Agrarisches Informationszentrum (aiz.info)
Az osztrák, mezőgazdasági kérdésekre szakosodott hírügynökség A keleti termelési csatára még nem került sor című tudósításában összegzi az EU-bővítés közel féléves tapasztalatait.
Az írás elégedetten állapítja meg, hogy nem valósultak meg az olcsó keleti agrártermékekkel kapcsolatos a félelmek, sőt a régi tagok e területen is jelentős exporttöbblettel rendelkeznek az újakkal szemben.
Az unió bővítését követően eddig nem történtek jelentős piaci torzulások a mezőgazdaságban. Erre a megállapításra jutott az EU Központi Piac és Árellenőrző Hivatala (ZMP) által lebonyolított berlini Kelet-Európa Fórum. / Az EU-bürokratákat mindmáig nem lehetett arról meggyőzni, hogy az új tagállamok nem Kelet-Európához tartoznak. K.L./ ZMP vezetője, Ralf Goessler arról beszélt, hogy az új tagállamok, valamint ezek keleti szomszédainak – pl. Oroszország és Ukrajna – polgárai vásárlókedve megnőtt.
„Moszkvában több a McDonald's /51/, mint Berlinben /39/. Az egyes területeken már most is domináns nyugati élelmiszerkereskedelembe történő befektetések iránti érdeklődés keleten továbbra is magas, a bevásárlóközpontok elterjedése már túllépett a városok határán. A növekedés ígéretét rejtik a tejipari termékek és az édességek. Ennek következtében jelentős exportlehetőségek nyíltak meg a tizenötök mezőgazdasága előtt.
A tizenötök mezőgazdasága szempontjából megnyugtató részeredményként értékelték, a szarvasmarha állomány kelet-közép-európai folyamatos csökkenését, s alaptalannak bizonyultak a lengyel sertés-túltermeléssel kapcsolatos félelmek is. A most belépett országokban, valamint Romániában, Oroszországban és Ukrajnában a tavalyi évben az alacsony termelői árak és a magas takarmányköltségek miatt kétszámjegyű csökkenés is előfordult az állományban. Lengyelországban tavasszal 7,6 százalékkal, Csehországban 7 százalékkal, sőt Magyarországon 15 százalékkal kevesebb sertést tartottak számon, mint egy évvel korábban. ”A hús-szarvasmarha tenyésztése is csökkenő tendenciát mutat„, hangsúlyozta a ZMP húsreferense. Az új tagállamok, tekintettel a növekvő igényekre, most a korábbiaknál is jobban rászorulnak az importra.
A tejügyekkel foglalkozó Erhard Richarts elégedetten állapította meg, hogy a teljes EU-termelés 88 százalékát a tizenötök adják. A lengyel tej Csehországba érkezik, s Magyarországnak és Szlovéniának is a többi új tagállam konkurenciájával kell megküzdenie. Csehország egyelőre nem használja ki a teljes tejkvótáját, míg Magyarország a sajátját várhatóan a jövőben sem lesz képes kimeríteni.
A budapesti Mezőgazdasági Kutató és Információs Intézet Igazgatója Joszef Popp (sic!), aki egyúttal jelentős gazdaságot is irányít, beszámolt arról, hogy a kimagaslóan jó gabonatermés komoly problémákat okoz, „A gabona mindennap téma a parlamentben”. A 16 millió tonnás termés felét kellene exportálni, jelenleg azonban ennek szinte minden előfeltétele, így a tárolókapacitás is hiányzik. Ráadásul az export esetében az felvevő piac éppenúgy kérdéses, mint az eladási ár. Egy német jótanács az egykori NDK idejéből úgy hangzott, hogy a gabonát őrizzék az üres laktanyák gépjárműtárolóiban. Kérdéses, hogy a kormányzati intervencióval, valamint a 18 eurós szállítási költségtérítéssel számolhatnak-e a gazdák?
Az EU-bővítés optimista megítélése ellenére nem hiányoznak a figyelmeztető hangok. Rövid időn belül talpra állhat a sertés- és szárnyastenyésztés keleten, ami alkalomadtán megfordíthatja az élelmiszerek nyugatról keletre történő áramlását. Ezzel párhuzamosan a WTO liberalizációs fordulói következtében a nyugat- és közép-európai családi gazdaságok számára ismét jelentősen romolhat a gazdasági környezet.
Wiesbadener Kurier (kurier.de)
A hesseni regionális napilap Magas kockázat 2015 után címmel ír az Opel-válság kapcsán a német ipari munkahelyek elvándorlásáról.
A Boston Consulting Group (BCG) tanulmánya szerint a következő tíz esztendőben az ipari munkahelyek negyede – mintegy kétmillió álláshely szűnhet meg Németországban.
Tegnap a BCG által bemutatott tanulmány maga a horror a munkavállalók, a gazdaság és a politika számára. ”Németország ipari bázisa zsugorodni fog„- hangzott a BCG ügyvezetőjének Peter Strüvennek a borúlátó jóslata. Az elemzés szerint a munkahelyek kivándorlását aligha lehet megállítani, legfeljebb a folyamat lelassításával lehet próbálkozni.
Rövid távon természetesen nem fog a teljes autógyártás Németországból kivándorolni. De 2015 után az összeszerelésnél komoly elvándorlási rizikóval kell számolni, hiszen akkor egy autót összerakni a becslések szerint 4100 euróval lesz olcsóbb Magyarországon, mint Németországban. / Az elemzés tehát a következő 10 évben nálunk legfeljebb minimális reálbéremeléssel számol. K.L./
origo.hu
Bikiniszezon előtt: így készüljünk tudatosan a nyárra
