Hogyan tovább „az török áfium” ellen?

Az Európai Unió nem folytathatja sokáig halogató taktikáját, hamarosan ugyanis döntést kell hoznia arról, megkezdi-e csatlakozási tárgyalásait Törökországgal. A határidő közeledtével azonban egyre több, az országgal kapcsolatos előítélet tör a felszínre.

A számos európai ország történelmében kitörölhetetlen nyomot hagyó Törökország megítélése a mai napig meglehetősen ambivalens bizonyos régiókban. A muzulmán hódítók ugyanis néhány száz éve például még kitartóan ostromolták Bécset, Magyarország pedig „csekély” százötven éven át nyögte uralmukat.

A múltban gyökerező sérelmeket egyesek a mai napig nem tudták feledni, feltehetőleg ez az egyik oka annak, hogy bizonyos nemzetek a mai napig fenntartásokkal és elöítéletekkel viseltetnek a törökök iránt. Az 1995-ös srebrenicai népirtást például – mely során hétezer boszniai muzulmánt mészároltak le – Ratko Mladic, a tömeggyilkosságot irányító tábornok a muzulmánok iránti szerb bosszúval „magyarázta” – írja a brit The Guardian.

A törökök iránti ellenérzések másrészről személyes tapasztalatokból is táplálkoznak. A probléma ott kezdődik, amikor ezeket a negatív élményeket a sztereotipizálásra hajlamos emberek egy egész nemzetre kivetítik. Egy osztrák szociális munkás például elmeséli, hogy ismer egy törököt, akinek két felesége van; egyikük sem beszél németül.

A férj mindkét asszonyt veri és fiait is rettegésben tartja. Az osztrák férfi meggyőződése, hogy a törökök teljesen más emberek, mint a európaiak. Miután a muzulmánok pedig egyre szélsőségesebben viselkednek, Európának választania kell: velük, vagy nélkülük tovább? – teszi hozzá a cikk szerzője.

Közvélemény-kutatások által igazolt tény, hogy háromból két osztrák ellenzi, míg csupán ötböl egy van Törökország uniós csatlakozása mellett. A 2.5 millió török bevándorlónak otthont adó Németországban pedig a lakosság 55 százaléka mond ellene a csatlakozásnak.

Az ellenzők többsége úgy gondolja, hogy a török és afrikai bevándorlók miatt Európa lassan identitását, a keresztény világ pedig hitét veszíti el egy olyan korban, amikor a muzulmán fundamentalizmus egyre nagyobb méreteket ölt. A „törökfóbia” a jelek szerint egyre nagyobb léptékben terjed a régióban, a politikai elit pedig pánikban van.

Egy másik felmérés szerint Európa lakosságának java része meglehetősen össze van zavarodva azzal kapcsolatban, hogy vajon a hetvenmilliós muzulmán ország estleges uniós tagsága jót, vagy rosszat jelent-e hosszútávon. Az elemzés többek között rávilágít arra is, hogy miután a kontinens nem alakított ki konszenzust Törökország leendő csatlakozását illetően, várhatóan nagy vita kíséri majd az ország jövőjének eme sorsdöntő fordulatát – írja a brit The Guardian.

Recep Tayyip Erdogan török kormányfő mindenesetre a napokban Brüsszelbe látogat, hogy ismét helyet kérjen országának az EU „asztalánál”. Az Európai Bizottság pedig hamarosan előkészíti a terepet ahhoz a bizonyos decemberi uniós csúcstalálkozóhoz, melyen remélhetőleg döntés születik a csatlakozás ügyében.