The Weekly Standard
Stephen Schwartz, a lap vezető publicistája a Svéd Akadémiát támadja, amiért az irodalmi Nobel-díjat egy „ismeretlen, átlagos, baloldali fanatikusnak” adta. A győztes osztrák Elfriede Jelinek ugyanis majdnem 20 évig, 1974 és 1991 között, a Kommunista Párt tagja volt Ausztriában. Emellett írásai Schwartz szerint „leginkább a durva pornográfiával határosak.” Egyik fontos új műve pedig a Bambiland nevű színdarab, amit az Egyesült Államok iraki beavatkozását bíráló „kemény támadásként” írnak le.
American Enterprise Institute
Oroszország egy demográfiai katasztrófa szélén áll, írja a konzervatív American Enterprise Institute egyik szakértője. Ennek oka a születések csökkenő, és a halálozások katasztrofálisan emelkedő számában keresendő. Emellett mindez negatív irányban befolyásolja nemcsak az országban uralkodó szociális helyzetet, de Oroszország gazdasági versenyképességét, katonai erejét, és nemzetközi befolyását is. Ráadásul sem az orosz politikai vezetés, sem a választópolgárok nem kezdték meg igazán ennek a problémának a megoldását, sajnálkozik a szakértő.
The Washington Times
Szaddám Husszein ellen leginkább azért nem lehetett puccsot elkövetni, mert beépített emberei a Köztársasági Gárda minden részén ott voltak, ügyelvén arra, nehogy a Szaddám-ellenes erőknek sikerüljön megbuktatni a véreskezű diktátort, derül ki a Charles A. Duelfer által vezetett tömegpusztító fegyvereket vizsgáló bizottság jelentéséből. A diktátor azután alakította ki ezt a rendszert, hogy az első öbölháború után megúszott legalább egy, a gárdisták által megkísérelt merényletet.

Repülni félt, lopni nem – ő volt a 20. század leghírhedtebb magyar tolvaja