Bush – Kerry: szoros küzdelem

Melléfogások nélkül zajlott le az első tévévita George W. Bush és John Kerry elnökjelölt között. A disputa fő témája a külpolitika volt. Ahogy számítani lehetett rá: Kerry jobb szónok, mint ellenfele, de Bush sem maradt alul. Az elemzők döntetlenre hozták ki a meccset. A közvélemény szerint Kerry volt jobb.

Nagy várakozás előzte meg az idei elnökválasztási kampány első tévévitáját. A jó szereplés mind a két jelölt számára különösen fontos volt, mert az első kört mindig sokkal többen nézik, mint az utána következőket. A szerdán közzétett legfrissebb közvélemény-kutatási adatok szerint a választók 16 százaléka dönthet a voksáról annak a fényében, hogy ki tudta jobban eladni magát a képernyőkön. A megkérdezettek 69 százaléka úgy válaszolt, hogy a vitákon szerzett benyomásai kisebb-nagyobb hatással lehetnek rá, amikor 32 nap múlva belép majd a szavazófülkébe.

Az University of Miami kosárlabdacsarnokában lezajlott első összecsapásra alaposan felkészült mind a két tábor. A Kerry kampány részéről Vernon Jordan, Clinton bizalmasa és jóbarátja volt az előkészületek tárgyalója, míg vele szemben a volt külügyminiszter, James Baker képviselte a Bush-csapatot. A New York-i Waldorf Astoria hotelben napokon át egyeztettek a részletekről, míg végül a hét elején aláírták a 32 oldalas dokumentumot a vita szabályairól. Aprólékosan rögzítettek minden részletet, pl. hogy az aránylag alacsony termetű Bush hány centi magas pódiumon álljon, hogy a 2 méternél magasabb Kerry ne tudjon rá lenézni, a mikrofonoknak egymástól 3 méter és 5 centiméter távolságra kell lenni, a Bushra irányuló kameráknál gyengébb erősségű lámpákkal kell megvilágítani a plasztikai műtéteken átesett markáns arcú Kerryt, és a teremben nem mehet feljebb a hőmérséklet 21 foknál. A korán fekvő elnököt orvosokkal és erőnléti edzőkkel kiegészített csapat készítette fel az este 9-kor kezdődő másfél órás vitára, és az amúgy is jó szónok John Kerry naponta több órás „vitaedzéseket” is végzett egy wisconsini luxusszálloda speciálisan berendezett különtermében.

A várakozásnak megfelelően Kerry kezdett nagyobb lendülettel, és Bushnak kellett 4-5 perc, amíg össze tudta szedni a gondolatait a bevezető kérdésre adott gyors és folyékony Kerry-válasz után. A további vita nagy része az iraki háború körül folyt. Kerry kiemelte, hogy a titkosszolgálati jelentések ellenére sem találtak tömegpusztító fegyvereket az országban, és hogy az elnöknek nem volt, és most sincsen semmilyen terve a háború utáni időkre. Nem felejtette el a hallgatókat emlékeztetni arra sem, hogy az előző Bush elnök által elkezdett iraki kalandot a fia fejezte be, pontosabban „szeretné befejezni.” Bush válaszában az ismert álláspontját hangoztatta, hogy a világ biztonságosabb lett az elűzött iraki diktátor után, és az afganisztáni és iraki győzelem egyaránt fontos a világnak és az Egyesült Államoknak. Kerry, ujját Bushra szegezve mondta, hogy „nem hiszem, hogy ennek az elnöknek egyáltalán fogalma van arról, hogy mi is történik ott.”(Irakban – a szerk.)

Bush többször visszakanyarodott kihívójának sok kérdésben tanúsított határozatlan álláspontjára és egymásnak ellentmondó nyilatkozataira. ”Vetélytársam álláspontja abban az egyben következetes, hogy az álláspontja semmiben sem volt következetes„, szellemeskedett az elnök. Élesen különböző véleményt képviseltek az iráni és az észak-koreai atomfegyverkezés ellenőrzésének a kérdésében és az USA külpolitikájának a nemzetközi elfogadtatásában. Bush jó barátjának mondta az orosz elnököt – Vlagyimirt , de nemtetszésének adott hangot a beszlani tragédia után Putyin által elkezdett visszarendeződés miatt. Kerry kifogásolta, hogy Afganisztánban sokkal kevesebb amerikai katona tartózkodik, mint Irakban, és kételyeit fejezte ki, hogy ilyen kevés katonával valaha sikerül Oszama bin Ladent elfogni.

Végül is Kerry a sajtó által várt remek formáját hozta, de Bush elnök is jól szerepelt, még ha a lassúbb beszéde okán a kétperces válaszidő rövidsége miatt nem is tudta olyan részletesen kifejteni az álláspontját, mint ahogy szerette volna.

A vitapartnereket felkészítő szakértők nagy megkönnyebbülésére egyik jelölt sem csinált olyan nagy malőrt, mint 1988-ban a demokrata Dukakis, aki az idősebb George Bush elleni vitán arra a kérdésre, hogy mit tenne, ha valaki megerőszakolná vagy megölné a feleségét, szenvtelen és hideg arccal röviden és semmitmondóan válaszolt. Az elnökválasztási küzdelmek eddigi tévévitáin a legnagyobb ostobaságot Gerald Ford mondta, aki 1976-ban a demokrata Carter elleni második vitáján kijelentette, hogy Kelet-Európában semmiféle szovjet befolyás nem létezik.

A tervek szerint John Kerry és Bush elnök jövő héten a Missouri állambeli St. Louisban a közönség kérdéseire válaszol, és október 13-án az arizonai Tempeben a belpolitikai és gazdasági kérdésekről tartandó vita zárja majd az elnökjelöltek televíziós szerepléseit.