Hazánk elmaradott az információs társadalom építésében

A legkevésbé fejlett információs társadalommal rendelkező uniós tagországok közé tartozik hazánk – derült ki egy nemrég nyilvánosságra hozott felmérésből. Hazánk csupán egy új tagot és a három tagjelöltet előzi meg. Meglehetősen rossz a helyzet az online közösségi szolgáltatások és az internetes kereskedelem terén.

MNO
2004. 10. 14. 9:47
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Magyarország az információs társadalom építése szempontjából a negyedik, a legkevésbé fejlett országok csoportjába tartozik a felmérés adatai szerint. Hazánk mellett egy új tagország, Litvánia és három tagjelölt, Törökország, Bulgária és Románia került még ebbe a csoportba. Az e-Europe akciótervben megfogalmazott célok megvalósításához ezekben az országokban még komoly fejlesztésekre van szükség – állítják a kutatók.

Meglehetősen rossz a helyzet az elektronikus kereskedelem és az online közösségi szolgáltatás területén. A világszerte dinamikusan fejlődő elektronikus kereskedelemben két kategóriát vizsgáltak a felmérést készítők, a vásárlás-eladás online lehetőségeit és azt, milyen fokú a felkészültség az új üzletelési módra. Magyarország a 28-as listán a 24. helyre került. Az online közösségi szolgáltatások terén hazánk például messze elmarad a legelőrébb tartó új tag, Málta mögött, ahol már személyi igazolványt is lehet interneten igényelni.

Magyarország a legelőkelőbb pozíciót az internetelérés és -használat terén érte el: a 21. a közösség országai között.

A közösség tagállamai 2002 júniusában fogadták el az e-Europe 2005 akciótervet, melynek legfontosabb célkitűzése: biztosítani az EU valamennyi polgára számára a lehetőséget, hogy az információs társadalom valódi tagjává válhasson. A program megvalósítása során az egyes tagállamoknak arra kell törekedniük, hogy minél szélesebb körben elterjesszék az internetes technológiák alkalmazását az üzleti és a civil szférában egyaránt.

A felmérést öt szempont alapján készítették: az internet elterjedtsége, a modern online közösségi szolgáltatások megvalósítása, az elektronikus kereskedelemhez szükséges környezet megteremtése, az informatikai infrastruktúra biztonsága és a szélessávú világhálós elérések aránya alapján hasonlították össze a tagállamokat. Ezek alapján négy csoportba rendezve rangsorolták az uniós tagállamokat és a jelölteket.

(Világgazdaság)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.