A gyermekeket a gyermekvédelmi szakszolgálat pszichológusai állítólag azzal az ígérettel buzdították egy hónapos olaszországi nyaralásra, hogy hamarabb is hazatérhetnek, ha a vendéglátó családnál nem érzik jól magukat. A gyermekekkel azt is közölték, kölcsönös rokonszenv esetén örökbefogadás is szóba kerülhet. Ám a nevelőszülők elmondása szerint a gyerekek odakint az ígéretek ellenére sem tarthattak telefonkapcsolatot szüleikkel, és bár kint többen kérték, nem térhettek egy hónapnál hamarább haza. A gyerekek itthon arról számoltak be: magyar kísérőik nyomást gyakoroltak rájuk azért, hogy elfogadják örökbefogadójuknak az olasz vendéglátóikat. Az egyik nyaraló beszámolójára alapozva fölmerült, hogy amikor a gyermeket az italozó házigazda bántalmazta, az erről értesített magyar kísérő ezt „elbagatellizálta” a kiskorú előtt.
A Magyar Nemzet szerkesztőségét fölkereső nevelőszülők furcsállják, hogy éppen ama 5–12 éves gyermekek külföldi adoptálását „erőltetné” a Fővárosi Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat, akik rendezett családi körülmények között nevelkednek. Azért is féltik nevelt gyermekeiket, mert úgy vélik, újabb hatalmas törés keletkezne életükben, ha hazát, nyelvet és identitást kellene cserélniük. Avvakumovics György, a Nagycsaládosok Országos Egyesülete (NOE) jogi képviselője szerint az állampolgári jogok biztosának meg kell vizsgálnia, kiknek áll érdekében az ilyen, szinte édesgyermekként neveltek külföldre közvetítése olyan jelöltekhez, akik természetesen „minőségi” örökbefogadottat akarnak. A képviselő ezért ma Lenkovics Barnabáshoz fordul, akit arra is figyelmeztet majd: a népességfogyásra tekintettel felül kell vizsgálni a külföldi adoptálás ma túlságosan liberális jogi hátterét.
Az ország több nevelőszülői hálózatából húsz gyermeket érintett az olaszországi nyaraltatási program; ők augusztus 20-ig hiánytalanul hazatértek – tájékoztatta a lapot a Fővárosi Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat általános igazgatóhelyettese. Radoszáv Miklós elismerte, a nyaraltatás egyik célja az volt, hogy azok a gyermekek, akik a csoportból jogilag örökbe adhatók, és itthon nem találtak örökbefogadókra, odakint – de az unión belül – netán mégiscsak megleljék végleges családjukat. A külföldi örökbefogadásnak ez a leghumánusabb menete. Úgy vélte, némely nevelőszülőnek a nyaraltatással kapcsolatos aggodalma pusztán érzelmi alapú. Mert bár a védelmi szakemberek előzetesen felkészítették őket arra, hogy egyszer meg kell válniuk a nevelt gyermektől, de az érzelmi szálak természetesen megerősödnek azokban a hivatásos nevelőszülőkben is, akik az örökbefogadást ettől még nem vállalnák.
Radoszáv Miklós nem tud arról, hogy odakint bármelyik gyermek bántalmazást szenvedett volna. A gyermekvédelmi szakszolgálat igazgatóhelyettese kategorikusan elutasította azt a feltételezést, hogy a szakszolgálat munkatársai lelki nyomást gyakorolnának a gyermekekre.
Joó István

Hány szót ismer ezek közül? 7-ből 7 csak a profiknak sikerül!