Ragadós száj- és körömfájás: már megvan a dátum, mikor lehet mentességet hirdetni

Május 30-a lehet az első dátum, amikor mentességet lehet hirdetni – mondta Nagy István agrárminiszter az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága előtt adott beszámolójában.

Fotó: Ladóczki Balázs

Elismerte ugyanakkor, hogy az állatok megsemmisítése okozta a legnagyobb társadalmi elégedetlenséget is, és azzal is meg kellett küzdeni, hogy az emberek hisztériát akartak kelteni ezzel kapcsolatban, vagy olyan jeleneteket akartak bemutatni, amivel nagy nézettséget akartak elérni, és nem gondoltak bele, hogy a civil lakosság nincs felkészülve ilyen látványra.

A bizottság ellenzéki tagjainak felvetéseire, amelyek kritizálták a védekezéssel és az állatok elföldelésével kapcsolatos kormányzati kommunikációt, úgy reagált: hiába volt ott a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal honlapján minden információ, és hiába használta miniszterként ő maga is a közösségi médiát, ez nem tudta felvenni a versenyt azokkal az online felületekkel, amelyeken az emberek téves híreket osztottak meg. 

Ezek cáfolata óriási erőfeszítéseket igényel

– hangsúlyozta. 

Nagy István úgy vélte, hogy káros, de természetes folyamata egy veszélyhelyzetnek, hogy az emberek az ijedelmükből, félelmükből eredő frusztrációjukat kivetítik.

Közölte, hogy a Magyarországon érintett öt telep tulajdonosaival folyamatosan konzultálnak, jelenleg több lépésben zajlik a fertőtlenítés, és megkezdődött a kártalanítás előkészítése is. A védekezés és az állami kártalanítás alapelvének azt nevezte, hogy ösztönözzék az újrakezdést, minden támogatást megadjanak ahhoz, hogy ezek a telepek a lehető leggyorsabban visszaálljanak a termelésbe.

Jelezte, hogy a kormány az érintett telepeken dolgozók munkahelyének megőrzése érdekében lehetővé tette, hogy fizetésüket a munkáltatók az állami bérgarancia-alapból biztosíthassák, és arról is rendelkezett, hogy a teljes kártalanítási összegbe a bérgarancia-alapból fölvett összeg is a számítson bele, így ez gyakorlatilag a tulajdonosnál marad, nem kell majd visszafizetni.

Kezelni kell a hosszabb távú hatásokat is

A miniszter elmondta azt is, hogy tárgyalásokat folytattak a Nemzetgazdasági Minisztériummal, hogy rendeljenek el hitelmoratóriumot az érintett telepek vonatkozásában, és más eszközökkel is segítsék a gazdák pénzügyi likviditását. Azt akarják ösztönözni, hogy legalább egy éven belül induljon el az újratelepítés, és a harmadik év végére a telepek elérjék azt a szintet, ahol a betegség megjelenése pillanatában voltak.

Kezelni kell a hosszabb távú mellékhatásokat is, hiszen ilyen esetben a nem uniós harmadik országok leállítják az importot, így tett például Szerbia, Montenegró, Albánia és Bosznia is. A fertőzés kitörésekor épp úton volt Japánba az első magyar szürkemarha-szállítmány, amelyet vissza kellett fordítani, pedig hatalmas lehetőség lett volna

– közölte Nagy István.

Kiemelte, hogy az Európai Unióban ilyen esetekben viszont a regionalitás elvét alkalmazzák, így a kiviteli tilalom csak Győr-Moson-Sopron megyére és Komárom-Esztergom három járására vonatkozik.

A mellékhatások kapcsán arról is beszélt, hogy a sertéshús forgalmának ösztönzésére is támogatást kellett bevezetnie a kormánynak, és a tavasszal 15-20 százalékkal emelkedő tejtermelés okozta problémát is kezelni kell.

A miniszter az ülésen vitázott a DK-s Földi Judittal, aki az állampolgárok érdemi tájékoztatását kérte számon rajta. Nagy István ugyanakkor az ellenzéki képviselőt azzal vádolta, hogy Bábolnán ellene hergelte az ott megjelent embereket. Földi Judit ezt határozottan visszautasította, és azt kérte a minisztertől, hogy a kormánytöbbség támogassa a ragadós száj- és körömfájás-betegség miatt a települések kompenzálására vonatkozó határozati javaslatát. Ezt az ülés végén nem vette tárgysorozatba a testület.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Ladóczki Balázs)