Frankfurter Allgemeine Zeitung (faz.net)
A konzervatív német napilap A forint új csúcsot ért el a dollárral szemben címmel elemzi a magyar gazdaság helyzetét. A magyar valuta az euróhoz viszonyított kapcsolatában nyugtalan időszakot hagyott maga mögött. Az ország pénzügypolitikája nélkülöz egy bizonyos megbízhatóságot és kiszámíthatóságot. A központi bank sem feltétlenül csillog a túlzott higgadtságtól. A dollár a magyar valutával szemben már 2000 novembere óta veszít értékéből.
Első pillanatra a forint elmúlt napokban történő erősödése meglepőnek tűnik, hiszen az ország gazdasága ezt nem igazán indokolja. Az ország gazdasági teljesítménye a második negyedévben mintegy 2,12 milliárd eurós deficittel új csúcsot ért el. Ennek következtében az lenne logikus, ha a piaci spekulánsok a forintra szkeptikusan tekintenének. Már csak ezért is, mert az ország kereskedelmi deficitje, mind az előző negyedévhez, mind az tavalyi évhez viszonyítva szintén növekedett a második negyedévben.
A lap valószínűsíti, hogy a piaci logika azért nem működik, mert a spekulánsok egy, még a nyilvánosságra hozottnál is rosszabb mérlegadatokra számítottak és ezért a mutatók publikálása előtt forintot adtak el. Pedig a nyilvánosságra hozott adatok egyes, összesen 650 millió euró nagyságrendű tételeket az ország EU belépése miatt nem is tartalmaznak. E nélkül a számok még kedvezőtlenebbek lennének, s valahol a GDP 9,5 százalékánál helyezkedne el az ország gazdasági teljesítményének deficitje.
Az elemzés végül azzal a megállapítással zárul, hogy a befektetők számára a forintot a máshol elérhetetlennek tűnő haszon teszi vonzóvá, hiszen a magyar kincstárjegyeken dupla akkora a nyereség, mint a német állampapírokon.
Die Welt (welt.de)
A konzervatív napilap Az Egyesült Államok az iszlám világ ellenségévé teszi magát címmel készített interjút Zbigniew Brzezinskivel, Carter elnök nemzetbiztonsági főtanácsadójával.
Brzezinski: Az iraki invázió az adott időpontban nem volt szükséges. Okosabb lett volna, ha türelmesebbek, és Afganisztánban befejezik a rendteremtést, ahol folyamatos problémát jelent az al-Kaida és a tálibok.
Die Welt: Ön fél évvel ezelőtt azt mondta, hogy az Egyesült Államok az arab, sőt a muzulmán világ fő ellenségévé válhat. Azt is állította, az egész Közel-Kelet közel áll ahhoz, hogy lángba boruljon. Hogyan látja ma a helyzetet?
Brzezinski: Attól tartok, hogy a dolgok ebbe az irányba mozognak. A közelmúltban Musarraf pakisztáni elnök Washingtonban nyíltan beszélt az amerikai kudarc várható következményeiről. Ez a kudarc egyrészt az izraeliek és a palesztinok közötti béke ügyében, másrészt az arabok politikai méltóságának tisztelete kérdésében fenyeget.
Brzezinski úgy véli, a Bush-kormány kritikája ugyan jogos és igazolható volt, de az európai és a német álláspont legnagyobb hibáját az jelentette, hogy hiányzott az EU alternatív koncepciója. Miután minden probléma, ami a következő időkben az Egyesült Államokat érinti az egyúttal Európa problémája is lesz, ezért Washingtonnak fel kell adnia egyoldalú akcióit, míg az EU-nak az „oldjátok meg nélkülem” álláspontját.
Brzezinski szerint csak abban az esetben van mód az iraki vagy a palesztin probléma megoldására, ha az egyoldalú amerikai akciókat és megszállást nemzetközi békefenntartássá alakítják át, melyben az európai csapatok mellett a mérsékelt muzulmán államok is részt vesznek, úgy mint Pakisztán és Marokkó. Musarraf utalt arra, hogy lehetségesnek tartja csapatok küldését egy szélesebb kezdeményezés keretében, amely Irak mellett az izraeli-palesztin konfliktust is magában foglalná.
Brzezinski végül úgy látja: számos tekintetben Irak súlyosabb problémát jelent mint egykor Vietnam volt. Hiszen ami ott történik, annak következtében az iszlám világ egyre jelentősebb részében Amerika ellen korbácsolódnak fel az érzelmek. Vietnam – bár fájdalmas vereség volt – mégsem hordozta magában ezeket a következményeket.
Die Presse (diepresse.com)
A konzervatív osztrák lap a Rózsaszín forradalom címmel tudósít a spanyol szocialista kormány terveiről. A spanyol miniszterelnök véget kíván vetni a homoszexuálisok millióinak évszázadok óta tartó indokolatlan diszkriminációjával.
„Ez egy történelmi fordulat kezdete„, lelkendezik Pedro Zerolo. Ő kíván az első spanyol lenni, aki álmai férfijával házasságra lép – és természetesen később gyermekeket szeretnének örökbe fogadni. Teljesen jogszerűen, miután a szocialista spanyol kormány most benyújtotta a parlament elé a homoszexuálisok házasságát engedélyező törvényt. Zerolo egyébként a spanyol kormánypártnak a homoszexuális és leszbikus ügyekkel megbízott embere. „Mi egy olyan társadalmat szeretnénk, ahol mindenkinek van hely” – nyilatkozta. Támogatja a javaslatot José Luis Rodríguez Zapatero is: „a nemzetnek véget kell vetnie a homoszexuálisok évszázados diszkriminációjának„ – nyilatkozta.
Spanyolország ezzel a „rózsaszín forradalommal”, melyre a parlamentnek még rá kell bólintania, az európai egyenjogúsítási mozgalom élére áll. Állítólag már közel 100 ezer azonos nemű pár vár Spanyolországban arra, hogy házasságot kössön. Zapatero hat hónappal ezelőtti meglepő választási győzelmét nemcsak az iraki háború ellenzőinek, de a jelentős „rózsaszín” választói tömegeknek is köszönheti. A jogi szabályozásnak a gyermekek örökbefogadása is részét képezné.
origo.hu
Tiszás aktivisták vehetik ki a szavazólapokat a postaládákból
