Kezdenek komolytalanokká válni a kormány közszolgálattal kapcsolatos elképzelései – mondta az MNO-nak Szabó Endre, a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF) elnöke. Egy nemrég napvilágra került pénzügyminisztériumi anyag szerint ugyanis létszámleépítésekkel oldanák meg, hogy a közszektor bérei a versenyszféráéval megegyező mértékben emelkedjenek jövőre. A tárca ekkor azt állította, az anyag nem hivatalos kormányzati elképzelés, hanem a takarékosabb állam megteremtését célzó „gondolatébresztő”, amit egyik munkatársuk önállóan készített. Bár Veres János szerint sem igaz, hogy a kormány a kiadások növelése nélkül, pusztán elbocsátásokkal oldaná meg a közszférában tervezett béremelést, a tárca politikai államtitkára elismerte: lesznek átszervezések, amelyek elbocsátásokkal járnak majd.
Szabó Endre elfogadhatatlannak nevezte a mintegy nyolcszázezer munkavállalót bizonytalanságban tartó ötletbörzét, amely rendre a költségvetés készítésekor tapasztalható. A közszektor feladat-alapú áttekintését elfogadhatónak tartotta, ám a pusztán pénzügyi megfontolású elképzeléseket károsnak nevezte az érdekvédő.
Ismert, 2002-ben Vadász János volt szakszervezeti vezetőt kormánymegbízottá nevezték ki az egységes közszolgálati törvény kidolgázására. Eredetileg idén lépett volna hatályba az állami és az önkormányzati szférában foglalkoztatott valamennyi munkavállalóra egységesen érvényes szabályozás, ami új szociális rendszert, fokozatosan bevezett 14 havi fizetést, önálló üdültetési, egészségügyi, valamint nyugdíjrendszert ígért. A béreket megháromszorozó új közszolgálati illetménytábla pedig – az eredeti tervek szerint – jövőre lépett volna hatályba.
Bár Medgyessy Péter folyamatos felzárkóztatást ígért, a közszféra mintegy nyolcszázezer munkavállalója a 2002-es, átlagosan ötven százalékos emelés óta lényegében semmiféle béremelésben nem részesült. Az intézkedés súlyára hivatkozva a kormány tavaly még elfogadtatta, hogy az áthúzódó hatáson kívül nem történik bérintézkedés a közszektorban. Az idei évre vonatkozó mindössze hatszázalékos – azaz inflációt követő – bérmegállapodás a rendvédelmi területet leszámítva nem valósult meg. Különösen nagy az elmaradás az egészségügyben, az oktatásban, a kutatás területén és a szociális intézményekben dolgozóknál. Mindezek tükrében jövőre tízszázalékos béremelést követelnek a szakszervezetek, ám a kormány eddigi nyilatkozatai szerint legfeljebb kétszázalékos reálbéremelésre hajlandó – amit a jelek szerint elbocsájtásokból finanszíroznának.
Emlékezetes, tavaly egyeztetés nélkül 6900 főt bocsátottak el a központi közigazgatásból. A Magyar Köztisztviselők és Közalkalmazottak Szakszervezetének adatai szerint az érintettek majdnem fele a mai napig nem tudott elhelyezkedni. Az elbocsájtások ráadásul nem hozták meg az államnak a várt megtakarításokat, viszont csökkent a szolgáltatás színvonala.
origo.hu
A részeges szegedi karatés rátámadt egy férfira, de olyat kapott, hogy padlót fogott – videó
