, és ne kerüljön a köztudatba. Ezért mindannyian tagadták, hogy a nikotin függőséget okoz, és állításaikat alátámasztó, tudományosnak látszó vizsgálatokat finanszíroztak.
Az eladás fő célcsoportjává a tinédzserek váltak, ami odáig vezetett, hogy az Egyesült Államokban évente több mint 440 ezer ember hal meg káros szemnvedélye miatt, naponta mégis háromezer tinédzser kezd dohányozni. A vád szerint a 21 éves korban napi öt cigarettát szívók rossz szokását kizárólag a gyártók tevékenysége okozta, ezért az általuk cigarettára elköltött 70 milliárd dollár tisztességtelen haszon. Ennek az 50 éves időszak alatt felhalmozódott kamatai adják a 280 milliárdos kárt.
Mivel a bűnszövetkezetek ellen hozott jogszabály célja a későbbi visszaélések megelőzése, a per során azt is bizonyítani kell, hogy a visszaélés lehetősége továbbra is fennáll, amelynek a kért összegű kártérítés megfizetése vethet gátat. Sokan azonban úgy vélik, a per végén a bíróság csak a marketing -és értékesítési előírások szigorítását rendeli majd el.
Forrás: Világgazdaság

Így lesznek nyitva a boltok a hosszú hétvégén